A Dunántúlon, a Balaton és Budapest környékén szinte képtelenség elég munkaerőt találni, aki leszedné a gyümölcsösökben a termést. Pedig 18-20 ezer forintos napszámról lehet beszélni, de sokszor még ennyiért sem találni elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőt.
Apáti Ferenc, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Az állattenyésztésben döntően állandó munkaerővel kell dolgozni, mert olyan folytatólagos munkák vannak, amik nap mint nap ismétlik egymást, nincsenek kiugró munkacsúcsok. Itt szezonális munkaerőre nincs szükség - közölte a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában Apáti Ferenc, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Viszont a zöldség-gyümölcs ágazatban már szezonális munkaerőt alkalmaznak, itt ugyanis néhány hétben, hónapban megnő a munkaigény, ami ezután visszaesik. Apáti Ferenc kiemelte, hogy ebben a kánikulában borzasztó nehéz dolgozni, nem sokan választják ezeket a munkakörülményeket.
A Dunántúlon, a Balaton és Budapest környékén, ahol már nehezebb munkaerőt találni, ott 18-20 ezer forintos napszámról lehet beszélni, de sokszor még ennyiért sem találni elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőt.
A munkaerő hiánya miatt pedig sokszor kára is lehet a gazdáknak, és kiderült, hogy ezt bele is kell kalkulálni. Ha nem tudnak időben betakarítani, túlérik a gyümölcs, amit legfeljebb pálinkának, lekvárnak lehet már csak eladni, de időnként előfordul, hogy a gyümölcs megrohad a fákon. 10-20 százaléknyi kár keletkezik amiatt, hogy bizonyos munkákat nem tudnak időben elvégezni - tette hozzá Apáti Ferenc.
Néhány ezren dolgoznak Magyarországon Kárpátaljáról, Erdélyből vagy a Vajdaságból, de egyre gyakoribbak a távol-keleti munkaerők - akik egyébként nagyon beváltak. Gyümölcsszüretre, 2-3 hónapra viszont nem éri meg 3. országból “importálni” munkaerőt, de a gombatermesztésben például jó megoldásként működik ez, hiszen nincs más lehetőség.
Címlapkép: Getty Images