A Balatont mára teljesen uraló, idegenhonos kagyló óriási mennyiségben van jelen, írja a 24.hu. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) munkatársai két inváziós balatoni kagylófajt vizsgáltak, amelyek – mint kiderült – kiválóan alkalmasak édesvízi ragadozó halak mesterséges táplálására. Az eljárás működik, és ugyan a Balatont nem mentesíti a betolakodóktól, de egyrészt mérsékli a tengerekre nehezedő nyomást, másrészt tiszta, egészséges halat ígér a konyhára.
Dr. Balogh Csilla, a projekt szakmai vezetője, az ELKH ÖK BLI tudományos munkatársa azt mondta a témával kapcsolatban: a Kaszpi-tó és a Fekete-tenger környékén honos vándorkagyló érkezett elsőként, a múlt század 30-as éveiben. Hajók ballasztvizével vagy akár azok testére feltelepedve tud terjeszkedni bármilyen fejlettségi állapotában, a Balatonba a Sió-csatorna megnyitásával jutott, a tópart körbe kövezésével pedig remek élőhelyet talált. A Balaton-parti köveken egy négyzetméteren átlagosan 25–30 ezer vándorkagylót találunk, de a kutató munkája során talált már egymillió egyedet is egyetlen, vízen ringó csónak alján.
A másik, közeli rokon faj a bugi vándorkagyló, ahogy neve is mutatja, őshazája a Bug folyó. A közelmúltban érkezett, jelenlétének első bizonyítékát 2008-ban mutatták ki a Balatonban, mára viszont sok helyen legyőzte vetélytársát: a Siófoki-medencéből kiszorította a vándorkagylót, míg a Keszthelyi-medencében együtt él vele, ott kialakult az egyensúly.
Ezektől az állatoktól teljes képtelenség lenne megszabadítani a tavat, de mivel már egyeduralkodókká váltak, nem is biztos, hogy célszerű lenne ezzel próbálkozni.
Ha az állományokat sikerül is ideig-óráig visszaszorítani, esetleg őshonos kagylókat visszatelepíteni adott szakaszokra, ezek az agresszívan terjedő fajok pillanatok alatt újra visszahódítanák a területet.
A projekt során a kutatók igazolták, hogy a kagylóból kiváló minőségű, a tengeri halliszttel közel megegyező tápanyagtartalmú tápot lehet készíteni. Kidolgozták a kagylóhús és héj elválasztási technológiáját, illetve kidolgozták a haltakarmányozásba vont kagylók mesterséges tartási feltételeit. A gyakorlati alkalmazás azért még messzebb van, de a lényeg, hogy a „kagylóliszt” minden tekintetben képes kiváltani az egyre drágább és rosszabb minőségű tengeri hallisztet.
Címlapkép: Getty Images