Végre nem esik, és a kertészkedés is kényelmesebbé válik, hiszen a hőguta sem fenyeget! Tökéletes alkalom, hogy felkészítsük kertünket a következő szezonra, és biztosítsuk növényeink számára a szükséges tápanyagokat. Kósa Dániel kertészmérnök a Hellovidéknek elárulta, milyen típusú trágyát érdemes használni, és hogyan kerülhetjük el a gyakori hibákat az őszi kertészeti munkálatok során!
Akik aktívan művelik a kertjüket, azok számára elengedhetetlen őszi feladat a trágyázás – de mikor és hogyan érdemes nekiállni? Kósa Dániel a HelloVidéknek ezt is elárulta, de lássuk a részletes tudnivalókat is:
Általános tudnivalók, mielőtt nekiállnánk
Általánosságban végezhetünk feltöltő trágyázást, aminek mindig a növények ültetése előtt érdemes nekiállni. Ilyenkor – tette hozzá a szakember - jellemzően nagyobb dózisban juttatunk szerves anyagokat a talajba, általában olyan formában, amelynek még bomlania kell. A másik lehetőség, hogy a növények lomblevelére juttatunk tápanyagot, ezt lombtrágyázásnak vagy fejtrágyázásnak nevezzük. Ezen kívül év közben kisebb mennyiségben tápoldatozhatjuk vagy műtrágyázhatjuk a területet. Ha viszont nincs lehetőség szerves istállótrágyával vagy komposztált trágyával végezni az ültetés előtti tápanyag-kijuttatást, akkor közvetlenül az ültetés előtt műtrágyával is elvégezhetjük.
Ahogy a szakember kiemelte, ősszel, a mélyforgatás előtt, amennyiben van szerves istállótrágyánk, célszerű azt kijuttatni és egyben megforgatni:
A szerves vagy komposztált trágya őszi kijuttatáskor elkezd bomlani, és két évig adja le a tápanyagot. Ehhez természetesen szükség van csapadékra, amelyből sajnos elég sok hiányzik a talaj mélyebb rétegeiből is. A szerves trágya ebből a szempontból jobb választás a műtrágyánál, mivel hosszabb a lebomlási ideje, tehát tovább adja le a tápanyagot, így elegendő minden harmadik évben trágyázni. Emellett nagy előnye, hogy javítja a földünk kötöttségét, így homokon és agyagos talaj is használható. Fontos azonban tudni, hogy a különböző állatok trágyája eltérő összetételű. Mindegyik esetében igaz, hogy nagyon magas szerves anyagot tartalmaz.
- tette hozzá Kósa Dániel.
Mivel érdemes nekiállni, milyen a jó trágya?
A szakember szerint a legjobb a marha- és sertéstrágya, amelyek nitrogén túlsúlyosak. Ezen kívül ezek trágya nem száraz, ami fontos, mert így nem szükséges hozzá többletvizet kijuttatni a bomlás megindulásához.
- A kecskék és birkák trágyája, úgynevezett mélyalom, szintén nitrogén túlsúlyos, de nagyon száraz, és tele van szalmával. Ez igaz a lovak alól származó alomra is, de náluk nincs mélyalom. Ezt figyelembe kell venni, mivel az ideális bomlás eléréséhez többlet öntözés szükséges.
- A baromfik trágyájára is ügyeljünk, mivel ezt komposzttal kell vegyíteni! Bár nitrogénben gazdag, magas foszfortartalma miatt könnyen kiéghetnek vele a növényeink. Ennél a trágyánál is ügyeljünk a nagyobb dózisú vízkijuttatásra.
Akkor mikor is álljunk neki?
Ahogy a szakember elmondta, érdemes a trágyával együtt végezni a forgatást ősszel:
Ez optimális időjárási viszonyok között lenne helyénvaló, de mivel az idei év aszályos volt, érdemes lehet a forgatás nélküli termesztést is számba venni. Ilyenkor is kijuttathatunk trágyát a terület felszínére, de olyan technológiát kell alkalmaznunk, amely nem forgatja meg a talajt olyan mértékben, mint a szántás. Lehetőségként választhatjuk a trágyázást, valamint a nagyon sekély talajhántást vagy kombinálást.
Ha gyümölcsfáinkat szeretnénk megtrágyázni, vagy olyan területen dolgozunk, ahol a forgatás a gyökerek megsértésével járna, szerves trágyát használhatunk, amit kézi erővel kell beforgatni, így minimalizálhatjuk a gyökérsérüléseket.
Címlapkép: Getty Images