A 2025-ös évben valószínűsíthető, hogy Magyarországon elsőfokú és másodfokú hőségriadók lesznek, mivel az extrém időjárási események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Németh Lajos meteorológus a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén kiemelte, hogy a modern technológiai eszközök, úgy mint a műholdak és radarok, javítják az előrejelzések pontosságát, de még így is sok a kihívás. Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak az aszályok, belvizek és árvizek, a számuk pedig csak fokozódni fog a jövőben. A szakértők szerint a gazdálkodóknak már nem rutinszerűen kell tervezniük, hanem új, alkalmazkodó stratégiákra van szükségük a változó környezet kihívásaival szemben.
2025-ben elég nagy tételben lehet fogadni arra, hogy biztosan lesz elsőfokú és másodfokú hőségriadó Magyarországon
- fogalmazott a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián Németh Lajos meteorológus, a Karintia Kft. klímatanácsadója. A szakember kiemelte, hogy bár a modern technológiai eszközök - például műholdak, időjárási radarok és fejlett számítástechnikai rendszerek - jelentősen növelték az időjárás-előrejelzés pontosságát, még mindig vannak komoly korlátai. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy nem rendelkezünk teljes körű ismeretekkel a légkör kiindulási állapotáról. Ez az információhiány gátolja az előrejelzési modellek pontosságát, és így a prognózisok is csak bizonyos mértékig megbízhatók.
Mint fogalmazott:
Nem tudjuk 100 százalékosan megvizsgálni a légkört, nem tudjuk száz százalékosan a kiinduló állapotokat.
A szakértő emellett úgy véli, a felmelegedés tagadhatatlan. Az éghajlatváltozás is hozzájárul a kihívásokhoz: a szélsőséges időjárási események, például a hőségriadók gyakorisága és intenzitása növekszik, ennek megfelelően a következő években is számíthatunk hőhullámokra.
Kovács Attila, a Hungaromet Nonprofit Zrt. meteorológusa elmondta, az elmúlt években egyre inkább azt láthatjuk, hogy korábban ritkábbnak számító események, mint az aszály, a belvíz, az intenzív árvizek az extrém hőségriadók mára szinte évről évre ismétlődővé váltak. Régen is voltak szélsőséges időjárási jelenségek, de a jelenlegi helyzetben szinte menetrendszerűek a problémák: tavasszal belvíz, nyáron aszály, vagy akár fagykár és hőhullámok, amelyekkel folyamatosan szembesülünk.
Az extrém időjárás, a hatalmas árvizek, az aszály és a hőségriadók most már teljesen hozzátartoznak az éghajlatunkhoz
- vélekedett. Hozzátette:
A szélsőségek mindig is jellemezték az éghajlatunkat, volt olyan az 1800-as években május végén, hogy olyan fagy és hó volt, hogy elvitte a nyári terméseket, de a kalászosokat is nagy kár érte. 1863-ban olyan aszály volt, hogy gyakorlatilag semmi nem termett.
A szakember szerint várható, hogy a jövőben a szélsőségek, az extrém időjárási viszonyok egyre sűrűbben fognak bekövetkezni. A hőmérséklet emelkedik, a föld légkörében egyre több a nedvesség, emiatt több csapadék is hullik, amely a rendkívüli áradásokhoz vezet.
Mi várható tavasszal? Mire számíthatunk a fagykárokat illetően? Nem is gondolnánk, de az UV-sugárzás jelentős károkat okoz. Hogy milyen helyzetekre és hogyan kellene felkészülni a termelőknek, arról többet az Agrárszektor cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images