Az elmúlt napokban bőséges eső zúdult a magyar vidékre, a Duna mentén pedig az évtized árvize is lecsapott. A klímaváltozás hatása pedig nem merül ki ennyiben, a közvetlen környezetünkben, a kertekben is hatalmas változásokat okoz. Hogy mit hozhat az ősz a kertekben? Mire számíthatnak és mire kell felkészülniük a hobbikertészeknek? A Bokréta Garden ügyvezetőjével, Ott Bernadettel beszélgettünk a témáról.
HelloVidék: Hogyan hat a több csapadék, hűvösebb időjárás a növényekre, kerti burkolatokra stb.
Ott Bernadett: Boris ciklon meghozta az életet adó csapadékot a kertekbe. Helyenként egy kicsit túlzásba is esett, hiszen több, mint egy havi csapadékmennyiség hullott alá néhány nap leforgása alatt. A fák, melyek a nagy szárazság és a légaszály miatt korábbra hozták a vegetációs időszakuk végét, már nem zöldülnek ki ettől, de a még zöld lombok láthatóan felüdültek. A növényeinket kevésbé viseli meg a jelentősebb hőmérséklet visszaesés. Még a dézsás citrusfélék is remekül vannak. Ezeket egyébként ne most, a hűvösebb időkben, hanem a vénasszonyok nyarának nevezett, visszamelegedő napokban vigyük be a teleltetési helyükre! Ezzel megelőzhetjük a hősokkot, ami a leveleik lehullását eredményezné.
HelloVidék: Mik azok a munkák, amiket most érdemes elvégezni, hogy sikerrel vegye a telet a kertünk?
Ott Bernadett: Az elmúlt évek tapasztalata szerint a tél még jócskán messze van, még ha a hirtelen jött lehűlés nem is esik jól. Egyelőre a termények betakarításán van a kertészkedők fókusza, hiszen javában érik az alma, szilva, körte. Szerencsésebbeknél a dió. Ezek feldolgozása, téli eltárolása a fő feladat, de aki nem szeret a hideg földben nyúlkálni, mint jómagam sem, nyugodtan elültetheti a tavaszi hagymás virágokat a leendő helyükre. A tápanyag utánpótlás ideje is elérkezett. Kiszórható az érett komposzt és istállótrágya komposztálókban így helyet kaphat az összegyűjtött lomb, a levágott, száraz ágak.A zöldséges kertrészbe a bátrabbak még megpróbálhatnak hónapos retket vetni, bízva a 30 nap fagymentes időben. A kereskedőknél megjelentek az ősszel virágzó évelők, amikből most remek pótlást ültethetünk a nyári forróságban kihalt növényeink helyére. A virágládákba az egynyáriakat áttelelő árvácskára, díszkáposztára cserélve még sokáig gyönyörködhetünk a színekben. Az esősebb idő beköszöntével a gombabetegségek is felütik a fejüket még, főleg ha a levegő hőmérséklete újra emelkedik. Ezek ellen különösen a lágyszárúak esetében még mindenképpen növényvédelmi kezelésekre van szükség. A fásszárúaknál, melyek a lombhullást a szárazság miatt korábbra hozták, már inkább az áttelelő kórokozók és kártevők ellen szükséges védekezni.
HelloVidék: Mit érdemes beszerezni pl esővízgyűjtő, vagy elvezető rendszerek?
Ott Bernadett: Az egyre forróbb nyarak megtanítottak bennünket arra, hogy a közeljövőben is a legnagyobb kincs a víz lesz egy kertész számára. Az esős időszakok egyre rapszódikusabban vannak jelen, ezért amikor rendelkezésre áll, érdemes minél több csapadékot eltárolni. Egy átlagos, 150m2 tetőfelületű házról a napokban akár 7-8m3 eső is lefolyt. Ha ekkora tároló kapacitásunk nincs, akkor a talajban elszikkasztva próbáljuk meg minél nagyobb felületre eljuttatni a kertben! Ezt úgy tehetjük meg, ha nem egy mély, de kis keresztmetszetű szikkasztóba vezetjük, hanem dréncsövekkel a növényágyások mellé juttatjuk közvetlenül. Vagy egy nagyobb vízgyűjtő tartályt helyezünk el a telken, amiből nem csak nyáron, de a hideg beálltával is újra és újra kiöntözzük a vizet, hogy a téli, csapadékosabb időben minél több víz tárolódjon el közvetlenül a kertünk talajában.
HelloVidék: Az időjárásváltozáshoz, amit nyáron tapasztaltunk, ahhoz képest ősszel mi jelenti a legnagyobb kihívást a kertek kapcsán?
Ott Bernadett: Ez a hirtelen jött őszi lehűlés bennünket, embereket visel meg a legjobban. A kertnek ez felüdülés. A kiszáradt füvön napok alatt megjelentek a friss hajtások, a paradicsom újra virágzik, hogy csak a leggyorsabb változásokat említsem. Leginkább az jelent majd a növények számára problémát, hogy most jól megszívják magukat vízzel, újra elindul az intenzívebb nedvkeringés és olyanok is virágba borulnak majd újra, ha visszatér a meleg, melyeknek csak tavasszal lenne szabad. A nappalok rövidüléséhez igazodó növények is képesek egy ilyen hirtelen jött bőségtől kedvet kapni a tavaszodáshoz. Aztán persze majd jön a fagy és véget vet a mulatságnak.
HelloVidék: Érdemes most ültetni még bármilyen növényt? Ha igen, akkor mit?
Ott Bernadett: A fentieken kívül nem csak, hogy érdemes, hanem igazán most lehet ültetni minden fát és cserjét. A faiskolák, a szaporítóanyagok előállítását és forgalomba hozatalát szabályozó jogszabályok szerint a szabadgyökerű gyümölcsfákat október 10.-től kezdhetik kitermelni. Október 20.-a pedig a szőlőre vonatkozó kitermelési határnap. Ilyenkor jelennek meg a kertészeti lerakatokban ezek, tehát senki ne essen kétségbe! Bőven van még idő eldönteni, hogy milyen fákat vagy cserjéket szeretne még a kertbe. A megeredés szempontjából az őszi ültetések tekinthetőek ideálisabbnak a tavaszival szemben, mert ilyenkor minden energiát a begyökeresdésre tud fordítani a növény, hiszen nem kell egy kihajtó lombozatot táplálnia. Szóval fásításra fel!
HelloVidék: Mikor és hogyan kezdjük a talajtakarást?
Ott Bernadett: A talajtakarás nem csak őszi, hanem egész éves feladat, de ezt már jól tudja minden kertbarát, aki próbálta a nyári kánikulában az összes nedvességmegtartó praktikát bevetni. Most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a természet besegít a lombhullatók levéltömegét biztosítva ehhez. Ehhez persze az kell, hogy legyenek fáink. Még egy érv a faültetés mellett. Arra érdemes odafigyelni viszont, hogy a magában használt avar egy esősebb időszakban képes befülledni és elzárni a levegőt a talajtól, ami anaerob folyamatokhoz és rothadáshoz vezethet. Ezért ha tehetjük, akkor keverjük darált szalmával, ha olyan mennyiségünk van, ami nagyon vastag rétegű takarást biztosít. Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha egy nagyon kis kertben egy nagyon nagy fa áll. Általánosságban inkább az mondható el, hogy úgy járunk a legjobban, ha a lehulló leveleket egyenletesen szétkotorjuk a növényágyásokban, a gyepre hullottakat pedig a komposztálóba tesszük. Így a legkevesebb munkával is optimális eredményt érünk el.
Címlapkép: Getty Images