Az álomfejtés évszázadok, sőt, évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, hiszen az éjjel, alvás közben látott, színes és hangos képek sokszor maradandó élményeket hagynak bennünk, sőt, meghatározhatják akár a gondolkodásmódunkat is. Az álomfejtéssel számos álmoskönyv foglalkozik mind Magyarországon, mind külföldi viszonylatban – ezek az álmoskönyvek gyakorlatilag álomszótárak formájában működnek, egy egységes szimbólumrendszert alkalmazva segítenek megfejteni egy-egy álombéli esemény, állat, tárgy vagy személy jelentését.
A magyar álomfejtők között méltán Krúdy Gyula a leghíresebb, aki munkássága során a Krúdy Álmoskönyv több verzióját adatta ki. A Krúdy Gyula Álmoskönyv további jellegzetessége, hogy nem csak sima álmoskönyv formájában tartjuk számon, mint egy álomszótárt, hanem a magyar irodalom egyik remekműveként kezeljük, ami összegezte Krúdy korának népszokásait és gondolkodásmódját, amelyet az író egy álmoskönyv formájában hagyományozott az utókorra.
Nincsen rossz álom. Mert amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk. A halottak nem álmodnak, mert hiszen ők már mindent tudnak. Tehát a legrosszabb álom sem jelenthet egyebet, mint azt, hogy nem léptük át a halál néma kapuját; tennivalónk, elfoglaltságunk van a földön.
- így vélekedett Krúdy Gyula magyar író és álomfejtő az álmokról.
Ki volt Krúdy Gyula?
Krúdy Gyula író és hírlapíró a 19. század végének és a 20. század elejének az egyik legnagyobb, modern stílusú alkotója volt. 1878-ban született, Nyíregyházán, apja nemesi származású, anyja a Krúdy család szobalánya. Krúdy megélte az első világháborút és aktívan alkotott a húszas években is, míg le nem gyűrte a betegsége és meg nem halt 55 éves korában. Az Álmoskönyv mellett fő művei közé tartozott a Szindbád, az Asszonyságok díja és a Hét Bagoly.
A Krúdy Álmoskönyv születése részben az író álomfejtéssel foglalkozó édesanyjának volt köszönhető, részben pedig az író saját érdeklődési körét elégítette ki az álmok jelentésének feltérképezése során. Krúdy utazásai alkalmával bármerre járt – egyrészt üzleti célzattal, másrészt az irodalmi mű alkotása céljából - összegyűjtötte egy álmoskönyv fejezeteibe a különféle népi hiedelmeket, klasszikus szimbólumrendszereket, ezzel nem várt népszerűséget aratva, ugyanis az álmok jelentése ez idő tájt is közkedvelt téma volt.
A Krúdy Gyula Álmoskönyv az író utazásai során folyamatosan bővült, a szerző mindig kiegészítette az alapgyűjteményt a legújabb kifejezésekkel, így nyerte el a Krúdy Álmoskönyv végül a végleges formáját. Az álmoskönyv tartalma részben maga az álomszótár, részben számos népi történet, hagyomány és magyarázat, ami miatt részben szépirodalmi alkotásnak is tekintjük a művet.
Az álomkutatás története
Az álmoknak a történelem során minden korszakban nagy jelentőséget tulajdonítottunk: az ókorban és a középkorban úgy gondolták, hogy az álmok jelentése nem pusztán képek sorozatai, hanem misztikus jelenségek, amelyek elárulják, mit hoz a jövő. A tudomány jelen állása szerint az álom az agyunk éjjeli tevékenységének köszönhető képek, hangok, gondolatok és érzelmek összessége, azonban arra a kérdésre, hogy pontosan miért álmodunk, még mindig nem tudjuk a választ. Az álomkutatással foglalkozó tudományág hivatalos neve az onirológia, azonban maga az álomfejtés, mint tevékenység szerves részét képzi a különféle pszichológiai, transzcendens- és misztikus kutatásoknak.
Mikor álmodunk és mennyit álmodunk egy éjszaka?
Az álmok általában a REM fázisban jelentkeznek, amikor az éjszakai szemmozgásunk felgyorsul, az agyunk pedig hasonló aktivitást mutat az ébrenléthez. Álmok más fázisokban is létrejöhetnek, azonban azok kevésbé előhívhatók, nem maradnak meg az emlékezetünkben ébredéskor, színes és hangos képek formájában. Egy alvási ciklusban átlagosan 3-5 alkalommal, de akár 7 alkalommal is álmodhatunk, ezeknek a többségét azonban ébredés után szinte azonnal elfelejtjük.
