A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. Ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából 1 év alatt jut ide. Arra viszont csak a további vizsgálatok, kutatások adhatják meg a választ, miért szabadult fel ennyi foszfor a tó üledékéből
- számolt be a történésekről Istvánovics Vera. A kutató azt is kifejtette, hogy a nagy és váratlan algaszaporulatban döntően egy toxintermeléséről ismert cianobaktérium játszott szerepet, amely hasonló mértékben még soha nem szaporodott el a Balatonban.
A szakember megjegyezte azt is, hogy bár a hűvös időjárás hatására az elmúlt napokban csökkent a Balaton nyugati területén az algásodás, a beindult folyamat hatására jövő nyár elején nagy valószínűséggel óriási árvaszúnyograjzás lesz.
Kitért arra is, hogy úgy vélik, közepes a valószínűsége annak, hogy ha felmelegszik az idő, az eddiginél is erősebb algásodás jön. Így kicsi az esélye annak, hogy a nagy algatömeg pusztulása és gyors lebomlása szeptember második felében oxigénhiányt, ennek következtében tömeges hal- és kagylópusztulást okozna.
Az algaprobléma is rávilágított arra, hogy mielőbb egy összehangolt, komplex Balaton-kutatási program kidolgozására van szükség
- hangsúlyozta Istvánovics Vera.
Fürdővizek minősítése
A hirtelen jött, nagymértékű algásodás felkeltette az érdeklődésünket és utánanéztük, hogy mi a helyzet hazán többi fürdővizével. Arra voltunk kíváncsiak, miként és mikor ellenőrzik a vizek minőségét valamint, hogy mely tavakat látogathatjuk meg biztonsággal és melyeket kell elkerülnünk.
Azt jó, ha tudjuk, a hazai vizeket folyamatosan monitorozzák így, ha valamilyen szennyeződés kerülne bármelyikbe is, azonnal, részletes tájékoztatót adnának ki a hivatalos szervek. Kevesen tudják, hogy a fürdési idény előtt a járási hivatalok népegészségügyi osztályai minden szabadvízi fürdőhelyet ellenőriznek. Egy természetes fürdővizet általában egy szezon alatt négy alkalommal vizsgálnak, nyitás előtt, és a nyár folyamán havonta egyszer az üzemeltető által megbízott akkreditált laboratóriumok.
A vízmintavétel mellett a helyszínen szemrevételezik, hogy a víz felületén van-e darabos és/vagy úszó szennyeződés, esetlegesen olajfolt, vagy megfigyelhető-e intenzív hínárosodás. A tavakon a vízvirágzásra s figyelnek, ami a köznyelvben kék algának nevezett, allergén toxinokat termelő baktérium elszaporodását jelenti. Ennek jelei a víz kékeszöld elszíneződése, zavarosodása, esetleg habzása. A levett vízmintákban két bakteriális paraméter jelenlétét vizsgálják, amelyek szennyvíz eredetű szennyeződésre, és az ebből adódó egészségkockázatra utalhatnak.
Melyek a legjobb minőségű természetes fürdővizeink?
A hazai természetes fürdővizek nagy része, a 2014-2017. közötti időszak adatai alapján, kiváló minősítést kapott az Európai Unió értékelési rendszere szerint. Ezt a vizsgálatot hazánkban az Országos Közegészségügyi Intézet végzi. Az OKI, a természetes fürdővizek uniós irányelvek alapján készülő minősítését négy év bakteriológiai vizsgálati eredményei alapján állítja össze a kockázat statisztikai értékelésével, ami nem csak egyegy mintát, illetve azok vizsgálati eredményét veszi figyelembe, hanem a vízminőség változásait, és az esetlegesen fennálló egyéb egészségkockázatokat is követi. Ezen besorolás szerint kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt minősítést kaphat egy természetes fürdővíz.
Ennek alapján az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) összesítése szerint az országos helyzetkép alapvetően pozitív: a 229 minősített fürdővíz 94 százalékban kiváló vagy jó minősítést kapott.
Néhány fürdőhely esetében előfordul, hogy az elmúlt négy évről nem állt rendelkezésre elegendő számú, illetve megfelelő ütemezésben vett vízminta, így a szigorú szabályok miatt ezek uniós értékelésére nem kerülhetett sor. Mindez nem jelenti azt, hogy az adott fürdőhelyen a vízminőség ne lenne megfelelő. Sőt, a szezonban az OKI ezek vizsgálati eredményeit is közzéteszi a saját honlapján, csakúgy, mint az összes többi természetes vizek mentén kijelölt fürdőhelyét.
Mindössze hét fürdőhely esett az elmúlt négy év adatai alapján kifogásolt kategóriába, mint például:
- Göd, Felső gödi szabad strand;
- Máriaújfalu, Hársas strand
- Makó, Maros Kalandpart
- Mosonmagyaróvár, Mosoni utcai szabad strand;
- Jánd, Tisza-parti szabad strand;
- Tivadar, Tisza-parti szabad strand;
- Vásárosnamény, Gergelyiugornyai szabad strand;
- Tiszasziget, Turisztikai Központ "Szabadstrand".
