Felejtsd el a drága boltit: a hazai szakértő szerint így juthatsz fillérekért ehhez az egzotikus gyümölcshöz!

Pár évtizeddel ezelőtt a datolyaszilváról más néven kakiszilváról (latinul Diospyros kaki), még hírből is alig hallottunk itthon. Amikor aztán megjelent a hazai szupermarketek polcain ez a narancssárga, se nem narancs se alma, sokan nem is tudták, hogyan álljanak neki – hogyan egyék?! Hazavitték, megpucolták, aztán, ha történetesen kemény volt, fanyalogva félredobták. Utóérő gyümölcs ugyanis, amíg meg nem puhul, nem a legjobb ízélményt adja! A kivivel együtt ettől igazán értékes ez a késői szüretelésű gyümölcs, hiszen még a leghidegebb téli hónapokban is frissen, mindenféle tartósítás nélkül fogyasztható. Időközben egyre népszerűbb lett a hazai hobbikertészek között is, egyre többen ültették, így egyre több vidéki kertbe is terem. Nem csoda hát, hogy hetek óta a közösségi média piacán is ez az egyik legnagyobb sztár: sok helyen pár száz forintos darabáron - ládaszámra kínálják.

Abban, hogy Magyarországon az ázsiai eredetű datolyaszilva szabadföldi termesztése elindulhatott, óriási érdemei vannak Varga Jánosnak, és személy szerint Harcz Endrének, aki már lassan 20 éve foglalkozik ezzel a különleges gyümölccsel. De miért épp a datolyaszilva?

A kezdetekről Harcz Endre így mesélt:

Úgy csöppentem bele, hogy Letenyén a gyerekkori szomszédom, Varga János volt. Ő kezdett el még a '90-es évek elején foglalkozni a fügével, kivivel és más egzotikus növényekkel. Olasz tolmácsként dolgozott, sokat járt ki Itáliába, ahol felfigyelt arra, hogy bizonyos növények, amiket ott már évtizedek óta termesztenek, nálunk is megélhetnének. Hozott belőlük példányokat, kiültette őket, aztán saját szemével is látta, hogy működik – az addig egzotikusnak számító gyümölcsök nálunk is beérnek. A termesztési technológiát is kidolgozta. János most 76 éves, ő ismertette meg velem mindezt, és a kezdő lökést is ő adta meg, az induláshoz szükséges szaktudással együtt. Eleinte csak tájékozódtam, nézelődtem, tanultam.

2005-től már Varga János közösen elkezdtünk fényképeket feltölteni az internetre, és hirdetni, hogy ezek a gyümölcsök megfelelő helyen, és szaktudással, nálunk is sikeresen termeszthetőek. Elkezdtek ültetvényeket létesíteni. Közösen egy befektetővel elindítottuk a tormaföldi fügeligetet, egy másikkal a becsehelyi kiviültetvényt, a testvéremmel, Harcz Balázzsal pedig a kakiültetvényt (datolyaszilvát). Az összes hazai ültetvény, ami ezekből a növényekből létezik, közvetve vagy közvetlenül mind hozzánk, és Jánoshoz köthető. Még azok is, amelyek tulajdonosai nem is tudják, hogy alapvetően mi indítottuk el a dolgokat.

Harcz Endrének azóta az ország legnagyobb datolyaszilva-ültetvénye lett a testvérével, Harcz Balázzsal a Gerecse-hegyen, Becsehelyen.

A kezdeti években nagyon sokan jöttek hozzánk tanácsért, mert látták, hogy ezzel foglalkozunk, és kíváncsiak voltak, hogyan kell metszeni, hogyan kell őket termeszteni. Mi pedig azt mondtuk, hogy rendben, adunk tanácsot, de akkor adjunk növényt is. Így lett kertészetünk, amit párommal , Igali Gyöngyivel közösen működtetünk.

- emelte még ki.

Jelenleg a kaki ültetvényük 1,7 hektár területet foglal el. Van egy kisebb gránátalma telepítésük, és egy kisebb fügeültetvényük is, ezek összesen nagyjából fél hektárt tesznek ki. Ezen kívül van kiültetve 70 indián banán fa, 60 különleges káki fajta, egy kisebb kiviültetvény, és más egzotikus növénnyel is foglalkoznak. És van a kertészetük, ahol konténeres és szabadgyökerű növények is találhatók.

A datolyaszilva legalább örül a klímaváltozásnak

Harcz Endre maga is azt tapasztalja, hogy egyre többen, egyre szívesebben ültetik ezeket az egzotikus gyümölcsöket, aminek külön kedvez, hogy az elmúlt években rendkívül enyhe telek voltak. A datolyaszilva ugyanis egy korlátozottan hidegtűrő növény, tehát egyes fajtái mínusz 20 fokban el tud fagyni. Viszont mivel az elmúlt 7-8 évben nem volt kemény tél, azok a fák, amiket akkor telepítettek, szépen megnőttek, és rengeteg termést hoznak. Összességében egyébként jól bírja a meleget is, de a szárazságot – és az egyre aszályosabb nyarakat - már kevésbé.

