A Dráva hazánk egyik leggyorsabb folyású folyója, és különleges természeti értéket képvisel. Számos kanyarulat, homokpadok, zátonyok tarkítják és a víz, nádasok, bokorfüzesek alkotta mozaik mind Magyarországon, mind Horvátországban része az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. Az egykori Dráva kanyarulat most revitalizált része, az Ó-Dráva természeti értékekben gazdag: hínarasok, puha- és keményfás ligeterdők szegélyezik, miközben olyan fajok érdemelnek védelmet, mint a szivárványos ökle, a vágó csík, a lápi acsa, a mocsári szitakötő, a kis tavibéka, a lábatlan gyík, a mocsári teknős, a cigányréce vagy épp a törpegém.
Bár a holtág és a környezete gazdag természeti értékekben a természeti tényezők és az emberi tevékenység hatására negatív folyamatokat tapasztaltunk, és ezek hívták életre a most zárult programot. A folyamatosan csökkenő víz- és talajvízszint, valamint a fásszárú monokultúrák és a felhagyott horgászstégek egyaránt nagy gondot jelentettek, rontották a természeti környezet állapotát
– mesélte Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók Programjának vezetője HelloVidéknek a terepi bemutatón, ahol magyar és horvát újságírók a revitalizációt végző szakemberekkel együtt kerékpározhatták be a területet.
A problémák megoldását a magyar és horvát partnerek közösen keresték és találták meg. A nyílt vizes részeken egy kisebb léptékű kotrást végeztek, ezekkel növelték az élőhelyek változatosságát. Végül összesen 600 méter hosszban kotortak ki mintegy 7 000 köbméter iszapot, amely a várakozások szerint jóval nehezebben fog behinarasodni és nem mellesleg egyes halfajoknak is megfelelő vermelőhelyül szolgálhat.
A most zárult program egyik legjelentősebb tevékenysége a Fekete-árok területére kerülő fenékküszöb megépítése volt. A helyszínre érve szinte centiméterekre kerültünk az illegális határátlépéstől, alig egy kis rész választotta el egymástól Magyarországot és Horvátországot.
Az itt látott műtárgy feladata az, hogy megfogja a holtágból a Dráva irányába kifolyó vizeket, ezzel stabilizálja az Ó-Dráva vízszintjét és megakadályozza a károsan alacsony vízszintek kialakulását. A küszöb mellé építettünk egy halátjárót is, ami segíteni fogja a Fekete-árok és az Ó-Dráva között egyes halfajok vándorlását
– mutatta be a konkrét természetvédelmi intézkedést Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park osztályvezetője.
Közben megcsodálhattuk az Ó-Dráva partján azokat a hatalmas fekete nyárfákat, amelyek törzskerülete akár a tíz métert is meghaladhatja. Bejártuk a projektterületet (bár közel sem a teljes 176 hektárt), megfigyeltük a folyó leghosszabb, 15 kilométeres holtágát és a területre ültetett, a vízálláshoz és talajvíz viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó, már szépen sarjadó fákat és cserjéket. Ahogy az számunkra is egyértelműen kiderült: a terület különösen értékes, amely bámulatosan gazdag állat- és növényvilággal büszkélkedhet.
Ez a holtág sok szempontból különleges: mások mellett meg kell említeni a halívást, hiszen a térségben mára igen kevés maradt azokból a vizesélőhelyekből, amelyek halbölcsőként funkcionálhatnak. Az Ó-Dráva pont ilyen
– mesélte Csór Sándor, természetvédelmi őrkerület-vezető, a nemzeti park munkatársa tekerés közben.
Az átlagos vízszint emelkedése kritikus jelentőségű a holtág és környezete ökológiai állapotának javítása érdekében. Mivel a holtág a két ország határán helyezkedik el, különböző szintű természetvédelmi oltalom alatt áll. Magyarország és Horvátország 2011-ben egy közös nyilatkozatban tette közzé, hogy szándékukban áll a Dráva természeti értékeinek a megőrzése. Ez a gyakorlatban azonban csak akkor valósulhat meg, ha minél több, az élőhelyek helyreállítását célzó projekt indul a két ország partnerségében. Mint megtudtuk, az út egyenesen efelé halad, és a jelenleg zajló együttműködések mellett kilenc, másik program előkészítése zajlik ebben a pillanatban is.
A helyreállítás egyértelműen tartogat előnyöket a helyiek számára, hiszen régen nagyon sok horgász járt ki erre a vízterületre, akik azonban az alacsony vízszint miatt elpártoltak innen. Most azonban a horgászstégek felújításával és a holtág revitalizációjával ők is visszatérhetnek majd. Mellettük a helyi lakosságnak mind a magyar, mind a horvát oldalon egy fantasztikus kikapcsolódási lehetőséget nyújt a terület, sokan kihasználják a csendet, miközben az utaktól távolabb eső, nehezen megközelíthető helyeken megmarad az élővilág zavartalansága
– emlékeztetett Sipter Csanád hivatásos vadász és erdész.
A Duna és a Dráva hullámtere 1995 óta, mint a Duna-Dráva Nemzeti Park része élvezi a legmagasabb természetvédelmi oltalmat, valamint 2004 óta része az Európai Unió Natura 2000 hálózatának is.
A jogi védelem azonban önmagában nem elégséges ahhoz, hogy a természeti értékeket, élőhelyeket, fajokat hosszú távon is meg tudjuk őrizni, sok esetben ehhez – a természetes viszonyokba való korábbi beavatkozások miatt – cselekvő, aktív természetvédelemre van szükség
– hangsúlyozta Parrag Tibor.
A Dráva Európa egyik legváltozatosabb folyója, és a fogyatkozó érintetlen, természetes élőhelyek szinte utolsó mentsvára. Az egyedülálló ökológiai állapot megőrzése épp ezért kulcsfontosságú minkét ország számára. A holtág jobb vízellátása és az ártéri erdők állapotának javítása kedvezőbb feltételeket biztosít a területen élő növény- és állatfajoknak is. Az első eredmények alapján már elmondható, hogy javult a galériaerdők állapota. A megfigyelések szerint 90 madárfaj fordul elő erre, ebből 12 fokozottan védett, míg a holtágban összesen 15 halfaj él.
A természeti értékekben gazdag és érintetlen környezet egyedülálló értéket képvisel: a Mura, Dráva és a Duna ezen szakaszai Európa leggazdagabb összefüggő vízhálózatai közé tartoznak. A három folyó mentén a tervek szerint öt országon (Ausztriával, Szlovéniával és Szerbiával kiegészülve) átnyúló UNESCO bioszféra rezervátum egyesíti majd a több mint tíz védett területet. Az óriási terület várhatóan mintegy 300 ezer hektáros mag- és pufferzónából és 700 ezer hektáros átmeneti zónából áll majd.
Az úgynevezett ütköző és átmeneti zóna magába foglalja majd a megművelt földeket és falvakat is, így a helyi közösségek és gazdálkodók kerülhetnek a középpontba.
Ám a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozása egyelőre még jelentős mérföldkövek előtt áll a következő években. Az első lépést azonban már megtettük. Ahogy Josip Hren, a horvát Környezetvédelmi és Energetikai Minisztérium osztályvezetője fogalmazott kérdésünkre: a programban érdekelt országok elkötelezték magukat a fenntartható fejlődés és zöld megoldások mellett.