Vegyes képet mutatnak az összesítés élén szereplő járások
A járások élhetőségi rangsorának élén álló területek egyes mutatók estében kiemelkedően magas pontszámot értek el a százas skálán – amelyen az értékeket a legjobb lehetőségeket biztosító helyszínhez képest határozták meg a szakértők –, másokban azonban csak a középmezőnyben vagy akár a lista vége felé helyezkednek el. A kisebb járások elsősorban az alacsony bűnözésnek és a jobb megfizethetőségnek, a nagyobb városok és környékeik pedig inkább az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a vásárlási lehetőségek és a munkaerőpiac terén elért magasabb pontszámuknak köszönhetik előkelő helyezésüket.
Az összesítés elején Pilisvörösvár és környéke, valamint Veszprém és környéke követi Budapestet. Az első tízben ezúttal is ott található Debrecen és környéke – amely a negyedik lett –, az ötödik helyen szereplő Bólyi járás, valamint Tata és környéke, amely a tízedik. A Mórahalmi járás a hatodik, az Érdi a hetedik, a Kisbéri a nyolcadik, a Pécsváradi a kilencedik a listán, amelyen például a tavaly harmadik Mór és környéke az idén a 25. helyre csúszott vissza.
Az alacsony összpontszámmal rendelkező területek között nincs jelentős különbség, a legtöbb mutatót tekintve a rangsor alsó részén vannak. Az összesítés utolsó helyeit a Szikszói, a Kunhegyesi és az Encsi járások foglalják el 19, 18,8, illetve 17,9 ponttal.
Az ország legélhetőbb járásai északnyugaton és délkeleten helyezkednek el, kiemelkedik továbbá Budapest és környéke, valamint a megyeszékhelyek többsége. A legalacsonyabb pontszámok Északkelet-Magyarország járásait jellemzik.
Oktatás – Bekerült az első tízbe az Orosházi, a Debreceni, a Kiskunhalasi és a Kapuvári járás
A Takarék Index elemzői több mutató, köztük az óvodáskorú lakosságszámhoz viszonyított óvodai férőhelyek száma, a nyolcadik osztályos matematikai és szövegértési kompetenciaszámok átlaga, valamint az adott területre jutó középiskolai osztályok száma alapján határozták meg a járások pontszámát. Az egyes területek azonban nem azonos súllyal estek latba, mert az óvodával és az általános iskolával ellentéteben a középiskolák esetében nagyobb a járások közötti mozgás. Ezért az előbbi kettő 40-40, utóbbi pedig 20 százalékos súllyal szerepel a mutatóban.
Az oktatási rangsorban még mindig Budapest az első. A második és a harmadik helyen azonban helycsere történt a 2021-es összesítéshez képest, a Veszprémi járás megelőzte a Győrit. Újonnan bekerült az első tízbe az Orosházi, a Debreceni, a Kiskunhalasi és a Kapuvári járás, amelyek az utóbbit kivéve már tavaly is az első húszban szerepeltek. Az élen álló megyeszékhelyek és nagyobb városok környékére jellemző, hogy magasak az általános iskolai kompetenciaszámok és kiemelkedő az óvodai ellátottság, a középiskolák elérhetősége azonban változó.
Az oktatás terén legmagasabb pontszámokat elérő területek az ország nyugati és déli részén vannak. Kelet-Magyarország gyengébben teljesített, eltekintve néhány nagyvárostól és környékétől.
Egészségügy – Budapest kiemelkedik, az utána jövők között viszont nincsenek jelentős különbségek
Az egészségügyi mutató a háziorvosok számának a felnőtt lakossághoz, a házi gyermekorvosok számának a gyerekekhez viszonyított száma, a korházi ágyak lakosságarányos száma, valamint az adott területre jutó gyógyszertárak száma alapján állt össze 30-30, illetve 20-20 százalékos súllyal.
