Ellephetik a kártevők a házat karácsonykor? Fogadjunk, erre te sem gondoltál még

Az aszály ugyan megviselte a fiatal ültetvényeket, hiányra mégsem kell számítani fenyőfából a karácsonyi időszakban és a kiváló minőség is garantált a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint. Közleményük szerint a legszebb és legfrissebb fenyőkért érdemes lesz felkeresni a termelői fenyővásárokat, amelyek néhány hét múlva indulnak.

Magyarországon mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben - a Mátra és a Bükk környékén -, valamint Nógrád megyében.

A választékban továbbra is megtalálgató a luc-, a nordmann, coloradói jegenyefenyő (Abies concolor), mely a legjobb illatú, a hosszútűs feketefenyő és az ezüstfenyő. Magyarországon évente 1,8-2 millió fenyő talál gazdára a karácsony előtti időszakban, ennek mintegy 80 százaléka nordmann.

A fenyővásárok jellemzően december elején kezdődnek és egészen szentestéig tartanak. A vásárlást azonban nem érdemes halogatni, december első napjaiban még biztosan széles kínálat közül választható ki a megfelelő fenyő.

A vásárlást követően érdemes hűvös helyen tartani a fát, vízbe tenni azonban nem szükséges, hiszen a kivágott fa már nem vesz fel ilyenkor vizet

- tanácsolják a szakmai szervezetek.

A közleményben felhívják a figyelmet arra is, hogy nem érdemes földlabdás fenyőt venni, mert ezeket a karácsonyfa ültetvényeken nem "iskolázzák" és nem ültetik át megfelelő időközönként így kiültetésük rendkívül kockázatos, többnyire sikertelen.

Kitértek arra is, a vágott fenyők nem erdőpusztításból, hanem erre a célra telepített ültetvényből származnak, és oxigént termelnek, míg a műfenyők előállítása komoly környezeti terhelést okoz. Számításaik szerint a műfenyő akkor lenne környezetkímélő alternatíva, ha egy-egy darabját legalább 20 évig használnák a vásárlók, miközben 5-6 évente lecserélik a statisztikák szerint.

Erről sokan megfeledkeznek

Semmi sem fogható ahhoz, amikor az ember megérzi a friss, fenyőfaillatot a lakásban. Persze, mielőtt nekilátunk a dekoráláshoz, legtöbbször pár napot még áll a karácsonyfa „becsomagolva”, ahogy elhoztuk az áruházból vagy fenyőárustól. Teljesen mindegy, hogy az erkélyen, garázsban, teraszon vészeli át ezt az időt a fa, míg a szobába kerül, van néhány lépés, amit érdemes végigzongorázni, nehogy kellemetlen meglepetés érjen minket karácsony estéjén!

Hogy mire gondolunk meglepetés alatt?

Mivel a kivágott fák raktárakban, udvarokon, kertészetekben pihennek a kivágás után, így a növényen élő kártevők, rágcsálók és bogarak nem biztos, hogy azonnal eliszkoltak az ágak, kérgek közül. Amikor megvásároljuk a karácsonyfának szánt növényt, legtöbbször elvarázsolódva nézegetjük, csodálgatjuk, és megfeledkezünk arról, hogy a tűlevelek között akár kellemetlen vendégek is megbújhatnak.

A fenyőben megbújó állatok a következők lehetnek:

• szúbogarak: A szú kicsi, pirula alakú, körülbelül egy rizsszem méretű rovar, rövid lábakkal és tömzsi antennákkal. A szú fertőzöttségének észlelése bonyolultabb lehet, mivel többnyire belefúrnak a fába, és a kéreg alól károsítják azokat. A fertőzöttség észlelésének egyik kívülről látható jele, ha azt vesszük észre, hogy a finom, fűrészpor szerű famaradványt találunk a földön a fa alatt.
• levéltetvek: Míg a legtöbben azt feltételezik, hogy a levéltetvek nyári kerti kártevők , egyes fajok előszeretettel táplálkoznak és fészkelnek a tűlevelűekben. Ennek eredményeként a levéltetvek a karácsonyfák leggyakoribb "lakói". A legtöbb fafarm egész évben ellenőrzi a levéltetveket, és lépéseket tesz ezek megelőzésére, de az alkalmankénti fészek észrevétlen maradhat. A levéltetvekkel fertőzött fák jelei az elszíneződött, meglazult tűk, valamint a fehér, kormos penészgomba növekedése a törzs és a favégek mentén. Mielőtt hazavinnénk a fát, mindig alaposan vizsgáljuk meg a fertőzés jeleit.
• pajzstetvek: Ezek a pikkelyes rovarok a legtöbb fenyő-, luc- és fenyőfajt megfertőzik, és e fák fő ökológiai kártevőinek számítanak. Ezeket a kártevőket nehéz észrevenni, mivel szabad szemmel megfigyelve testük kis, sárga-fehér dudorokra hasonlít a fenyőtűkön. Az általuk létrehozott ürülékek alapján azonban könnyebben azonosíthatók. Táplálkozásuk során fehér, viaszszerű anyagot termelnek, amely bevonja a fa tűinek egy részét. Ezek a fehér foltok nagy számban szinte teljesen bevonják a tűket, így penészes vagy foltos megjelenést kölcsönöznek nekik.
• atkák: A takácsatkák számos fajtája megfertőzheti a karácsonyfát. Némelyiken foltos, némelyik piros, és némelyik hálót fon, de megkülönböztető jegyeik nem fontosak, mivel szabad szemmel nem sok mindent lehet látni belőlük. az atkák által a fán okozott károk finomak, és gyakran apró, törtfehér foltokat eredményeznek a tűkön. A nagy fertőzések azonban sárga tűket eredményezhetnek. A takácsatkák észlelésének és eltávolításának legjobb módja az, ha az ágat vagy az egész fát papíron vagy nagy méretű rongyon rázza meg. Ha az atkák jelen vannak, akkor a ruhára vagy papírra esnek, és paprikaszerű, kis piros pöttyökként jelennek meg.

Ha nem díszítés közben akarunk meglepődni és nem akarjuk kidobni a feldíszített fát, érdemes néhány dolgot még az udvaron elvégezni, mielőtt a fa, bekerül a lakásba:

• Miután megvásároltuk a fenyőt, hagyjuk kint a teraszon, udvaron, kertben legalább 24 órára. Ezzel barátságos módon megadtuk a lehetőséget a fán fészkelő kártevőknek, hogy elhagyják eddigi szálláshelyüket.
• Ha azt vesszük észre, hogy néhány bogár jelen van, érdemes megrázogatni a fát. Ha ezzel sem tudtunk megszabadulni a bogaraktól, akkor fújjuk be valamilyen rovarírtó permettel. Fontos, ha ilyen terméket használunk, még egy napot legalább kint kell hagyni a fát a szabad levegőn, hogy minden illatanyag, ami esetleg irritációt okozna, elillanjon.
• Sokan esküdnek arra is, hogy érdemes átporszívózni a fát. Elsőre furcsán hangzik, de nem kell félni, a fa ilyenkor erősen tarjta még leveleit, nem tudunk kárt tenni benne. Ha odaférünk az ágakhoz, tövekhez, ezt is ki lehet próbálni.
• Ha semmi nem használ még mindig megpróbálkozhatunk házi készítésű szerekkel kezelni a fát, de fontos itt is hangsúlyozni, ha ilyesmivel permetezzük át a fát, legalább egy napot hagyjuk a szabad levegőn, hogy az illatanyagok elpárologjanak.
• Ne használj rovarölő permetet vagy peszticideket. Bár a fa rovarölő szerrel való permetezése csábító lehet, nem ajánlott. A kereskedelmi és vegyi rovarirtó szerek irritálhatják az embert és veszélyesek a háziállatokra. Még rosszabb, hogy a legtöbb nagyon gyúlékony (különösen az aeroszolok), és tűzveszélyt okozhat.
• +1 Tipp: Kovaföld! Ez a por számos mászó rovar ellen hatékony, nem foltosodik és szagmentes. A porral való érintkezés vagy lenyelés után a rovarok 48 órán belül elpusztulnak. Egyszerűen porold le a fát, amíg az még kint van, és rázd le a felesleget, mielőtt bevinnéd.

Bár nem gyakori, a kártevők megtalálása a karácsonyfán nyugtalanító lehet. Szerencsére a legtöbb nem veszélyes, és nem fenyegeti sem az otthonát, sem a vagyontárgyainkat (kivéve talán a szobanövényeket). Ha az ünnepi időszakban nemkívánatos "lakókra" bukkanunk, porszívózzuk fel őket, vigyük ki a fát, és jól rázzuk meg. Ha a kártevők túlságosan kitartóak, a kovaföld vagy a neemolaj biztonságos, olcsó és megbízható természetes rovarirtó szer lehet.

Címlapkép: Getty Images