Egy álom hossza terjedhet egy pár másodperces bevillanástól egy egészen hosszú, akár 30 perces időintervallumig, amíg átéljük az érdekes, sokszor akcióban gazdag, vagy akár egészen rémes képsorozatokat. Az álmoknak fontos szerepe van a gondolkodásunkban, az emlékezésünk és a problémamegoldó készségeink fejlődése kapcsán, de ugyanígy összekapcsolódhatnak a kreatív, ötletgazdag fantáziával is.
Freud és Krúdy
Az álomfejtésnek két markáns irányzatát különböztetjük meg: ez a Freud-féle pszichoanalitikus megközelítés, illetve az általános, univerzális szimbólumrendszer használatával alkalmazott álomfejtés. Míg Freud - akire mondhatjuk, hogy Krúdy kortársaként az akkoriban innovatívnak számító pszichoanalitikus módszert népszerűsítette - úgy gondolta, hogy az álmok a tudatalattinkban rejtőző elfojtott vágyak kielégítését szolgáló törekvések, addig Krúdy a klasszikus vonalat képviselve az álmoskönyv elkészítésére koncentrált.
Mind a pszichoanalitikus, mind a szimbólumrendszerre támaszkodó álmoskönyv alapú álomfejtés a mai napig népszerű tevékenység. Ha bizonyos álombeli események, jelenségek előtt értetlenül állunk, egy-egy régi álomkép akár évekkel később sem hagy nyugodni, mindenképpen érdemes a kezünkbe venni egy álmoskönyvet, vagy átnéznünk Freud egyik írását, hátha sikerül választ kapnunk kérdéseinkre.
A szimbólumrendszer alapú álmoskönyv
A kollektív szimbólumrendszereknek az lényege, hogy az álmok jelentése egy egységes, komplex fogalomtár alapján értelmezendő, ugyanúgy, ahogy a mesékben a különféle népi motívumok (hétfejű sárkány, fehér galamb, fekete macska). Fontos kiemelnünk azonban azt is, hogy minden népcsoport, különösen, ha eltérő vallási vagy mitológiai világhoz kapcsolódó múlttal rendelkeznek, máshogyan értelmezheti egy álomban megjelenő kép jelentését, illetve az adott kor is befolyásolja a képek mögöttes jelentéstartalmát (néhány száz évvel ez előtt az emberek számtalan, ma már hétköznapi szimbólumot összekötöttek az Ördög munkásságával, másokat angyali jeleknek véltek).
A Krúdy Gyula Álmoskönyv
Krúdy álmoskönyve – más álomszótárakhoz hasonlóan – nem fedi át az összes teremtményt, tárgyat vagy más jelenséget, amelyek egy álomban megjelenhetnek, azonban összegyűjti azokat a gyakori szimbólumokat, amelyeket a legtöbb álmodó mögöttes tartalommal ruház fel, amikor az álmok jelentése kapcsán értelmet keres a megjelenésükben. Amennyiben érdeklődünk a szimbolikus álomfejtés témája iránt, mindenképpen érdekes lehet egy ilyen álmoskönyv átlapozása, már csak azért is, hogy egy egységes képet kapjunk arról, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak az emberek a különböző szimbólumoknak a múltban.
Álmoskönyv betűrendben
A Krúdy Gyula Álmoskönyv betűrendben sorolja föl a gyakori szimbólumokat, amelyeket ugyanúgy kiszótározhatunk, mintha egy idegen kifejezést keresnénk ki egy sima nyelvi szótárból. Ha az éjszaka például macskával álmodtunk, keressük meg a Krúdy Álmoskönyv lapjai közt az „m” betűs szekciót, majd egyszerűen olvassuk el a „macska” szó jelentését. Egyes esetekben az álmoskönyv az álombéli tárgyat, jelenséget több, akár ellentétes jelentéssel is felruházhatja, illetve lehet az álmoskönyv szerint egy szimbólum jelentése kontextusfüggő is. Ha valamit nem sikerült azonnal megtalálnunk, akkor se csüggedjünk, próbálkozzunk a tárgy vagy élőlény más elnevezéssel, például a „macska” helyett keressük a „cicát”.
Az Álmoskönyv online is elérhető
A Krúdy Gyula Álmoskönyv online számos weboldalon elérhető ingyenesen, vagy letölthető különböző oldalakról, így, ha csak egy bizonyos álom jelentése érdekel, nem feltétlenül szükséges a Krúdy Álmoskönyv megvásárlása sem. Azonban, ha sokat álmodunk és érdekel minket, mi lehet az álmok jelentése, vagy mit gondoltak az álmokban megjelenő szimbólumokról száz éve az emberek, mindenképpen érdemes egy ilyen álmoskönyv beszerzése otthonra.
Címlapkép: Getty Images