A sövényeknek mindig térhatároló szerepük van, ezért amikor előkerül a téma, elsőre mindenki hatalmas örökzöldekre gondol. Kicsit ezért is szorul háttérbe a térhatároló sövény, ami jellemzően alacsonyabb növekedésű, de ugyanolyan fontos szerepe lehet egy kertben
– közölte beszélgetésünk elején Kósa Dániel, a Megyeri Kertészet kertészmérnöke, aki hozzátette: ezeket az alacsonyabb térhatároló sövényeket a közös kerttel rendelkező társasházaknál, vagy egy nagyobb ágyás szélén szokás alkalmazni.
A sövény szerepe általában a kertünkben az, hogy egyrészt színes hátteret adjon egy évelőágyásnak, másrészt hogy takarjon, így a szomszédok vagy a járókelők ne lássanak be. Egy évtizeddel ezelőtt még mindenki, ha sövényről volt szó, tuját ültetett. Az elmúlt években azonban megjelentek olyan betegségek, amelyek nagyon ritkítják a tujaállományokat. Lehet védekezni ellene folyamatos permetezéssel, de ez erősen megdrágítja a sövény fenntartását. Vannak viszont olyan lehetőségek, amelyekkel sokkal könnyebben, költséghatékonyabban, olcsóbban tudunk egy sövényt kialakítani. Kósa Dániel szerint ma már ezért is a leylandi ciprust, babérmeggyet, korallberkenyét szoktak ajánlani a kertészetekben a tuja helyett - ezek azok a sövényfajták, amik az ismertebbek közé tartoznak.
- A leylandi ciprus: Nagyra növő fajta, aminek különböző zöld változatai vannak.
- A babérmeggy: Mindenki felismeri, aki kicsit jártasabb a növények világában. A levélformáiban vannak változatok, illetve vannak olyan fajták, amik törpébb növekedésűek, térhatárolónak is alkalmazhatók.
- A korallberkenye: nagyon hálás sövénynek, ugyanis a friss hajtások tűzpiros színűek. Van belőle szúrós levelű, sima, a legismertebb fajtája a Red Robin. Előnye még hogy nem egy szokványos látvány a korallberkenye-sövény.
- A borókákat (juniperusok) is meg lehet említeni, ezek szúrósabbak, mint az eddig említettek. Nagyon jó sövényeket lehet belőlük kialakítani, lazábbakat is, cserjecsoportokat szintén. A színválasztékban van sárgásabb és kékes színű, vannak olyanok, amik bírják a tűző napot, nagyon sok választási lehetőségünk van.
- A tamariskával is mindenki találkozott, aki közlekedett autópályákon, a középső elválasztó sávban az a gyönyörű, rózsaszín virágú növény, ami mindent kibír. Nagyon jól lehet belőle sövényt is alakítani, de arra számítani kell, hogy ez nagyon erősen fel tud kopaszodni, célszerű mindig visszavágni. Nagyon jól viseli a nyírást.
- A somokból is lehet csodaszép sövényt nevelni. Ezek között van ehető termésű, és vannak, amelyeknek színes a vesszőjük, ezzel jól lehet játszani. Piros, fekete, narancssárga, citromsárga, világoszöld változatok, nagyon sok fajtája van, és ezek nagyon esztétikusak. Főleg azért, mert amikor lehullajtja a lombját, télen a szárának a színével tud díszíteni.
- A következő növény az orgona, amiből nagyon szép sövényt lehet kialakítani, anyák napja környékén szokott kinyílni, a virágával és a levelével nagyon dekoratív térelválasztó.
- A selyemmirtusz sajátossága, hogy későn fakad, de nagyon sokáig virágzik, ebből is lehet sövényt kialakítani. Jól bírja a nyírást, nagyon ellenálló, bírja a szennyezettebb levegőt, a tűző napot. Júniustól szeptemberig gyönyörű látvány a virágzása.
- A tiszafa is ismert sövénynek, ami nagyon lassan nő, ezért ritkábban telepítik, mert akik sövényt ültetnek, általában azonnali eredményt várnak. Olyan kertbe nem célszerű ültetni, ahol van kisgyerek, mert az egész növény mérgező, csak a magköpenye nem.
