Igaz, jelenleg épp az árvízhelyzettel vagyunk elfoglalva, de az elmúlt héten még több településen több száz hektáron lángra kaptak az erdők és a bozótosok. Ideje hát felkészülnünk a nagyobb erdő- és bozóttüzekre Magyarországon is? Mit lehetne tenni?
A szárazság miatt idén három héttel korábban kezdődött a szüret a Veszprémi Érseki Pincészet birtokain.
Cikkünkben most megmutatjuk, hogyan javíthatod kerted vagy udvarod talaját, és hogyan termeszthetsz olyan növényeket, amelyek az aszály idején is jól fejlődnek.
A NAK, valamint a MAGOSZ kezdeményezését követően a belügyminiszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, 2024. május 24-i kezdettel.
A napos, száraz, nyárias időben azért nem szokatlan jelenség a szántóföldek felett kavargó por, ami azért nagy ritkán veszélyes is lehet.
Az éghajlati szélsőségek egyre szélesebb termelői kört érintenek, veszélyeztetve ezzel a hazai élelmiszer-előállítást, amelynek alapfeltétele a vízbiztonság megteremtése.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében. Ez köztük lehet az már biztos.
De hogyan érhető el a hosszútávú energiafüggetlenség? Többek közt erről beszélgetett a Pénzcentrum az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) frissen megválasztott alelnökével Ürge-Vorsatz Diánával.
A tavalyi szárazság és a megannyi probléma a földeken is változásokat hozott Magyarországon. Óriásiak lettek a károk, elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy fel kell készülnie a gazdáknak a szélsőséges időjárási körülményekre.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közlése szerint, bár nagyon súlyos volt az idei aszály, nem tekinthető rendkívüli méretűnek: hasonló súlyosságú aszályok 20-50 évente bekövetkeznek Magyarországon.
Tegnap még elképzelhetetlennek tűnt, hogy mára nem kánikulára ébredünk, és végre az ország felében végre esik az eső! A probléma azonban ezzel hosszú távon még nincs megoldva.
Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most.
A elmúlt időszak csapadékhiányos időjárására tekintettel, melynek következtében a felszín közeli talajrétegek kritikusan száraz állapotba kerültek.
Hazánk változó klímájában, ahol a nyarak egyre szárazabbak és melegebbek. De mit ültethetünk így olyan helyekre, ahová tényleg csak ritkán jutunk el, például temetőkertekbe?
Kritikusan száraz a talaj felső 20 centiméteres rétege az Alföldön, a tavaszi vetésekhez nagy szükség lenne a csapadékra - közölte a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
Az engedély nélkül fúrt kutak is pusztává teszik a tájat - közölte egy konferencián Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója. De akkor mit lehet tenni?
Nem mindennapos látvány fogadta az Esztergom környékén járókat, a Kis-Duna szakaszán ugyanis annyira alacsony a vízállás, hogy gyalogszerrel át lehet kelni a folyó medrén.
A pokoli hőséggel szemben hiába a sok hasznos módszer, ha nem nevelünk szárazságnak ellenálló növényeket. Az éghajlatváltozással a következő évtizedekben nem az lesz a kérdés, kialakul-e aszály, hanem, hogy az milyen mértékű lesz.
Magyarországon a középső és mélyebb talajrétegek vízellátottsága az ország túlnyomó részén jó, csak kisebb területeken alakult ki átmeneti vízhiány
Két éve egy baktérium tizedelte meg Európa olajfáit, most pedig az aszály teheti ugyanezt: a CNN riportja szerint a súlyos szárazság és az extrém magas hőmérséklet rendkívül megviselte az amúgy strapabíró olajfákat.
Budapest 1℃ (erősen fátyolfelhős)