A listát nagy előnnyel Budapest vezeti, a második helyezett Gyulai járás 79,5 ponttal a második. Innentől kezdve azonban már nem mutatkoznak jelentős különbségek az élmezőnyben, a harmadik Pécsi járás 77,2 pontot kapott. Az első tízben szerepel még a Debreceni, a Veszprémi, a Miskolci, a Csurgói, a Szekszárdi, a Szegedi és újonnan a Sellyei járás, amely a Hegyhátit szorította ki az élbolyból. Még a legjobbak közé sorolt területek sem kiemelkedők minden jellemző tekintetében, egy-egy vonatkozásban gyengébben teljesítenek.
A legmagasabb egészségügyi pontszámokat elérő területek többsége Magyarország déli részén található. Ebbe a kategóriába tartozik továbbá Budapest és néhány megyeszékhely. Utóbbiak kivételével Északkelet-Magyarországon van a legtöbb alacsony pontszámú járás.
Kultúra – Részben a koronavírus-járvány nyomán előtérben a nagyobb városok
A kulturális pontszámot az egységnyi területre jutó könyvtárak, moziférőhelyek, múzeumi kiállítások és kulturális rendezvények száma alapján határozták meg a szakértők. Az egyes jellemzők azonos súllyal estek latba.
Ez a mutató is elsősorban a nagyobb városokban és környékükön, valamint Budapesten és vonzáskörzetében kedvező. Az első helyezett főváros és az ország többi járása közötti különbség rendkívül nagy: a Debreceni járás például 15,9 ponttal lett a második, míg a harmadik helyen szereplő – tavaly még csak kilencedik – Egri járás 14,9 pontot kapott.
A 2021-es összesítéshez képest az első tízből kikerültek kisebb településekből álló járások. A helyüket olyan nagyobb városok és környékeik vették át, mint a Miskolci, a Szolnoki, a Dunakeszi és a Pilisvörösvári járás. Ez részben annak nyomán történt, hogy a koronavírus-
járvány miatt jelentősen csökkent a kulturális rendezvények száma, ez azonban eltérően érintette az ország különböző területeit. Az Egri járás mellett sokat javított helyezésén a Pécsi járás is, amely a tavalyi 10. helyről a negyedikre lépett előre.
A kulturális ellátottságot tekintve az ország északi és nyugati területein találhatók a legkiemelkedőbb járások, Budapesttel és környékével az élen. Délkelet-Magyarországon ezzel szemben pár nagyobb várost és környékét leszámítva gyengébben szerepeltek a járások.
Bűnözés – A Pilisvörösvári járás került az élre, Budapesten enyhe javulás tapasztalható
A bűnözés esetében az adott területen lakosságarányosan elkövetett kiemelt bűncselekményeket vették alapul az elemzők a rangsor összeállításánál.
A lista élén szereplő Pilisvörösvári járás tavaly még a harmadik volt, a második helyen lévő Mórahalom és környéke pedig nem is szerepelt az első tízben. A 2021-es összesítésben még első Móri járás a 10. helyre csúszott vissza. A tíz legbiztonságosabb területet tekintve történtek kisebb változások, bekerült például a Bólyi, a Kisbéri és a Hajdúszoboszlói járás. (5. táblázat) Budapest tavaly még az egyik legrosszabb, utolsóelőtti helyen szerepelt, idén azonban már több járást megelőzve a 162.
A legbiztonságosabbnak tekinthető járások többsége az ország délkeleti és nyugati részén található, a legalacsonyabb pontszámmal pedig az északkelet-magyarországi területek rendelkeznek.
Vásárlási lehetőségek – Jelentős a főváros és környéke, valamint a Balaton és környéke előnye
A vásárlási lehetőségek fontos tényezőt jelentenek az élhetőségben. Ezt a mutatót az egységnyi területre jutó boltok száma alapján határozták meg az elemzők. Budapest továbbra is toronymagasan vezet. A második helyet elérő Dunakeszi járás pontszáma kevesebb, mint az ötöde a fővárosénak, a tizedik helyen lévő Pécsi járásé pedig kevesebb, mint a tizede. Az üzletek számában nem történt nagy változás a 2021-es összesítés óta, így a sorrend is változatlan maradt. (6. táblázat) A vásárlási lehetőségeket tekintve nagyobb városok és környékeik jobban teljesítenek, a kisebb települések alacsonyabb pontszámokat érnek el.