A sövénynél – közölte még Kósa Dániel - nagyon fontos, hogy dekoratív legyen, adjon egy hátteret, keretet a kertnek, és minél változatosabb ez, annál szebb hatást érhetünk el. Nagyon nagy mozgástere van egy kertbarátnak a fajtaválasztásban, hiszen nem említettük még a télizöld fagyalt, a mahóniát, a tűztövist. Utóbbi nagyon szúrós növény, inkább olyan helyeken alkalmazzák, ahol nincs kerítés, és az átjárhatóságot szeretnék csökkenteni. Van a homoktövis, aminek a termését nagyon szeretik az emberek, C-vitaminban gazdag, ebből is lehet sövényt készíteni.
Ha kiválasztottuk a fajtát/fajtákat így telepítsünk sövényt!
Gondolati sorrendben: egy kertbarát először elhatározza, hogy szeretne sövényt, aztán kiválasztja a fajtát/fajtákat, majd megvásárolja, aztán hazaviszi. De hogyan álljunk neki az ültetésnek? A szakember szerint azzal célszerű kezdeni, hogy kiássuk az árkot vagy az ültetőgödröket.
Mindig árkot szoktunk javasolni, ez azért jobb, mint a gödör, mert sokkal könnyebb tartani az egyenest, illetve, ha kicsit arrébb kell rakni egy növényt, akkor nem kell új gödröt ásni. A gödör vagy az árok mélysége és szélessége nem kell, hogy túl nagy legyen, de azért célszerű nagyobbat ásni, mint a konténer. Általában 60x60x60-as gödröt szoktunk javasolni, ez azért fontos, hogy átmozgatjuk a talajt a gyökerek között, hogy könnyebben tudjon meggyökeresedni a növény. Látjuk is, hogy milyen a talajunk, és ha látunk benne valamilyen kőzetet vagy bármit, akkor ki tudjuk szedni. Ezzel tehermentesítjük a növényünket, nem kell megküzdenie mondjuk egy agyagbemosódásos réteggel
- ajánlotta a Megyeri Kertészet kertészmérnöke.
Ültetéskor földet és trágyát kell használnunk. Vigyázni kell, mert a trágyát túl lehet adagolni. Ha túl sokat teszünk a gyökerekhez, az kiégeti. Toxikus hatást vált ki, mintha méreg lenne. Ezért nagyon fontos, hogy a 20 százalékot nem haladhatja meg a trágya aránya. Lehet kapni kifejezetten örökzöldek számára kifejlesztett földkeverékek is, ami olyan arányban tartalmaz tőzeget, tápanyagokat, mikro- és makroelemeket, amelyek kimondottan az örökzöld növények fejlődéséhez járulnak hozzá.
Milyen messze ültessük a sövényt a kerítéstől?
A szakemberek nagyjából egy méterre szokták javasolni a sövény telepítését, hogy adott esetben meg lehessen tenni, hogy a kerítés és a növény közé be tudunk menni és ápolni a növényt. A következő kérdés a tőtávolság:
A szakirodalom alapvetően 70-90 cm-t ír, én inkább 80-100 cm-t mondok. Ugyanis ezzel növeljük a tenyészterületét, egy kifejlett növénynek ez sokkal nagyobb életteret jelent. Ha túl közel ültetjük egymáshoz a sövény növényeit, az igaz, hogy sokkal hamarabb fog záródni, de nagyobb a veszélye annak, hogy mondjuk egy gombásodás felüti a fejét, vagy elnyomják egymást a növények. Így kipusztulhatnak azok az egyedek, amelyek nem kapnak elég fényt. Ha valaki nem összezárt sövényt szeretne, hanem egy lazább sort, mondjuk egy oszlopos habitusú leylandi ciprusból, ott egy méter feletti távolságot szoktunk javasolni
- közölte Kósa Dániel.
