Sok mérgező dísznövényt már jól ismerünk, és igen gyakran vásároljuk is a kertjeinkbe, a kertészetek bőségesen kínálják őket, sokszor elég borsos áron. Ilyen a leander, a fikusz, a tiszafa, az angyaltrombita, de az ártatlannak tűnő mikulásvirág is. Ugyanakkor létezik néhány olyan növény, amelynek szépsége megtévesztő, és azt sugallja, bátran gondozhatjuk akár kesztyű nélkül is, ez azonban hatalmas tévedés.
Most azokat a növényeket gyűjtöttük össze, amelyek mérgező hatása még nem él a köztudatban, de réten-mezőn, erdőszélen vagy akár a kertjeinkben is előfordulhatnak, sőt sokukat dísznövényként is megvásárolhatjuk, ültetjük is őket előszeretettel, főleg magról. A veszélyességük ellenére sok helyen nem hívják fel a vevők figyelmét arra, hogy hogyan gondozzák ezeket a virágokat. A listán szerepel súlyosan mérgező, azonnali halált okozó, és "csak" mérgező növény.
1. Sisakvirág
A havasi sisakvirág (Aconitum napellus) bármely kertészetben megvásárolható úgy, hogy nem kapunk semmilyen figyelmeztetést, hogy a világ egyik legmérgezőbb növényét visszük épp haza.
A sisakvirág (Aconitum), ismert a „mérgek királynőjeként”, akonit, farkasfű, a boglárkafélék lágyszárú fajokat magába foglaló nemzetségének tagja. A havasi sisakvirág az egyik legmérgezőbb növény ma hazánkban, de egész Európában is, mivel mérgező alkaloidokat tartalmaz, főleg akonitint és napelint, amelyek az idegrendszerre és a szívre hatnak. Épp ezért ezt a növényt még a népi gyógyászatban sem használják, sőt a belőlük készült gyógyszerek nagy részét is kivonták a forgalomból több országban, mert veszélyesek voltak.
A méreg a bőrön keresztül is felszívódhat, és elég belőle 2-5 mg ahhoz, hogy akár halált is okozzon.
A mérgezés tünetei a láz, a hányás, a nehézlégzés, fulladás, fejfájás, bénulás, de az is elég, ha csak a bőröddel érintkezik a növény, máris kiütést és hólyagokat okoz. Egyes legendák szerint Néró is sisakvirág méreggel ölte meg Claudiust, de egyes országokban a vadászok sisakvirág méregbe mártják a nyilakat a vadászat előtt.
Ha kertészkedsz, minden esetben viselj védőkesztyűt, csupasz kézzel soha ne érj a növényhez, de rövidnadrágban sem ajánlott a közelébe menni. Ha kisgyermek vagy kisállat van otthon, ezt a növényt ne ültesd a kertedbe, és ha vendégek érkeznek hozzád, és kerti partit tervezel, hívd fel figyelmüket a növény mérgező voltára.
A sisakvirág ültetése és gondozása
A sisakvirágot tavasszal, április-májusban érdemes a kertbe elültetni, egy félárnyékos, világos, de nem napsütötte helyre.
Kedveli a humuszos tápanyagokban gazdag talajt, és mivel közepes vízigényű növényről van szó, elég, ha a tartós száraz időszakban locsold meg alaposabban. Tavasszal érdemes a földbe egy adag komposztot vagy istállótrágyát is beásni, így elég tápanyaggal látod el a növényt nyári virágzáshoz.
A virágzás végén védőkesztyű használatával vágd vissza a virágokat a földtől mintegy 10-15 cm magasságban. A sisakvirágot szaporítani is könnyű, elég, ha tavasszal a töveket szétválasztod, és külön ülteted őket. Itt is fontos a védőkesztyű alkalmazása! A kertészetekben egy 80-100 centiméteres kifejlett példány 1500 Ft körüli áron kapható, de a magjait is árulják pár száz forintért.
