A leromlott talajokon a víz és szél okozta erózió már a csekély lejtésű területek termőrétegét is veszélyezteti. Az egészséges, jó szerkezetű talajok jobban ellenállnak a víz és a szél romboló hatásának, valamint az ép talaj táplálékhálózata nem engedi egyik talajlakó élőlényt sem túlszaporodni. Az úgynevezett talajegészség már csak ezért is rendkívül fontos a mezőgazdaság, és közvetve mindannyiunk jövője szempontjából.
Dr. Berényi Üveges Judit az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa, aki a talajvédelmi kutatásokat vezeti, összefoglalta, hogy mit tehetünk gazdálkodóként, hobbitermesztőként, vagy éppen vásárlóként talajaink egészségének visszaállítása és megőrzése érdekében.
Ha gyakorló kertészkedő vagy
1. Ismerd meg a talajod, és ennek megfelelően válaszd ki a legmegfelelőbb termesztés-technológiákat!
Minden talaj más, és az adottságaihoz igazodó művelést, tápanyag-gazdálkodást és termesztett növényeket igényel. Jó befektetés a talajunkkal kapcsolatos információk gyűjtése és alkalmazása. Ha legalább egy talaj tápanyagvizsgálat rendelkezésünkre áll, már az is sokat elmond a talajunkról, használjuk, értelmezéséhez kérjünk bátran szakértői segítséget!
2. Vess takarónövényt, vagy hagyj szármaradványt a felszínen!
Ne hagyd fedetlenül a termőföldet! A talajtakarás védelmet nyújt a termőréteg számára a naptól, az eső ütőerejétől, a széltől, a fokozott párolgástól. Nem engedi felforrósodni a talajt nyáron, ezzel óvja a talajban lakó élőlényeket. Megfelelő gépekkel akár a területen hagyott mulcsba is vethetünk.
3. Használj komposztot!
A komposzt rendszeres alkalmazása növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, valamint a talajban élő mikrobák sokféleségét és mennyiségét. A komposzt emellett csökkentheti a talaj eredetű kártételek előfordulását, és általában véve egészségesebbé teszi a talajt.
4. Csökkentsd a talajművelést és rendszeresen változtasd a művelés mélységét!
Ügyelj, hogy talajműveléskor ne legyen a talajod se túl nedves, se túl száraz. A gyakori, ugyanabban a mélységben végzett talajművelés tömörödött réteg kialakulását eredményezi, hosszútávon a talaj leromlását segíti elő. Ezzel szemben a helyesen végzett, csökkentett talajművelés megőrzi a talaj szerkezetét és javítja a vízgazdálkodását. A témában kihagyhatatlan Dr. Birkás Márta konferenciánkon tartott előadása a talajművelésről.
Mit tehetsz kiskerttulajdonosként vagy vásárlóként?
Örökérvényű igazság, hogy a pénzünk szavaz. Amikor élelmiszert vásárolunk, azzal nemcsak egy adott céget/termelőt, de az adott termesztési technológiát is támogatjuk. Ha piacra járunk, érdemes beszélgetni a gazdálkodókkal, megismerni a termelési módszereiket. Bolti bevásárlásnál pedig segítenek a választásban a különféle termékjelölések.
Válasszunk olyan termékeket, amelyek fenntartható gazdálkodásból származnak! Ha tanúsított ökológiai gazdálkodásból származó terméket választunk, biztosak lehetünk abban, hogy olyan szempontok is érvényesülnek, amelyek hozzájárulnak a talaj védelméhez.
Ha van kertünk, vásároljunk kevesebbet, és termesszünk saját részre zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket! Elég akár egy kisebb ágyás, amiben fűszernövényeket, paradicsomot, levélzöldségeket nevelhetünk. A kertészkedés során alkalmazzunk különféle talajvédelmi módszereket: ássunk kevesebbet, takarjuk a talajt, mulcsozzunk! Növénytársításokkal is tovább védhetjük a talaj egészségét.
Komposztáljunk! Háztartási hulladékunk harmadát szerves hulladék teszi ki, aminek komposztálásával természetes úton tehetjük termékenyebbé talajunkat. Ha van kerted, akkor alakítsd ki saját komposztálódat, ha pedig társasházban élünk, akkor gyűjtsük a szerves hulladékot, és vigyük el a legközelebbi közösségi komposztálóba!