A boltellátottságot térképen bemutatva szembetűnő a főváros és környéke, illetve a Balaton környéki járások előnye. Ezeken felül főleg a megyeszékhelyeken jellemzőek a magasabb pontszámok, a vásárlási lehetőségek elérhetősége tehát sokkal inkább a városok méretétől, semmint az elhelyezkedésétől függ.
Munkaerőpiac – Budapest kiszorult az első háromból, Budakeszi, Dunakeszi és Pilisvörösvár az élen
Ennek a mutatónak az összeállításakor az egy főre jutó nettó jövedelmet és az álláskeresők lakosságarányos számát vették figyelembe a szakértők. Előbbi 70, utóbbi 30 százalékos súllyal szerepel az összesítésben.
A tíz legmagasabb pontszámmal rendelkező járás összességében ugyanaz maradt, mint 2021-ben, átrendeződés azonban végbement. Tavalyhoz képest jelentős változás, hogy Budapest az elsőről a hatodik helyre esett vissza. Az idei első Budakeszi és környéke, amelyet a Dunakeszi és a Pilisvörösvári járás követ a második és a harmadik helyen. A fővárost megelőzte még Érd és környéke, valamint a Győri járás. Az első tízben szerepel még a Szentendrei, a Gödöllői, a Csornai és a Vecsési járás. A munkaerőpiaci mutatót tekintve továbbra is Budapest és környéke dominanciája jellemző, kivételt a Győri és a Csornai járások jelentenek.
A munkaerőpiaci helyzet Magyarország északnyugati részén és Budapesten, valamint annak környékén a legkedvezőbb a figyelembe vett mutatók szerint. Jellemzően magas pontszámot értek el ezen kívül a megyeszékhelyek is. Az ország keleti, délnyugati és délkeleti része azonban a nagyobb városok és környékeik kivételével gyengébben teljesített a munkaerőpiaci feltételek szempontjából.
Megfizethetőség – Északkelet- és Délkelet-Magyarországon könnyebb lakás vásárolni
A járásokban jellemző jövedelmeket és a lakóingatlanok négyzetméterárát figyelembe véve számították ki az elemzők, hogy az éves jövedelemből hány négyzetméternyi lakás vásárolható meg.
A leginkább megfizethető járások jellemzően kisebb településekből állnak, és jellemző rájuk, hogy az ingatlanok négyzetmétere olyan olcsó az átlaghoz képest, hogy hiába alacsonyak ezzel párhuzamosan a jövedelmek is, mégis sokkal megfizethetőbbek, mint egy nagyvárosban. A legmegfizethetőbb járás a Csengeri, amely tavaly még nem szerepelt az első tízben, ahová idén bekerült a Jászapáti és a Füzesabonyi járás is. A többi terület megtartotta helyét az élmezőnyben.
A nagyobb városok és környékeik jóval drágábbak. A legkevésbé megfizethető járások nem változtak tavaly óta, ezek továbbra is a Balaton melletti területek, illetve Budapest és környéke. Utóbbira és környékére jellemző, hogy mind a jövedelmek, mind a négyzetméterárak nagyon magasak, míg a Balaton környékén a turizmus hajtja fel az ingatlanárakat, miközben a jövedelmek nem tartanak lépést velük.
Összességében könnyebb lakást vásárolni Magyarország északkeleti, illetve délkeleti részén, valamint néhány délnyugati járásban. Ezzel szemben Nyugat-Magyarországon, a fővárosban és környékén kifejezetten nehéz ingatlanhoz jutni.
Kelet-Magyarországon a Debreceni, Nyugat-Magyarországon a Veszprémi járás a legélhetőbb
A szakértők azt is megvizsgálták, hogy Kelet-, illetve Nyugat-Magyarország egyes megyéiben melyik a két legélhetőbb járás, és ezek milyen helyet foglalnak el az országos rangsorban.
Kelet-Magyarországon előfordulnak nagyobb különbségek a tekintetben, hogy megyék első és második legélhetőbb járásai hányadik helyen szerepelnek az országos összesítésben: Hajdú-Bihar megye és a keleti országrész első helyezettje, Debrecen és környéke például a negyedik az országos rangsorban, a megye második legélhetőbb járása, a Hajdúszoboszlói viszont csak az 58.
