A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közlése szerint, az aszály kockázata nagy, különösképpen a klímaváltozás miatt, a vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással az aszály azonban még elkerülhető. Általánosságban éves szinten az aszálykár 40 milliárd forintra tehető, az idei évben ez a szám azonban ennek több tízszeresét is elérheti. Éppen ezért nem csak globális és országos szinten kell odafigyelni a tudatos vízhasználatra, hanem helyben, saját környezetünkben is.
Nagyon sokan termesztenek zöldséget, gyümölcsöt vagy szimplán virágokat a kertjükben, így nekik hatalmas feladatot jelent az öntözés megoldása. Azok, akik csak most terveznek veteményezni, érdemes, ha előbb alapos tervezésbe kezdenek. Korábbi cikkünkben már írtunk arról, mit lehet és mit érdemes aszályos időben termeszteni, de mutattunk tippeket, tanácsokat magaságyás építésére is, ha túl száraz a talaj a vetéshez, ültetéshez.
Magaságyás? Aszályos időben hasznos lehet
Egyre népszerűbbek az úgynevezett ültetőládák, vagy más néven magaságyások, amik megkönnyítik a hobbi kertészek dolgát, főleg az olyan területeken, ahol a talaj nem igazán termékeny vagy túl nagy a szárazság. A magaságyás többek között azért is praktikus találmány, mert a palántázás és egyéb munkák közben nem kell a földön térdelni, az ide ültetett növények gondozása egyszerűen kényelmesebb, továbbá mi magunk tudjuk összeállítani a növényeinknek leginkább megfelelő talajszerkezetet. És persze az sem utolsó szempont, hogy akár mi magunk is könnyen megépíthetjük.
A konténeres szabadtéri kertészkedésnek számos előnye van, de vannak kihívásai is. Az egyik ilyen kihívás a helyes öntözés – ez elengedhetetlen a növények egészségének biztosításához. Míg a legtöbb kertész aggódik a növények alulöntözése miatt, a valóság az, hogy ugyanolyan könnyű túlöntözni, és túl sok vízzel elfojtani a növényeket. Főleg, ha ilyen hatalmas ládákba veteményezünk.
Hogy tudjuk kihasználni a legjobban a magaságyásokat? Miként tudunk helyesen gondoskodni, az így termesztett növényeinkről? Ennek jártunk most utána.
Ismerjül meg növényeinket
Függetlenül attól, hogy a növények a földben vagy konténerekben nőnek, a kerti növények túlnyomó többségénél a talajigények "nedves, de jó vízelvezetésű talajt" írnak elő. Ez azt jelenti, hogy a talaj nem ázik vízben, nem tocsog, jól elvezeti a föld, de még így is a talaj enyhén nedves marad. Szerencsére a jó vízelvezetésre tervezett modern virágcserepekkel, konténerekkel, ládákkal ezt könnyen elérhetjük.
Mindannyian tudjuk, hogy a különböző típusú növényeknek eltérő lehet a talajnedvesség-igénye. Általános szabály, hogy a legtöbb virágzó egynyári növény nem szereti, ha a talajuk túlságosan kiszárad; a pozsgás növények jobban szeretik, ha a talaj kissé száraz; a zöldségek – különösen a lédúsak ( paradicsom , uborka , dinnye) – olyanok, mint a talaj, amelyet folyamatosan nedvesen kell tartani.
Egyes gyógynövények ( bazsalikom , rozmaring, kakukkfű, kapor, oregánó, koriander) akkor vannak a legjobban, ha a talaj kiszárad az öntözések között, ez fokozza ízüket. Más gyógynövények, mint például a petrezselyem , a zsálya és a metélőhagyma , jobban szeretik a nedvességet.
Tipp: A növények nedvességigényének nyomon követésének egyik módja az, hogy a termesztési útmutatókat közel tartjuk a nevelt növény mellett, így biztosan nem rontjuk el az öntözést.
