A nyugat-európaiak döntő többsége a dunántúli kis falvakban vásárol, ahol finoman szólva sem tapossák egymás sarkát a vevők, míg a kínaiak, vietnámiak, izraeliek és oroszok szinte csak Budapestet célozzák.
A hvg360 arra kereste a választ, hogy miből származnak ezek a különbségek. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a portálnak azt mondta, a forint gyengülése most egy stagnáló, vagy enyhén visszaeső ingatlanárakkal működő piacon még előnyösebbé teszi a külföldiek számára a vásárlást, főleg úgy, hogy hosszútávon ismét emelkedhetenek az ingatlanárak.
A fővárosban a vevők 6–8 százaléka a külföldiek részesedése, évi nagyjából kétezer megvásárolt ingatlannal, amely a világjárvány óta ismét enyhe növekedést mutat. Noha az elmúlt években uniós szinten is kimagasló volt a hazai árnövekedés, de a folyamatos drágulás ellenére a magyar ingatlanárak továbbra is olcsónak számítanak a nyugat-európai fővárosokhoz képest.
A magyar ingatlanpiacon nagyjából minden huszadik vevő külföldi: arányuk 4-5 százalékot tesz ki az évi 5-6 ezer megvásárolt ingatlannal. Vannak olyan helyek, amelyek mágnesként vonzzák őket: az egyik ilyen Budapest, ugyanis minden második külföldi itt vesz vagy bérel lakást. A legtöbb külföldi azonban nem csak befektetésként vásárol, sokan itt élnek, vagy az év egy részét töltik hazánkban, és saját otthonra vágynak.
Címlapkép: Getty Images