A tapasztalt kertészek jól tudják, hogy a növények változatos keveredése, együtt élése egészséges és gyönyörű kertet eredményez. Sokan úgy vélik, hogy bizonyos növénykombinációk rendkívüli (akár titokzatos) képességekkel is segítik egymás növekedését. A folyamat tudományos vizsgálata megerősítette, hogy egyes kombinációknak, párosításoknak tényleg vannak előnyeik.
Bizonyos egymás közelébe ültetett növények segítik egymást a növekedésben és a kert területének hatékony kihasználásában.
A magas növények például árnyékot nyújtanak a napfényt kevésbé tűrő alacsonyabb növényeknek, mások a kártevők, betegségek pusztításának állnak ellen: elriaszthatják a káros organizmusokat, vagy elűzhetik a kártékony bogarakat a kényesebb fajoktól, írja a The Good Housekeeping.
A módszert növénytársításnak nevezzük, aminek a lényege, hogy a növényeket kifejezetten úgy ültetik el, hogy a lehető legoptimálisabb legyen a befektetett erőforrások és a terméshozam arányában.
A növénytársítás alapja, hogy azok a fajok, amik egymás fejlődését valamilyen módon segítik, egymás mellé kerülnek, míg azok, amelyek egymást hátráltatják, minél messzebb legyenek egymástól.
Röviden ezek az elvek, amik mentén sikeresen lehet alkalmazni a módszert:
- Ugyanahhoz a családhoz tartozó növényeket ne ültessük egymás mellé vagy egymás után, mivel ezek ugyanazokat a tápanyagokat veszik fel a talajból és ugyanazokra a kártevőkre érzékenyek.
- Talajzsaroló növényt talajkímélő vagy talajjavító növény kövesse.
- A gyomosító vagy gyomnevelő növényeket követő szakaszba gyomfojtó vagy gyomirtó fajokat helyezzünk.
- Rendezzük össze azokat a növényeket, amelyek vetési ideje, tenyészideje és betakarítása, magassága és igényelt területe hasonló, az így kialakult sorok vagy ágyások kezelése könnyebb.
- A különböző mélységbe lenyúló gyökerű növények váltsák egymást.
Íme néhány növénypáros, amik remekül kiegészítik egymást:
1. Rózsa és fokhagyma
A hagymák képesek elűzni a rózsa kártevőit, így a kertészek előszeretettel ültetik egymás mellé ezt a két fajt. A metélőhagymának valószínűleg szintén van ilyen riasztó hatása, és a kis lila vagy fehér, késő tavasszal nyíló virágaik még szépen is mutatnak a rózsák mellett.
2. Paradicsom és káposzta
A paradicsom remek fegyver a káposztamoly lárvái ellen, amik alaposan megrághatják a káposzták leveleit. A káposzta (és a brokkoli, kelbimbó) mellé jó választás lehet még a kapor, ami vonzza a káposzta kártevőire támadó darazsakat.
3. Uborka és sarkantyúka
Kúszó, kapaszkodó száraival a sarkantyúka remek társa a cseperedő uborkáknak és tökféléknek. Hatásos az uborkákat támadó bogarak ellen, ugyanakkor pókok és ragadozó bogarak élőhelyéül is szolgálhat.
4. Kukorica és bab
A bab hasznos rovarokat vonz, amik előszeretettel leselkednek a kukorica kártevőire, többek között a mezeikabóca-félékre, különféle hernyókra és levélbogárfélékre. A bab indái egyébként fel tudnak kapaszkodni a kukoricaszárakon is.
5. Retek és spenót
Ha retket ültetünk a spenótok közé, elűzi a leveleket támadó kártevőket. Ha a kártevők a retekleveleket rongálják, az szerencsére nem akadályozza meg a termés föld alatti növekedését, és nincs is rá negatív hatással.
6. Krumpli és fülesternye (mézvirág)
E növény aprócska virágai vonzzák a jótékony rovarokat, beleértve a darazsakat is. Ültessük a fülesternyét bokros növények mellé, vagy csak hagyjuk, hogy elterjeszkedjen, mint egy élő talajtakaró, a brokkolihoz hasonló, lehajló levelű növények alatt. Bónusz, hogy édes illata van, ami egész nyáron belengi a kertet.
7. Leveles kel és macskamenta
A tudomány szerint ha ezeket a növényeket „összeültetjük”, a macskamenta jótékony hatásának köszönhetően a levélbogárfélék által okozott kár alaposan lecsökken. Az illatos növény emellett segíthet a szúnyogok távol tartásában is.
8. Eper és borzaskata
A magasra növő, kék virágú borzaskata fekete magját gyógynövényként is alkalmazzák gyomor- és bélhurut esetén, kiskertekben is kedvelt dísznövény. Az epersorok között pedig nemcsak hogy csodásan mutat, de még hasznos is.
Címlapkép: Getty Images