2009 táján, elsőéves kertészmérnök hallgatóként Utassy Luca édesapjával kezdett el gondolkodni azon, milyen jó is lenne egy közös mezőgazdasági vállalkozásba fogni. Édesapja agrármérnök, aki már korábban is kereste azokat a - főként mediterrán - növénykultúrákat, amelyeket érdemes lehet itthon meghonosítani. A füge mellett szóba jött a keki- vagy datolyaszilva és a kivi is, de ezek ilyen-olyan megfontolásból kiestek, ráadásul azóta mindkét gyümölcsöt termesztik már mások. Az elmúlt 15 évben a dél-zalai Tormaföldén, a Szent János hegyen létrehozták Magyarország legnagyobb fügeültetvényét. Azóta is, jelenleg már mintegy 5 hektáron közel 500 fügefát nevelnek. Utassy Lucát az idei termésről, kártevőkről, védekezésről és az árakról is kérdezte a HelloVidék…
Hellovidék: 10–15 éve, amikor elkezdetek Tormaföldén fügével foglalkozni, még ritkaságszámba ment, ha valakinek a kertjében egyáltalán beérett ez a mediterrán gyümölcs. Azóta nagyot fordult a világ, a füge ma már itthon sem számít kuriózumnak. Nálatok, a Szedd Magadban, ez hogyan csapódott le?
Utassy Luca: Valóban így van, de az ilyen nagyságrendű - sok hektáros - ültetvény továbbra is különlegességnek számít. Egész Európában ritkán termesztik a fügét ültetvényes formában. De míg korábban, ha volt is a kiskertekben füge, pár évente biztos visszafagyott. Az elmúlt pár évben viszont nem volt olyan hideg tél, ami komolyan károsította volna a bokrokat. Korábban a füge olyan különlegességnek számított, ami csak a mediterrán térségben terem Most, hogy elterjedtebb lett, az emberek jobban elkezdték itthon is keresni. Majdhogynem egy magyar gyümölcs lett a füge! Van a kertekben, az emberek ismerik a fügelekvárt, és mivel a magyarok jó része nem kertes házban lakik, a boltban és a piacon is egyre inkább keresik a megvásárolható fügét. A hátránya pedig nyilván az, hogy egyre többeknek terem otthon is. Tehát egy kicsit növelte is a piacot, meg egy kicsit csökkentette is. De mi örülünk annak, ha a füge nem csodabogárként van kezelve, hanem az emberek keresik, és reményeink szerint az éttermek is majd jobban tudatosítják, hogy ez egy Magyarországon is kapható gyümölcs, és még inkább betervezik a menüjükbe.
A kiskertekben jellemzően azért csak egy-egy fügebokor van, nem ilyen széles fajtaszortiment, mint nálatok.
Igen, az egyfajtaság hátránya, hogy tart, ameddig tart, meg olyan, amilyen. Nekünk is sok olyan vevőnk akad, aki mondja, hogy neki is van a kertben, de pont nyaralni voltak, amikor leérett, vagy van a kertben, de az nem olyan finom, vagy minden gyümölcsét lehullajtja, vagy megették a hangyák. Persze van olyan, ha nagyon jó év van, hogy egy bokron is annyi terem, hogy nem tudják, mit kezdjenek vele, a következő évekre is megvan a lekvár, de ez még mindig kevésbé jellemző..
Hogyan alakult nálatok a fügeliget az elmúlt pár évben?
Mennyiségi ugrás nem nagyon történt, főleg azért, mert tavaly megszületett a gyerekünk, és örült az egész család, kevesebb idő jutott a fejlesztésekre, még hogy az ültetvényt egyáltalán meg tudtuk művelni. szüretelni meg szállítani hatalmas kihívás volt. De közben elkezdtünk nagy lelkesedéssel új fajtákat szaporítani.
A megnövekedett érdeklődés és versenyhelyzet miatt egyre nagyobb az igény a piacosabb, érdekesebb fajtákra, bizonyos színűekre, formájúakra.
Elkezdtünk mindenfelől gyűjteni, szaporítani, ezek egyelőre faiskolában vannak, a következő években szeretnénk ezeket kiültetni egy újabb nagyobb telepítési hullámban. Reméljük, hogy ez segít nekünk a szakma élén maradni. Ami egy érdekesség, hogy tavaly volt együttműködésünk a Vakvarjú éttermekkel, amik Pesten elég népszerűek, ők készítettek nagyobb mennyiségű fügepálinkát, ami most ősztől elérhető lesz náluk.
Milyen különleges fajták ültetésében gondolkodtok?
Pl. ott vannak a csíkos héjú fügék, vannak zöld-sárga csíkosak, lila-vörös csíkosak. Mindig vegyesen szállítjuk a fajtákat, minden adag úgy néz ki, mint egy bonbon, ehhez jó kiegészítést jelentenének ezek az érdekességek. Aztán majd meglátjuk, mennyire válnak be, olyan egyszerű-e a termesztésük, mint reméljük. A legismertebb csíkos fajta a Panaché, de van a martinique-i füge is.
