Hatalmas pofont kapott az agrárium: hogy lesz ebből kilábalás?

Magyarországon is egyre gyakrabban és intenzívebben érezhetjük, hogy a klímaváltozás már nemcsak egy távoli fenyegetés. Egyre többször fordul elő, hogy egy-két hét leforgása alatt három különböző évszakra jellemző időjárási helyzetet tapasztalunk, a Kárpát-medencére jellemző éves csapadékmennyiség pedig egyre szélsőségesebb eloszlásban, jellemzően egy-két erősebb ciklonhoz kötődően hullik le. Lassan hozzászokunk ahhoz is, hogy mindig az aktuális év, így most épp 2024 volt a valaha mért legforróbb év, amihez hozzájárult az is, hogy nyáron gyakorlatilag egymást érték a hosszabbnál hosszabra nyúló hőségriadók. És ha ez még nem volna elég, egyre enyhébbek a telek is, késő tavasszal viszont gyakoriak a hajnali fagyok.

Ezek a klímaváltozáshoz kötődő változások rendkívül súlyosan érintik és teljesen átrendezhetik a magyarországi zöldség- és gyümölcstermesztést, amelyek különösen érzékenyek a vízhiányra és a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokra. Az egyik első áldozat itthon egyértelműen a málna, de a brutális melegek a burgonyának, a kajszinak és az almának sem tesznek jót.

A hőhullámok átrendezik a hazai termesztést

A málna egyáltalán nem bírja a hőségnapokat, ami gyakorlatilag megadta a kegyelemdöfést a hazai termesztőknek, bár az is igaz, hogy a gyümölcs visszaszorulásához a munkaerőhiány is jelentősen hozzájárult. Nem csoda, hogy alig lehetett málnát kapni idén nyáron, ahol pedig volt, ott is jó mélyen a zsebünkbe kellett nyúlni. A Nagybani piacon például 2800 és 3000 forint között árulták a hazai, I. osztályú málnát.

A szélsőséges időjárás érzékenyen érintette a saláta- és káposztaféléket is, júliusban és augusztusban már szinte lehetetlen Magyarországon karfiolt és brokkolit termeszteni. A 70-80 napos érési idejű zöldségek esetében a termelők tudatosan terveztek, ezért nem a legforróbb időszakra időzítették a termesztést. Ehelyett áthelyezték a termesztési időszakot, például a brokkolit többnyire már szeptemberben vetették, hogy októberre érjen be itthon. Azonban a 120-150 napos érési idejű zöldségeknél, mint a vöröshagyma, gyökérzöldségek és paprikafélék, ezt már nehezebb megoldani, így ezeknél komolyabb problémákat okozhat a szélsőséges időjárás.

Szintén a klímaváltozással hozható összefüggésbe az is, hogy a burgonya is kezd az északi területek felé kiszorulni az országból.

Vegyes éve volt a magyar gyümölcstermesztőknek

Bár idén mérsékeltebbek voltak a fagykárok az előző évekhez képest, a hőség és az aszály – a 2022-es évhez hasonlóan – óriási gondokat jelentett a magyar gyümölcstermesztőknek. Az összkép ennek megfelelően igen vegyes lett: míg a cseresznye, az őszibarack és a szilva esetében relatíve jó volt a termés, addig a kajszibarack csak közepes termést hozott, bár az is igaz, hogy ez még így is háromszorosa lett a tavalyinak. Ezzel szemben a meggy gyengén teljesített és az alma termésmennyisége is 31 százalékkal csökkent.

A klímaváltozáson túl az is gondot okoz, hogy Magyarországon az elmúlt évben tovább romlott az ültetvények állapota, emellett azonban kevés az új telepítés. Nem sikerült előrelépni az öntözés tekintetében sem, az öntözött területek aránya nem változott érdemben. Márpedig az öntözés, a jéghálók és a fagyvédelmi technológiák nélkül egyre kevésbé lehet majd frisspiaci gyümölcsöket termelni az országban.

Átlagos volt az idei dinnyeszezon, változik a fogyasztók igénye

Görögdinnyét 3 300 hektáron, sárgadinnyét pedig 440 hektáron termesztettek idén, ami mindkét esetben 10-15 százalékos bővülést jelent. Míg az előbbiből 150 ezer tonnát, addig az utóbbiból 13 ezer tonnát takarítottak be a gazdák. A dinnyeszezon egyébként az átlagosnál két-három héttel korábban, június végén indult, július közepén pedig már a csúcson járt a betakarítás. Ekkor egy időre a kánikula következtében a piacon egyszerre megjelenő termékek miatt visszaestek a felvásárlási árak, de ettől eltekintve a szezon elején és a végén elfogadható árakon tudták értékesíteni a dinnyét a termelők.

Összességében a dinnyetermelők közepes évet zártak, a belföldi piac eladásai nem erősödtek, az exportpiacokon azonban bővülés mutatkozott. A munkaerőhiány ugyanakkor egy olyan problémát jelent, amire mielőbb megoldást kell találniuk a gazdálkodóknak. Emellett azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a fogyasztók igénye évről évre a kisebb méretű és a magszegény dinnyék irányába tolódik el.

Jönnek a banánfák, a pálmák és a kiviültetvények?

Hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a trópusi vagy mediterrán típusú növények, mind a kisgazdaságok, mind a hobbikertészek körében. A Dél-Dunántúlon például már vannak kiviültetvények, sőt sok helyen már banánfákat is lehet látni a nyári időszakban a magyar kertekben, a dísznövényeknél pedig megjelentek a pálmafélék is. Ezeken túl egyre többen ültetnek datolyaszilvát, olajfát vagy éppen fügét is.

Bár etekintetben kétségtelenül tapasztalható egyfajta előretörés, ott azonban még nem tartunk, hogy a magyar termesztés jelentősen eltolódjon a trópusi vagy a mediterrán növények irányába. Ezek termesztésében ugyanis a magyaroknak nincs kellő tapasztalata, ám még ha lenne is, akkor sem lehet egyik évről a másikra átállni ezek termesztésére.

Címlapkép: Getty Images