Ami fontos, hogy ültetés után alaposan be kell iszapolni a növényeket. Ahogy a szakember a Hellovidéknek tanácsolta:
A faj ökológiai igényét előzetesen meg kell nézni, mert a leylandi ciprusok, borókák párásabb környezetet szeretnek. kertbarátokkal beszélgetve azt hallom, hogy olyan helyeken, ahol jobban megmarad a pára, sokkal erőteljesebben fejlődnek, mintha egy üres területre ültetnék. A megoldás az, hogy párásítani kell a lombkoronát. Minél jobban kielégítjük a növény igényeit, annál szebb lesz a sövényünk, annál erőteljesebben fog növekedni a növény. Mindenkinek ez a célja, hiszen akkor érjük el azt az esztétikai célt, ami miatt ültettük
Így gondozzuk, hogy valóban térelválasztó lehessen!
Sokan azt gondolják, hogy a sövény gondozása valami nagyon bonyolult dolog, de nem kell megijedni! Egy sövényt nem nehéz gondozni. Ha valakinek van egy gyümölcsfája, és azt meg tudja metszeni, na akkor sövényt metszeni sokkal egyszerűbb! Az első metszés az ősszel telepített sövényeknél késő tavasszal célszerű vagy a következő év őszén elvégezni. A tavasszal telepített sövényeket pedig nyugodtan lehet ősszel kurtítani. Évente 2-3 alkalommal kell metszeni, tavasszal és ősszel, valamint nyáron egy formázó metszés, hogy szépen mutasson.
A metszés célja, hogy esztétikailag szép legyen. Egy sövény akkor szép, ha síkba van vágva, úgy áll, ahogy kell. A metszés után 2-3 hónappal vannak olyan ágak, amik kilógnak ebből a vonalból. Ha a sövény teteje szélesebb, mint az alja, akkor a növény beárnyékolja saját magát, és felkopaszodik, ami minden sövénynevelő rémálma
- közölte a szakember.
Mindenki azt szeretné, ha a sövény minél hamarabb záródna, de célszerű szem előtt tartani, hogy a metszéssel tudjuk sűríteni a növényt. Nem szabad azt erőltetni, hogy minél hamarabb nőjön, mert akkor ritka lesz, és utólag visszasűríteni sokkal nehezebb, mintha szépen fokozatosan neveljük meg, és úgy kapunk egy sűrű állományt.
Az őszi ültetésű sövényeket még nem késő most megmetszeni, bár célszerű lett volna korábban. Metszeni lehet metszőollóval, kézi sövénynyíróval, de ha nagyobb a sövény, célszerű venni egy motoros sövénynyírót.
Egy sövény fenntartása sem drága dolog
Egy szőlő permetezése például nagyon költséges, és nagyon sok időt kell ezzel eltölteni, a sövény fenntartása ehhez képest jóval olcsóbb. A kettő teljesen más szerepet tölt be egy kertben, nem lehet összehasonlítani ebből a szempontból, viszont a fenntartási összeget nézve igen. Ahogy Kósa Dániel elmondta a Hellovidéknek:
A fenntartás három fő része az öntözés, a tápanyag-utánpótlás és adott esetben a permetezés. Ha valaki előre gondolkodik, akkor az öntözést és a tápanyag-utánpótlást ki tudja hozni nullára. Az öntözést úgy, hogy gyűjti az esővizet, és egy nagy tartályból csöpögtető öntözőrendszerrel körbe lehet öntözni egy sövényt. A tápanyag-utánpótlást meg lehet oldani szerves anyaggal, illetve komposzttal. A trágya tápanyag-hasznosulási ideje három év. Az első évben adja le a legtöbb tápanyagot, majd egyre kevesebbet a második és harmadik évben. Ezért 2-3 évente célszerű trágyát kijuttatni. Vagy kiszórjuk a talaj felszínére, és 10 cm mélyen bedolgozzuk, vagy műtrágya formájában szétszórjuk, és bedolgozzuk a talajba. A harmadik lehetőség a komposzt kijuttatása, ami költséghatékony, főleg, ha nagy a kert.
Akinek tujája van, az már megismerkedett a növényvédelemmel. Megelőző céllal 3-4 hetente lehet permetezni gombásodás és rovarok ellen. Még egy atkairtás is szóba jöhet szükség esetén. Ez a permetezés egyben a tápanyag-utánpótlásra is lehetőséget ad, mert vannak olyan lombtrágyák, amikkel még egy plusz tápanyagforrást tudunk biztosítani a növényeknek.
Címlapkép: Getty Images