A valamikor hazánkban is őshonos aranysakál állandó vendége volt a térségnek, amit követően egy időre nyomtalan eltűnt. Mára viszont ismért egyre nagyobb területen jelennek meg aranysakálok (és a farkasok is) Magyarországon. A sakálokkal leginkább a Dél-Dunántúlon.
Baranya megyében is egyre több portyázó rókát látni a települések határában. A Baranya Megyei Vadászkamara titkára elmondta, hogy látja most a helyzetet.
A fő oka annak, hogy egyre mélyebbre menekülnek a városban a rókák nem más mint, hogy az aranysakálok táplálék szempontjából konkurensnek tartják őket. Így semmilyen körülmények között nem tűrik meg a jelenlétüket a területeiken és bekergetik őket a városba, ahova már nem követik őket a csúcsragadozók.
Az aranysakálok sokkal hatékonyabb vadászok, mint a rókák, mert velük ellentétben falkában vadásznak. Ez erőfölényt biztosít a sakáloknak a rókákkal szemben.
A legelők, parlag területek, bozótosok, nádasok jellemezte területeket meghódító sakál jellemzően rágcsálókon, egereken és pockokon, kisebb madarakon, puhatestűeken él, de a gyümölcsöt sem veti meg
- mondta el Gondos Gyula.
Vadgazdálkodási szempontból is káros lehet a sakálok elszaporodása: őzgidák, szarvasborjak és vadmalacok is áldozatául eshetnek a ragadozónak. Ezzel a szakertő szerint éves szinten több tízmilliós kárt okozhatnak a vadállományban.