Az idei termésátlag a becsehelyi ültetvényünkben datolyaszilvából viszont elmaradt a várakozásainktól:

Nálunk július elejéig bőven volt eső, így akkor nem volt gond a csapadékkal. Viszont utána volt egy másfél hónap, amikor nem esett, de ezt megoldottuk, mert föld alatti tartályokban összegyűjtöttük a vizet, és abból öntöztük a növényeket. Így túléltük a száraz időszakot. Igazság szerint nem lett jó termésünk, inkább gyenge közepesnek mondható. Sok gyümölcs lehullott, mert júliusban egy durva jégesőt is kaptunk. Ahol megütötte, megsértette a gyümölcs szárát a jég, idővel sok helyen letörött a gyümölcs szára is. Szóval keletkezett némi kár, végül egy gyenge, közepes termést sikerült 2024-ben elérni.

Így érleld és tárold a datolyaszilvát, hogy tökéletes legyen!

A szüret október végén Becsehelyen is befejeződött, a datolyaszilva zöme azonban még jellemzően kemény. Mit tegyünk vele, hogyan tároljuk, míg meg nem puhul? – erről is kérdeztük a zalai termelőt, aki elmondta:

Ez egy utóérő gyümölcs, tehát nem fogyasztható a fáról szedve. Hűvös helyen kell tárolni, de semmiképp sem száraz helyen, mert az sem jó. Olyan helyet válasszunk, ami nem dohos. Például egy földpince, ahol dohos a levegő, nem ideális, és a száraz hely is rossz, mert ott elkezd összeszáradni, így nem érhet be rendesen. A legjobb, ha egy átlagos, normál hűvös helyen tartjuk őket. Egy vagy két sorba érdemes szétpakolni ládába, rekeszbe, ne halmozzuk össze egy kupacba. Időnként érdemes átvizsgálni, naponta vagy hetente megnézni, hogy melyik érett meg. Az érett darabokat ki kell válogatni, és lehet fogyasztani!

Jó tudni viszont, hogy úgy is meg lehet gyorsítani a gyümölcs érlelését, hogy egy zacskóba teszünk 5 darab datolyaszilvát és 10-15 almát, majd lezárjuk a zacskót. Az almából természetes úton felszabaduló etiléngáz ugyanis segít, hogy 5-6 nap múlva puhára érjen a gyümölcs.

Sokan elrontják, mert nem a megfelelő mennyiségű almát és datolyaszilvát teszik egy zacskóba, és így nem érik meg rendesen. De végül mindenki megtanulja, hogy hogyan érleljék tökéletesen! Ha jól érleljük, finom, nagyon vitamindús lesz a gyümölcsünk, és hosszú ideig eláll. Mi például még január végén is eszünk belőle, amit október végén, november elején szedtünk le. A termés így szinte teljes egészében eltartható. Ugyanúgy, mint a kivi, ami akár húsvétig is eláll. Tehát leszedjük október végén, és húsvét hétfőn még eszünk belőle. Ez azért fontos, mert a tárolás során a gyümölcs nem veszít a minőségéből, sőt, javul, érik.

- teszi még hozzá.

Milyen lekvár készíthető belőle?

Az utóérő gyümölcsök egyik nagy előnye, mondjuk az eperrel, cseresznyével, málnával ellentétben, hogy nem kell feltétlenül tartósítanunk, hiszen sokáig elállnak minőségromlás nélkül. Sem a datolyaszilvát sem a kivit nem kell feltétlenül feldolgozni, mert saját magában is eláll hónapokig, és ezért annyira nincs értelme belőle például lekvárt vagy szörpöt főzni. Ha viszont mégis sok beérne egyszerre, érdemes lehet ezzel is kísérletezni:

A datolyaszilva esetében mi is próbálkoztunk lekvárkészítéssel. Volt, hogy nagyon finom lett, volt, hogy nem igazán ízlett. Nem tudtunk rájönni, hogy mi lehet ennek az oka. Mivel utóérő gyümölcs, meg kell érlelni, és amikor érett, akkor főzni, de valahogy a hőkezelésre nem mindig reagál ugyanúgy, és nem tudtuk kitalálni, miért. Kiviből viszont isteni finom lekvár készíthető. Az jól reagál a hőkezelésre, úgyhogy érdemes megérlelni, majd klasszikus módon lekvárnak elkészíteni. Nagyon ízletes lekvár lesz belőle, csak egy picit cukorral édesíteni, és kész is.

A másik, amit csinálunk, az aszalás. A datolyaszilvából például nagyon finom aszalt gyümölcs készül. A fáról leszedve, kemény állapotban meg kell hámozni, fel kell szeletelni, és szép lassan, nem túl magas hőfokon kell aszalni! Ne csontszárazra, mert akkor olyan lesz, mint a cipőtalp! Inkább egy kicsit rostosabb állapotra kell aszalni, így egy-két hónapig is eláll. Tényleg ellenállhatatlanul finom csemege lesz!

A kivit azt nem szoktuk aszalni, mert az eláll húsvétig, sőt nyárig is. Igazából ezért nincs is értelme belőle lekvárt főzni vagy bármit csinálni, mert az kivi nagyon sokáig ízletes marad.

- mesélte még a HelloVidéknek Harcz Endre.

Fotó: Harcz Endre