Gondozzuk vegyszermentesen a kertet! Azzal, hogy csökkentjük, vagy elhagyjuk a szintetikus növényvédőszerek használatát, nemcsak a saját egészségünknek, de a talaj egészségének is jót teszünk.
Az ökológiai gazdálkodás alapvetése a talajok védelme. Ennélfogva az ÖMKI-ben is több, a talajegészség megőrzését célzó kutatásunk zajlik, ahol működő gazdaságokban vizsgáljuk az olyan jó gyakorlatokat, mint például a csökkentett talajművelés, zöldtrágya- és takarónövények alkalmazása, vagy a mulcsba vetés
- fejtette ki Dr. Berényi Üveges Judit.
Nemzetközi projektekbe is bekapcsolódunk, mint például a Best4Soil, aminek keretében olyan talajegészséggel kapcsolatos jó gyakorlatokat teszünk közzé, mint a komposztálás, a helyes vetésforgó tervezés, vagy éppen a megfelelő zöldtrágyanövények alkalmazása. Szintén a projekt keretében létrehozott adatbázisok pedig a növénykárosító fonálférgek, és talajeredetű kórokozók felszaporodásának megakadályozásában lehetnek a segítségünkre, mondta el a szakember.
Legyünk gazdálkodók, a kertészkedés szerelmesei, vagy szimplán élelmiszervásárlók, ha a jövőben is szeretnénk egészséges, természetes, fenntartható forrásból származó, tápanyagban gazdag élelmiszereket fogyasztani, akkor mindannyiuknak hozzá kell járulni talajaink védelméhez. A fenntarthatóan művelt talaj az egészséges élelmiszer, és a környezet védelmének szó szerinti alapja!
Van pozitív példa: Gömörszőlős
Gömörszőlősön a permakultúrás kertészetet alkalmazzák, a település fenntartható faluként él a köztudatban, az itt folyó tevékenység kapcsán ökofaluként tartják számon országszerte. A fenntartható falu gyakorlati megvalósítására fejlesztettek ki egy modellt, nem élnek fel többet az erőforrásokból, mint amennyi a rendelkezésükre áll, így az ökológiai lábnyomunk is kisebb az átlagosnál. Vízöblítéses wc helyett például alomszéket használnak.
Országosan nagy az érdeklődés az életmódbeli praktikákra és a technológiai megvalósításukra. Az ember- és környezetkímélő gazdálkodás vidéki környezetben megvalósíthatóbb, mint a városokban, a szennyvíz kezelése is egyszerűbb, a keletkező zöld javakat, vagyis a szerves hulladékot újrahasznosítjuk, a vastag talajtakarásos eljárás regenerálja a talaj eredeti szerkezetét
- fejti ki Dr. Gyulai Iván ökológus, a falu és a fenntartható gazdálkodás elméleti szakértője.
Mélymulcsos talajtakarás
A mélymulcsos módszer nem más, mint a talaj felszínen történő komposztálás. A kirakott takaró maximális vastagsága az első évben nem lehet több 80 centiméternél, és nem lehet kevesebb ötven centiméternél. A takaró összetételét úgy kell megválasztanunk, hogy a nyers és rostos humuszképzők megfelelő keveréke biztosítsa az optimális nitrogén-szén arányt (1:35).
A mai mezőgazdasági gyakorlat ugyanis tönkreteszi a termőtalajt, ahogy az erdőgazdálkodás is árt az erdőnek, mert ahelyett, hogy segítségül hívnánk a természetet, szembe megyünk vele. Az ásás, a kapálás, a talajforgatás megöli a talaj biológiai sokszínűségét, az itt alkalmazott mélymulcsos módszerrel viszont épp az ellenkező hatást érjük el. Ez ugyanis megfékezi a talajeróziót, meggátolja a tápanyag kimosódását, és megtartja a talajnedvességet.
A természet ősszel betemeti a talajt, a benne lévő mikroorganizmusok vagy magyarul paránylények segítik a megújulását, csakhogy ehhez rajta kéne hagyni azt a természetes talajtakarót tavasszal, ami az ősz folyamán rakódik rá. Mi itt utánozzuk a természetet. A fa helyes hasznosítására, a fatüzelésre is mutatunk példát annak, aki kíváncsi rá. Persze ez egyéni döntés, senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy a megszokott, mindennapi luxust lecserélje erre a fajta életmódra.
Címlapkép: Getty Images