A nyári forróságban nemcsak a nyílt vizek szintje csökkent drasztikusan, a tavak és folyók felmelegedése miatt oxigénhiány alakul ki, ami tömeges halpusztulást okoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, Lévai Ferenc szerint ezen a nyáron a szokásos halveszteség a többszörösére nőtt, az áremelést azonban el akarják kerülni - írta meg az infostart.
Sajnos 26 és 30 fok közé állt be az utolsó másfél hónapban a vízhőmérséklet, soha nem volt ilyen magas az álló-, illetve a folyóvizek hőmérséklete Magyarországon
– mondta a lapnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. Hozzátette: minél melegebb a víz, annál kevesebb gázt tud megtartani, vagyis kevesebb az oxigén is. A másik probléma az, hogy más gázok felhalmozódnak a fenéken, és milliméternyi vastagságú gázréteget képeznek.
Az első olyan időszakban, amikor a légnyomás drasztikusan leesik, ezek a gázok egyszerre szabadulnak fel, elkábítják, elbódítják a halakat, nem ezért pusztulnak el, mert nincs elég oxigén, hanem azért, mert szó szerint megmérgeződnek
– mondta a szóvivő.
Kiemelte: nagyon nagy a párolgás is, hiszen 30 fok fölötti vízhőmérsékletnél naponta körülbelül 1,5-2 centiméternyi vizet veszítünk el, ezért szerinte a legfontosabb lenne a víztározás. Lévai Ferenc hangsúlyozta: nincsenek duzzasztóink, nincsenek tározóink, és utoljára a 80-as években építettünk víztározókat. Magyarországon a legtöbbet a halászok tározzák le, a magyar tógazdaságok területe mintegy 26 ezer hektár és körülbelül 350-400 millió köbméter vizet tudnak tározni, de a halastavak jó része is feliszaposodott, alapos kotrásra szorul, mert különben kevesebb vizet tudnak tárolni, kisebb az a vízmennyiség, ahol a halak életterét jelenti.
Sajnos a különböző mértékű halpusztulás folyamatos, az a veszteség, amit el szoktunk szenvedni egy nyáron, 10-15 százalék szokott lenni, most ez legalább 30 százaléknál jár. Kis eldugott öblökben a horgászvizek partjain, a holtágak szélein, mindenütt találkozunk a döglött halakkal
– mondta Lévai Ferenc.
A szóvivő arról is beszélt, hogy rengeteg kisvíz kiapadt, ezért a védett állatok, a teknősbékák, hódok, vidrák folyamatosan azokat a területeken keresik fel, ahol még van víz. Egyre több az a kár, amit a halfogyasztó állattömeg okoz a halastavaknál. Ma már a gázlómadarak minden további nélkül gázolnak a tó közepén is.
Az, hogy elvesztettük a vizet mint életteret, elvesztettük mint termelő területet, még azzal is jár, hogy lényegesen több a kár, amit a védett állatok okoznak a halastavakban
– tette hozzá.
Címlapkép: Getty Images