A Püspökerdő – napjainkban – körülbelül 250 hektáros ártéri erdő Győr belterületén, amelyet a Mosoni-Duna két részre oszt. Mindig is kedvelt szabadidős és kirándulóhelye volt a győrieknek. Itt nyitották meg a város első állatkertjét és vidámparkját. Az 1966-os árvíz sajnos az állatok nagy részét elpusztította. Akkor hozta a városi tanács azt a döntést, hogy Kiskúton építsenek fel egy szabadidős parkot. Így született meg a mai állatkert, amely mellett helyet kapott a vidámpark is - írta a Kisalföld.
Érdekesség, hogy a területre egyszer már szemet vetettek a városépítészek. 1967-ben született meg Győrnek az a rendezési terve, amelynek középpontjába a lakásépítések kerültek. Kijelölték az új városrészek helyét. Nádorvárosba 7500 lakás építését, a Táncsics utcától délre 11–12 ezer lakás építését tervezték. Ötven évvel később, 2015-ben a Püspökerdő északi részének harmada – a teljes erdő nagyjából nyolcada – került veszélybe. Az akkori győri városvezetés itt alakította volna ki a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) kajak-kenu versenypályáját. A terület egy részét aztán parkosították volna. A környezetvédők – leghangosabban a győri Reflex egyesület – azonnal tiltakozni kezdtek. Fórumokat szerveztek, nyílt levélben fogalmazták meg tiltakozásukat az erdőirtás ellen. 015 szeptemberében az akkori városvezetés aztán bejelentette, hogy nem épül kajak-kenu pálya.
Több mint harmincöt hektár erdő menekült meg.
A felméréseken alapuló becslések alapján közel ötvenezer fiatalabb vagy idősebb fa – tölgyek, füzek, nyárfák – és az a sok-sok védett és nem védett faj, amiknek az erdő élőhelyül szolgál.
A Reflex Környezetvédő Egyesület ezek után ismét nyílt levélben fordult Győr polgármesteréhez, amelyben azt kérték tőle, hogy ő és a város legyen a segítségükre a Püspökerdő védetté nyilvánítását célzó erőfeszítéseikben.
Ahogy a Kisalföld írta, a győri önkormányzat 2020-ban született határozata alapján megkezdték a védetté nyilvánítási eljárás szakmai előkészítését és a természetvédelmi kezelési terv szakmai egyeztetését a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal, az ingatlankezelőkkel és az eljárásban érdekelt egyéb hatóságokkal. Ezek alapján született meg a javaslat és került a közgyűlés elé a Püspökerdő és a szentiváni tölgyerdő védetté nyilvánítása. A képviselők március 22-én megszavazták.
Címlapkép: Getty Images