Egyelőre nem tudni, mi áll a térségi őzpusztulás hátterében. Soós László, a Maros-Csongrád Tájegység fővadásza szerint a probléma összetett, az elmúlt két évben több tényező együttes hatása ért össze - írja a Délmagyar.hu.
Nehéz szívvel figyelik a vadászok az őzpusztulást a Dél-Alföldön, így Csongrád-Csanádban is. A delmagyar.hu beszámolója szerint a vármegyében a 2000-ben 14 240-re becsült egyedszám 2022-re megduplázódott, majd a 29 ezres állomány mostanra 24 ezerre csökkent. Két év leforgása alatt ez 20 százalékos fogyást jelent, azonban a Csongrád-Csanád vármegyét részben magába foglaló Maros-Csongrád Tájegységben még rosszabb a helyzet: itt 30 százalékkal csökkent az őzállomány. A beszámoló szerint
a vadpusztulás okai között biztosan szerepel az élőhelyek pusztulása, a vízhiány és az éghajlatváltozás is.
A Délmagyar.hu nak azt nyilatkozta Soós László, a Maros-Csongrád Tájegység fővadásza, hogy például az újonnan megjelenő gombafajok toxinjai is közrejátszhatnak, melyek idegrendszeri tüneteket okozhatnak. Hozzáteszik, hasonló fertőzések állhatnak a dámok agancstövének rothadása mögött is, ami hatással lehet a szaporodásbiológiára.
Tovább gyengítik az őzállomány immunrendszerét az aszályos nyarak és a korai betakarítás miatt fellépő táplálékhiány is.
Ennek hatására az állatok szervezetében elszaporodhatnak a külső- és belső kórokozók, paraziták. A vadak így egyre rosszabb állapotban vágnak neki a téli időszaknak. Emellett a ragadozókkal is probléma van, jelentősen elszaporodtak a sakálok - írják.
A fővadász szerint a rendszert összességében kell vizsgálni, amelynek egyik kis szelete a vadgazdálkodás. A Dél-Alföldön hatvan-hetven éve jelent meg az őz, amely birtokba vette a mezőgazdasági területeket. Az állomány védelme érdekében a természetes élőhelyeket folyamatosan fejlesztik.
Címlapkép: Getty Images