Válasszuk ki a megfelelő talajt
A virágföldgyártók számos különböző talajkeveréket kínálnak, hogy leegyszerűsítsék a dolgunkat. Az "általános virágföld" címkével ellátott termékek célja, hogy a legtöbb növény által kedvelt "nedves, de jó vízelvezetésű" minőséget biztosítsák. A „kaktusz és pozsgás növények” címkével ellátott virágföldek homokot tartalmaznak, amely gyorsabban elvezeti a vizet, ideális környezetet biztosítva a száraz körülmények között virágzó növények számára. Előfordulhat, hogy más virágföld-keverékeket is zöldségtermesztésre alkalmasként hirdetnek – ezeket a keverékeket úgy alakították ki, hogy valamivel jobban felszívják és megtartsák a vizet, mint a hagyományos virágföldek.
A „nedvességszabályozás” címkével ellátott talajok általában nagyobb százalékban tartalmaznak tőzegmohát , kókuszrostot és egyéb nedvesítőszereket. Állítólag "megakadályozzák a túlöntözést és az alulöntözést", de valójában a nedves talajt igénylő növényekhez, például zöldségekhez és egynyári virágokhoz a legalkalmasabbak.
Ügyeljünk arra, hogy egyes virágföldek idővel felszabaduló műtrágyákat tartalmaznak. Nincs ezzel semmi baj, feltéve, hogy a tápanyagok megfelelőek a nevelni kívánt növényekhez. Ha előre trágyázott virágföldet használunk, nem kell vízben oldódó növényi táppal trágyáznia a növényt.
A ládák földdel való feltöltése a kerti ágyásokból vagy a kereskedelmi forgalomban kapható "kerti talaj" címkével ellátott termékekkel több okból nem ajánlott. A kerti talaj nem biztosít megfelelő vízelvezetést vagy levegőztetést, túl nehéz és sűrű, könnyen tömörödik, a kerti ágyásokból közvetlenül vett talaj pedig szennyező anyagokat tartalmazhat, például a talaj által terjesztett betegségeket, rovarkártevőket és gyommagvakat.
Használjunk megfelelő típusú ládákat, konténereket
Sok kerti edény porózus, ami miatt a talaj meglehetősen gyorsan kiszáradhat. A fémtartályok drámaian megnövelhetik a talaj hőmérsékletét a tartályokban, gyorsan kiszáríthatják a talajt és megsüthetik a növényeket. Használhatunk ezekből az anyagokból készült edényeket, de ezeket figyelni kell, és gyakrabban kell öntözni, mint a műanyag vagy kerámia edényeket.
A nagyobb konténerek több talajt és nedvességet tárolnak, hogy a gyökereknek elegendő helyük legyen a növekedéshez, valamint a víz és a tápanyagok felszívásához. Minél kisebb az edény, annál szorgalmasabban kell figyelni a talaj nedvességtartalmát.
Ellenőrizzük a nedvességszintet
A konténer öntözése előtt győződjünk meg arról, hogy a növényeknek vízre van szükségük. A túlöntözés ugyanolyan káros, mint az alulöntözés. Ha a láda felszínén lévő talaj tapintásra száraznak tűnhet az még nem minden: érdemes beledugni az ujjunkat a földbe és, ha 2-3 cm mélyen is száraz a föld, akkor jöhet a locsolás. A nedvességszint gyorsan változhat egy forró nyári napon , így a reggel elég nedvesnek tűnő edény a délután közepére kiszáradhat.
A talajt öntözzük, ne a növények levelét, lombját
A növények a gyökérrendszerükön keresztül szívják fel a vizet, nem a leveleiken, száraikon vagy virágaikon keresztül. Ezért a megfelelő öntözés érdekében mindig a talaj közelében öntözzünk. A lombozat megnedvesítése növelheti a gombás és egyéb betegségek esélyét is.
A lombozat szárazon tartásának másik oka az öntözés során, hogy egyes növények – különösen a szőrös levelűek – érzékenyek a leégésre a forró napon. A vízcseppek az apró szőrszálakhoz tapadnak, és amikor a víz összegyűlik rajtuk, a vízcseppek mini nagyítóként működnek.
Címlapkép: Getty Images