Milyen invazív növényeket és állatokat találunk Magyarországon? Mennyire veszélyesek? Milyen fajok megjelenése várható még a közeljövőben? Ennek jártunk most utána.
Nemcsak a természetben, hanem a lakott helyeken is rengeteg poloskával találkozhatunk. Sok kellemetlenséget okoznak jelenlétükkel, ráadásul a környezetre nézve káros hatásaik is vannak, az embereknél pedig akár bőrgyulladást is előidézhetnek.
Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetnek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is.
Ezektől az állatoktól teljes képtelenség lenne megszabadítani a tavat, de mivel már egyeduralkodókká váltak, nem is biztos, hogy célszerű lenne ezzel próbálkozni.
Nehéz előre megjósolni a faj további terjeszkedésének ütemét, de az eddigiek alapján rendkívül gyorsnak tűnik. Idegenhonos inváziós fajról lévén szó, állományainak visszaszorítása szükségszerű lesz.
A japánkeserűfű fajok hazánkban nem őshonos, inváziós fajok, amelyeket a szakirodalom “erőteljes, többnyire embernél nagyobb termetű, lágyszárú évelőként” ír le, amely bambuszos, cikkcakkos száráról, valamint jellegzetes, ásó alakú leveléről könnyen megismerhető.
A nutria egyre inkább terjeszkedő, idegenhonos inváziós faj, a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén is mind nagyobb számban jelennek meg.
Mivel nagyobb testű, mint európai rokonai, kiszorítja fészkelőhelyeikről azokat, egyben jelentős táplálék konkurensük, sőt bizonyos esetekben hibridizál is velük, ezzel is veszélyeztetve a hazai fészkelő faj genetikai állományát.
Budapest -2℃ (erősen fátyolfelhős)