2. Gyűszűvirág
Hasonlóan agresszív növény a gyűszűvirág, ami ugyancsak mutatós színes, lefelé csüngő virágaival, ám a növény minden része mérgező, tünetei a hányingertől, hányástól a látási zavarokon át a halálig vezetnek. A rendkívül veszélyes virágfajok közé tartozik a kikerics, amely főként hegyvidéken fordul elő, védett növény, halvány lilás-rózsaszínes virágjával, fakózöld szárával igen jellegzetes, nemigen lehet összetéveszteni semmivel: a virág kolhicint tartalmaz, ami azonnali szívrohamot okozhat.
A gyapjas gyűszűvirág a párás, napos helyet szereti, jól fejlődik homoktalajon is, de a meszes, tápdús talaj a legalkalmasabb számára. A tizennyolcadik században kezdték a gyógyászatban használni, szívgyógyszerként. Házi szerként tilos a használata, halálos kategóriába eső növény! Védett növény, eszmei értéke 100000 Ft. Vannak olyan típusai, amelyeket dísznövényként árulnak a kertészetek, azonban ezek a fajok is mérgezőek.
A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Magyar elnevezése kicsit megtévesztő, a színe ugyanis lilás. Nálunk a hazai kertekben népszerű dísznövényként ismert, de Európa területein vadon is nő, a sík és hegyvidékeken, illetve erdei irtásokon. Kétéves növény, a virágait a második évben hozza. A piros gyűszűvirág egy méter magas, finom szőrökkel borított, látványos virágú növény. Szép virágai harang alakúak, lecsüngenek, a pártatoroknál pettyekkel, sötét foltokkal tarkítottak. Azonos oldalon alkotnak fürtöt a hajtáson a virágok, fehér, bíborvörös, rózsaszín vagy sárga színben. A virágzási idejük június-július, így még most kezdődik a szezonjuk. Mivel mérgező növény, olyan helyre szabad csak ültetni, ahol a gyermekekre vagy kisállatokra nem jelenthet veszélyt.
A sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora)
A sárga gyűszűvirág száraz tölgyesek, erdei nyiladékok sárga virágú, feltűnő növénye. Hazánkban elsősorban az Északi-középhegységben gyakori. Fél-egy méter magasra is megnövő évelő növény, a hosszú fürtben nyíló virágai a gyűszűre emlékezetnek, a nevüket is erről kapták. A virágok színe sárga, vagy sárgásbarna. A virágzás júniustól augusztusig tart, elhagyatott utakon, útszéleken, tölgyesekben találkozhatunk vele főleg. A sárga gyűszűvirág is erősen mérgező, a növény kivonatából gyógyszert készítenek. A sárga gyűszűvirág szintén elsősorban magról szaporítható növény.
A kertészetekben a nemesített gyűszűvirág palánták 4000-6000 forintba kerülnek 10 darabonként.
3. Bürök vagy foltos bürök
Az ókori athéni törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt. Szókratészt is ilyen módon végezték ki, azaz a foltos bürök mérgével teli poharat kellett kiinnia, miután istenkáromlásban, valamint az ifjúság tévútra vezetésében találták bűnösnek. Platón – elsőként – ekkor írta le a mérgezési tüneteket.
A foltos bürök azért is nagyon veszélyes, mert levele összetéveszthető a petrezselyemével, termése pedig az ánizzsal: a lágyszárú növény fehér, ernyőszerű virágai felfelé nyílnak, nagyobbacska bokrot alkotnak. Csupán néhány levelének elfogyasztása is halálos lehet, a mérgezés legvégső tünete a légzésbénulás, de vigyázni kell, mert a méreganyagai a bőrön keresztül is felszívódnak. A bürök egész Európában elterjedt, főleg rétek, árkok, patakpartok gyomnövénye.
