A talajromlás csökkentése és visszafordítása érdekében nemcsak technológiai újításokra van szükség, hanem olyan szemléletformálásra is, amely hatékonyan ösztönözheti a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok szélesebb körű alkalmazását. Ezt a célt szolgálja egy magyar kutatók részvételével zajló nemzetközi projekt is, amelyről a december 5-én esedékes talajok világnapja alkalmából Bakacsi Zsófia tudományos főmunkatárs, a HUN-REN Talajtani Intézet osztályvezetője beszélt az Agrárszektornak.
A talajok minőségének romlása, vagyis degradációja napjaink legnagyobb környezeti problémái közé tartozik. A felmérések szerint ez a probléma Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti, a degradált területeken pedig a talajveszteség átlagos mértéke jelentősen meghaladja az újratermelődés mértékét. A szakértők szerint a helyzet mielőbbi hatékony kezeléséhez olyan stratégiákra van szükség, amelyek képesek megvédeni a talaj létfontosságú ökológiai, mezőgazdasági és társadalmi funkcióit a jelen és a jövő generációi számára.
Bár a talajkrízis súlyosságáról és a fenntartható megoldási lehetőségekről mind a szakértői körök, mind a gazdálkodók és élelmiszertermelők folytatnak külön diskurzust, az érdekcsoportok közötti kommunikáció, illetve a fogyasztók bevonása azonban gyakran nehézségekbe ütközik.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet kutatóinak részvételével már harmadik éve tart a TUdi projekt, melynek legfontosabb hosszútávú célja az, hogy a nem fenntartható gazdálkodási formákat visszaszorítsák, a talajok állapotát pedig javítsák. Ennek keretében 456 európai és kínai gazdálkodó részvételével egy kérdőíves felmérést is végeztek, melynek eredményei szerint a talajromlással kapcsolatos kérdések megítélése szignifikánsan összefügg az országgal, a gazdaságok méretével, a mezőgazdasági tevékenység típusával és a gazdaság vezetőinek képzettségi szintjével is.
Minden a gazdálkodókon múlik
Mint azt a kutatók a Soil Use and Management szaklapban közölt tanulmányukban is hangsúlyozták, a gazdálkodókra tulajdonképpen a talajok megőrzésének elsődleges szereplőiként tekinthetünk, hiszen ők a végső végrehajtói minden tervezhető talajvédelmi beavatkozásnak. Ha tehát a talajromláshoz kapcsolódó információkat – a helyszíni sajátosságokat és az egyéni motivációt figyelembe véve – ténylegesen közelebb lehetne vinni hozzájuk, az kulcsfontosságú lenne a mezőgazdasági területek degradációjának visszafordítása szempontjából.
Mit mutat a talajjelzőlámpa?
A gazdákkal való hatékonyabb kommunikáció és a fenntartható talajhasználat elősegítése érdekében a TUdi projekt szakértői egy okoseszközökön működő speciális alkalmazást is fejlesztenek, melynek segítségével a gazdák önállóan tudják felmérni a saját területükön lévő talaj pillanatnyi állapotát. Ehhez a kiválasztott témakörben (mint talajerózió, trágyázás, talajbiológiai aktivitás, talajtömörödés, talajszerkezet vagy szerves szénkészlet), az applikáció utasításait követve kell elvégezniük néhány egyszerűbb mérést, majd az alkalmazás a kapott eredmények alapján alapvető információkat oszt meg a gazdával, többek között a talaj szerves szénkészletének várható időbeni alakulásáról, az erodáltságról, a talajtömörödés mértékéről, a talaj szerkezetstabilitásáról vagy a talajélet aktuális állapotáról – magyarázta az Agrárszektornak Bakacsi Zsófia tudományos főmunkatárs, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztályának vezetője. Mint a szakértő kiemelte:
Nem vitatjuk soha, hogy legjobban a gazdálkodó ismeri a területét, ez teljesen egyértelmű. De ahhoz, hogy valamilyen közös nyelvet kialakítsunk a gazdálkodók és a kutatók között, kell hogy legyen egy felület, amin találkozunk velük. Ez az alkalmazás pontosan ezt a célt szolgálná, ahol a tudományos adatokat, információkat igyekeztünk a lehető legjobban leegyszerűsíteni, közérthetővé gyúrni, de csak annyira, hogy az eredmény ne legyen megkérdőjelezhető.
A teljes cikk az Agrárszektoron olvasható.
Címlapkép: Getty Images