Apropó, milyen lesz az idei fügetermés, mennyire szereti ezt az őrületes kánikulát?
Egyelőre nagyon jó. A tavalyi nyári szezonra ez nem volt elmondható, kicsit megfagyott tavasszal, másrészt elvitték az esők is, aztán a második termés már jól alakult, mivel nagyon hosszú, száraz őszünk volt, ami nekünk mindig kedvez. Novemberben, amikor elkezdett esni a hó, még a zöld levelekre esett. Persze most még nem tudjuk kiszámítani, hogy idén milyen lesz a terméshozam, de van bőven a fákon, reméljük, hogy az ősz is nagyon jól alakul majd.
Milyen árakra készülhetünk?
Idén nem emeltünk árat, úgy éreztük, hogy minden drága persze nekünk is, de tavaly 3000 forint volt kilója, és úgy gondoltuk, hogy ez egy olyan lélektani határ, amit egy darabig tartunk. Részben azért, mert nem ebből élünk, eddig sem csináltunk ebből hű, de nagy profitot! Másrészt most lettek a bokrok akkorák, hogy rettentően sok termés van. Természetesen ennek nagy része nem értékesíthető frissen, mert megcsípi a madár, a rovar, ráesik az eső, és amit lehet frissen értékesíteni, annak is a nagy része nagyon rövid idő alatt érik le. Tehát egyre több termést kellene eladnunk ugyanolyan rövid idő alatt, mivel gyorsan romlik, szinte azonnal. Keresnünk kell új eladóhelyeket, felvevőpiacokat- Vannak ilyenek, csak nagyon munkaigényes ennek a logisztikáját kitapasztalni és menedzselni.
Egyre emelkedő árakkal ezt nem tudnánk tartani. Úgyhogy pont az ellenkezőjét csináljuk, pl. ha valaki nagy mennyiséget vesz, vagy cefrének viszi, vagy eljön érte, leszedi, ezt már akciózzuk is. Nekünk megéri, ha kevesebbért elviszik, de legalább valaki elviszi.
Pár évvel ezelőtt ezt még nem kellett megcsinálni, mert nagyjából annyi volt, amennyit az akkori áron el tudtunk adni. De a termés mennyisége ugrásszerűen nő, és ehhez igazodnunk kell árban is, meg mindenben.
A zalai szedd magad továbbra is működik?
Igen. Tavaly jól működött, és idén is tervezzük, hogy meghirdettünk egy akciós hetet. Ennek látszott az eredménye, azon a héten főleg nagyon sokan voltak. De gyanítjuk, hogy más ültetvények, amelyek közelebb vannak Budapesthez, elvonják azok jó részét, akik jönnének.
Saját tapasztalatom, hogy a madarak is egyre jobban megtalálják a kertünkben is fügét sajnos.
Idén ráadásul jóval korábban érett, mint szokott, olyankor különösen nagy a madárkár, amikor más gyümölcs nem nagyon érik. Másrészt szárazság idején szomjasak a madarak. Érdekes módon idén nálunk nem volt nagy a madárkár. Az őszi szezonban pedig már szinte sosincs madárkár, mert akkor már inkább a szőlőre menne
k. De a klímaváltozással más kártevők is jobban megjelennek, eddig pl. nem volt sok poloska, de tavaly már nagyon felfutott, és úgy néz ki, hogy ez az év is eléggé poloskás lesz.
Ez megcsipegeti a gyümölcsöt, és ez semminek nem tesz jót. Nem szoktunk permetezni, nincs is értelme, mert érő gyümölcsöt nem lehet. Voltak már hasonló, gradáló kártevők, pl. a darázs. A poloskák esetében azt várjuk, hogy összeomoljon a populáció, és ne legyen ilyen kártékony. Amit meg addig csinálunk, hogy a lehető legalaposabban próbáljuk válogatni a szemeket, hogy ne kerüljön friss eladásra olyan, ami csípett. De sajnos a mezőgazdaság már csak ilyen! Inkább termesztünk vegyszermentesen, ameddig lehet. Egyébként ekkora léptékben hiába vannak rajta molyok, egyebek, összességében nem annyi, ami komolyan befolyásolná a termésmennyiséget, hogy ezzel kezdeni akarjunk valamit. Persze nem tudjuk, mikor jön esetleg egy „sáskajárás”, ami az egész ültetvényt lezabálja, de nagyon reméljük, hogy ilyen nem lesz.
A pálinkán és a lekváron kívül mit lehet még készíteni fügéből?
Vannak, akik megpróbálják aszalni, de a magyarországi fajták nem feltétlenül alkalmasak erre. Ami nálunk a családban nagyon népszerű, hogy leturmixolva aszaljuk meg, sütőpapírra kiterítve. Ezt utána fel lehet darabolni, és olyasmi, mint egy gumicukor. Remek szörp is készíthető belőle (a leveléből és a gyümölcséből is), de grillezett húsokhoz, chutney-ként, vagy sajtokhoz (kecskesajthoz különösképp) is kiváló.
Címlapkép, fotók: Utassy Luca
Címlapkép: Getty Images