Nyugat-Magyarországon a Veszprémi járás a legélhetőbb, amely harmadik az országos listán. Az ország nyugati részén nincsenek akkora különbségek a megyék első és második legélhetőbb járásai között az országos listán, mint a keleti országrészben. A nyugati megyék első és második helyezett területei közül egyébiránt Somogy megye két legélhetőbb része, a Kaposvári és a Csurgói járás áll a leghátrébb az országos listán: a 68., illetve a 77. helyet foglalják el.
Megyeszékhelyek – Bekerült a legjobbak közé Debrecen
A járások mellett a szakértők idén is összeállították a megyeszékelyek egymáshoz képesti élhetőség szerinti rangsorát, amelyet ezúttal is Budapest vezet Veszprém és Győr előtt. A negyedik helyezett Debrecen tavaly még a 12. volt a listán. Az első tízben szerepel még Székesfehérvár, Szekszárd, Pécs, Szombathely, Zalaegerszeg és Kaposvár. A sor végén Kecskemét, Salgótarján és Békéscsaba található.
A részmutatókat tekintve az oktatásban Győr áll az élen a megyeszékhelyek közül. A második Budapest, a harmadik pedig Veszprém. A főváros több helyet is javított tavalyi helyezéséhez képest, Szombathely pedig lekerült a képzeletbeli dobogóról. A kultúra tekintetében Budapesté az első hely, a második helyezett Szolnok csupán a főváros pontszámának valamivel több, mint 30 százalékát szerezte meg. A harmadik Zalaegerszeg, amelyet Székesfehérvár és Pécs követ a sorban. Az egészségügyi mutató Szekszárdon volt a legjobb, szorosan követi Pécs és Veszprém. A korábban első helyezett Miskolc a fővárost megelőzve a negyedik helyen áll. A megyeszékhelyek közül Debrecen tekinthető a legbiztonságosabbnak. A második helyen Veszprém, a harmadikon Zalaegerszeg található, majd Békéscsaba és Szeged következik. A főváros ebben a kategóriában gyengén teljesített, a rangsor vége felé helyezkedik el. A vásárlási lehetőségek terén azonban megint csak a főváros szerezte meg az első helyet, a második jelentősen lemaradva Győr, amelyet Pécs, Tatabánya, majd Szombathely követett. A munkaerőpiaci helyzetet vizsgálva szintén Budapest lett az első, de hasonló pontszámmal rendelkezett a második helyezett Győr, a harmadik pedig kis lemaradással Székesfehérvár. A legmegfizethetőbbnek Békéscsabát és Miskolcot megelőzve Salgótarján bizonyult.
Budapest és az ország nyugati része kedvezőbb lehetőségeket kínál
Összességében véve Budapest és az ország nyugati része több részterületet tekintve is magasabb pontszámot szerzett, mint az ország többi része: az oktatás, a kultúra, a vásárlási lehetőségek és a munkaerőpiaci mutató is kedvezőbb az említett területeken. A bűnözés esetén nagyobbak az eltérések, sokszor a többi mutatóban jobban teljesítő járások területén magasabb volt a lakosságarányos bűnelkövetés, és mind a nyugati, mind a keleti országrészen vannak biztonságosabb és kevésbé biztonságos járások – állapították meg a szakértők. A keleti országrész járásaiban azonban sokkal könnyebb lakáshoz jutni, mint a fővárosban vagy Nyugat-Magyarországon. Ez annak következtében van így, hogy a jobb munkaerőpiaci lehetőségeket kínáló és ezért népszerűbbnek tekinthető járásokban többen szeretnének élni, ez pedig a lakások iránti keresletnövekedésen keresztül az árak növekedéséhez vezet. A nagyobb városok, megyeszékhelyek és környékeik általában véve az alacsonyabb megfizethetőségi pontszámok ellenére is jobban teljesítenek – mind az élhetőségi mutatót, mind a legtöbb részmutatót tekintve.
Címlapkép: Getty Images