Kiválónak minősített fürdővizek:
A lista itt már sokkal bővebb, hiszen a vizsgálatok is bizonyították, a hazai vizek nagy többsége nagyon jó minőségű. A felsorolásból jól látszik, hogy legkedveltebb szabadtéri strandok mind benne vannak a legjobb minősítések között, így a Fertő-tó, Hévízi tófürdő, a Tisza-tó, illetve a Velencei-tó és a balatoni fürdőhelyek többségénél is kiváló minősítést olvashatunk. Íme a kiválóra minősített szabadtéri fürdőhelyek listája megyékre bontva:
| Baranya megye | Orfű-Tekeres:Pécsi-tó |
| Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
Arló:Arlói-tó, Muhi: Muhi-tó, Vadna: Vadnai-tó |
| Bács-Kiskun megye |
Kunfehértó: Kun-Fehér-tó, Kiskunmajsa: Tűzivíz tározó, Kecskemét: Záportározó tó |
| Békés megye |
Gyomaendrőd: Hármas-Körös, Gyomaendrőd: Peresi holtágrendszer |
| Csongrád megye |
Mártély: Mártélyi Holt-Tisza, Csongrád: Tisza, Szentes: Tisza |
| Fejér megye | Agárd, Gárdony, Velence, Velencefürdő: Velencei-tó |
| Győr-Moson-Sopron megye |
Győr-Gyirmót: Achilles-tó, Fertőrákos: Fertő-tó, Ikrény: Ikrényi bányató (Ékes-tó), Sopron: Nagy-Tómalom, Győr: Püspökerdei Holt-Duna |
| Heves megye | Kisköre, Poroszló, Sarud, Tiszanána: Tisza-tó |
| Jász-Nagykun-Szolnok megye |
Tiszapüspöki: Tisza, Abádszalók, Tiszafüred: Tisza-tó |
| Komárom-Esztergom megye |
Tata: Katonai-tó, Dorog és Esztergom-kertváros: Palatinus-tó |
| Nógrád megye | Bánk: Bánki-tó |
| Pest megye |
Délegyháza: Délegyházi tavak, Gyömrő: Gyömrői-tó, Dunaharaszti: Kék horgásztó, Budakalász: Lupa-tó, Vasad: Nádas-tó, Pócsmegyer: Pázsit-tó, Ráckeve: Ráckevei-Soroksári Duna-ág, Dunavarsány: Rukkel-tó |
| Somogy megye |
Balatonberény, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonföldvár,Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonőszöd, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonvilágos, Fonyód, Fonyódliget, Siófok, Szántód, Zamárdi: Balaton, Kaposvár:Deseda tározó, |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
Nyíregyháza: Sóstó, Ibrány: Tisza, Tiszalök: Tisza |
| Tolna megye | Szálka: Szálkai tározó |
| Vas megye |
Gersekarát: Gersekaráti víztározó, Hosszúpereszteg: Szajki-tó |
| Veszprém megye |
Ábrahámhegy, Alsóörs, Badacsonytomaj, Balatonakali, Balatonakarattya, Balatonalmádi, Balatonederics, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonszepezd, Balatonudvari, Csopak, Kővágóörs, Örvényes, Révfülöp, Szigliget, Tihany, Zánka, Zánkafürdő: Balaton, Nagytevel: Nagyteveli víztározó |
| Zala megye |
Balatongyörök, Gyenesdiás, Keszthely, Vonyarcvashegy: Balaton, Hévíz: Hévízi-tó |
Az új fürdőhelyek (22 db) esetében, ahol természetesen nem áll rendelkezésre a minősítéshez a 4 éves adatsor, „besorolás alatt (új)” megjelölés került feltüntetésre. Ezekről is közöltek adatot az OKI szakemberei. Erről többet itt olvashatunk.
Az egyes fürdővizek részletes jellemzését a természetes fürdővizek népegészségügyi szervek által elkészített fürdővízprofilja tartalmazza, amely kiterjed az esetlegesen egészségkárosító hatást előidéző szennyezőforrásokra és szennyezési okokra (pl. tisztított vagy tisztítatlan szennyvíz bevezetése, állati trágya bemosódás, csapadék túlfolyó, ipari vagy mezőgazdasági tevékenység, stb.), valamint ezek értékelésére. A fürdővízprofilok elérhetőek a megyei kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainak, valamint az OKI honlapján is.
A nem kijelölt fürdőhelyeken való fürdőzés nem javasolt, mivel ezeken a helyszíneken a víz minőségét nem ellenőrzik, a fürdőzés higiénés feltételei nincsenek meg. A közegészségügyi veszélyeken túl sok esetben a balesetveszély miatt tiltott a fürdés (pl. bányatavak).