Magyarország az EU-csatlakozás környékén 5300 hektáron termesztett szilvát, ami az azt követő 10 évben folyamatosan emelkedett, és 2015-re már megközelítette a 8 ezer hektárt – árulta el kérdésünkre Apáti Ferenc. A területi bővülés oka alapvetően nem a kimagasló jövedelmezőség volt, hanem – az intenzív gyümölcskultúrákhoz képest – mérsékeltebb tőkeigény és a gépesíthető betakarításnak köszönhető alacsonyabb munkaerő-igény, ami "csábító" a magyarországi, tőke- és munkaerő-hiányos gazdasági környezetben. A FruitVeB elnöke kiemelte, hogy az utóbbi négy évben azonban a termőterület meredek zuhanásnak indult, jelenleg a magyarok csak 6400 hektáron termesztenek szilvát. A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben találhatók, számol be az Agrárszektor.
Ez a három megye adja a hazai termőfelület kb. 70%-át. Jó évjáratokban 70-80 ezer tonna szilvát takarítunk be, míg a legrosszabb években 50 ezer tonna körül alakul a hazai szilvatermés. A sokéves átlagtermés 65 ezer tonna magasságában van. Legnagyobb területen termelt fajták: Katinka, Lepotica, Bulefree, Stanley, President, Top-sorozat fajtái
– ismertette Apáti Ferenc.
A szakember beszélt arról is, hogy az Európai Unióban jelenleg szűk 160 ezer hektáron termelnek szilvát. A termőterület nagyon jelentősen csökkent, ugyanis az ezredfordulón még 250 ezer hektárhoz közelített. A betakarított termés mennyisége az elmúlt években 1,3-1,5 millió tonna között ingadozik (átlagosan 1,4 millió tonna), és a termőterület drasztikus csökkenése ellenére nem mutat érdemi változást, vagyis a termelési színvonal jelentősen emelkedett. Magyarország piaci részesedése az EU-ban 4-5%, amivel nem lehet piacmeghatározó. Európa legnagyobb (EU-n kívüli) szilvatermelője Szerbia, átlagosan 400-500 ezer tonna szilvát állít elő évente, amivel képes egyes években jelentős túlkínálatot és nyomott árakat előidézni. Apáti Ferenc kiemelte, hogy a hazai szilvatermés körülbelül 75-80%-a a belföldi piacon kerül értékesítésre, mintegy 20-25% pedig exportra kerül. A felhasználási irányt tekintve: a termés szűk fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy külföldi, utóbbi döntően német), bő fele pedig hazai vagy külföldi frisspiacra.
Az idei évi termést illetően a FruitVeB elnöke még elmondta, hogy a szilvapiacon a 2021-es szezonban alapvetően kiegyensúlyozott kereslet kínálati viszonyok és elfogadható, illetve jó árak jellemzők.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható.
Címlapkép: Getty Images