4. Gyalogbodza vagy földi bodza
Különösen veszélyes most ez a növény, mivel a rendkívül népszerű és finom alapanyagul szolgáló bodzára megszólalásig hasonlít, vele szemben azonban súlyosan mérgező. Ugyanakkor főleg nyirkosabb területeken, réteken, árokparton, mezőkön, erdők szélén növekszik, kertben csak akkor fordul elő, ha elhanyagolt területről van szó, dísznövényként ugyanis nem árusítják.
Az ehető és a mérgező bodza
Kevesen tudják, hogy a bodzának két fajtája van, a fekete bodza, és a gyalogbodza, vagy más néven földi bodza. Ez utóbbi enyhén mérgező, a bogyók fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat. Mérgező hatását nem olyan rég fedezték fel, mivel nagyanyáink még lekvárt is főztek belőle :)
A mérgező bodza és az ehető bodza megkülönböztetése
Az ehető bodza, azaz a fekete bodza akár 3 - 10 m magasra is megnövő bokor vagy cserje, az ágai lefelé hajlók, széttörve a belsejük szivacsos. A virágok szétosztva az egész bokron megtalálhatók, a termések lefelé csüngők. A növény virága és termése ehető, a többi része ennek is mérgező.
5. Hunyor
A hunyor újra divat lett a kertekben, manapság a legnépszerűbb évelők közé emelkedett, hiszen évről évre új fajták kerülnek a kertészetek polcaira.
A hunyor örökzöld, alacsony, hosszú életű évelő, de elsősorban kora tavaszi virágzása miatt lett rendkívül népszerű. Bokrok és fák árnyékában meghúzódva, ligetes kertekben évekig hosszan gyönyörködtet a téli időszakban, de vannak olyan fajtái, amelyek még május végén is virágoznak.
A hunyor nagyobbacska levelein vöröses-cirmos minta figyelhető meg, kertészetekben több színben is kapható már. Lomberdőkben, bükkösökben és gyertyánosokban is nő, nálunk a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon honos főleg. A többi hunyortársához hasonlóan az illatos hunyor alkaloid tartalma miatt minden része mérgező. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10000 Ft.
A kertészetekben kapható, igen változatos színű és méretű díszfajok 2000 forinttól egészen 5000 forintig megvásárolhatóak. Ugyanakkor ezek a virágok is mérgező hatásúak. Minden részük erős méreg, az általa kiváltott tünetek láz, szédülés, emésztési és idegrendszeri panaszok.
Azonnal forduljunk orvoshoz, ha megtörtént a baj
Ha mégis bekövetkezik a legrosszabb, és akár felnőtt, akár kisgyerek lenyelte egy-egy mérgező növény valamelyik részét, azonnal mentőt kell hívni!
Ha kirándulás közben történt a baj, itassunk a személlyel két-három deci meleg vizet kell itatni vele, majd a garatfal ingerlésével kiprovokálni, hogy távozzon a gyomortartalom. Arra azonban figyelni kell, hogy a kétévesnél fiatalabb kisgyerek letüdőzheti a hányadékot. Ha megindul a hányás, addig kell folytatni, míg a lenyelt növény el nem távozik a szervezetből.
Ám ezután szintén orvoshoz kell fordulni, és ugyancsak fontos, hogy mintát is vigyünk a lenyelt növényből, hiszen a kezelést így célzottan kezdhetik meg. A mérgezést elszenvedő lehetőleg ne egyen és ne igyon, amíg orvos nem látta, esetleg csak egy kis vizet, a zsírosabb tartalmú étel-ital ugyanis segíti a méreganyagok felszívódását. Persze nemcsak belsőleg jelenthetnek veszélyt a mérgező növények: a bőrre került allergén anyagokat bő vízzel vagy szappanos lemosással el kell távolítani.
A gyomortartalom teljes kiürülése után (sikeres hánytatást és/vagy gyomormosást követően) bőséges folyadékfogyasztás szükséges, hogy segítse a méreganyag kiürülését a szervezetből. Az aktív szén a maradék mérgező anyag szervezetbe történő felszívódását csökkenti, mivel a szén megköti a méreganyagot, és elősegíti annak kiürülését.
Címlapkép: Getty Images