Idén óriási mértéket öltött a balatoni algásodás. Augusztus végére a mérési adatok alapján a klorofill koncentrációja – vagyis az algatömeget mutató érték – elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. Ennek a jelenségnek a fő oka az üledékből felszabadult foszfor lehetett.
A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását.
– tudatta Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója.
A magyar tenger nyílt vízén a közelmúltban öt helyszínen végeztek méréseket. Az adatok azt mutatják, hogy az algaállomány pusztulásnak indult. Az algák mennyiségét jellemző a-klorofill-koncentráció a 100 feletti érték után ismét 40 mikrogramm/liter alá csökkent a Keszthelyi-öbölben. A szakember szerint a tó part menti, sekély vizű részein és öbleiben azonban a nyílt vízi mérésektől eltérő értékek lehetnek.
Nem jelenti azt a helyzet gyors javulása, hogy nem kell kideríteni mielőbb az augusztus végi rendkívüli algainvázió okát, hangsúlyozta Vörös Lajos. A BLI-nek 1965 óta vannak adatai a Balatonról, amelyekből jól látszik, hogy 2019 előtt utoljára 1994-ben volt kifogásolható mértékű algásodás a tó nyílt vizében.
A Balaton déli partján 59 természetes fürdőhely üzemelt ezen a nyáron, zömében június 7-től szeptember 1-jéig, közölte a Somogy Megyei Kormányhivatal. Az üzemeltetők havonta egy-egy mintát vettek, amely értékeit akkreditált laboratóriumok értékelték ki. A szezonban a vizsgálatok alapján valamennyi strand vize fürdésre alkalmasnak bizonyult, de szeptember első napjaiban sem tapasztaltak olyan értékeket, ami alapján a fürdőzés egészségügyi kockázatot jelentene.
A tájékoztatások szerint a fürdővizek állapota az ellenőrzések időpontjában nem utalt cianobaktérium-burjánzásra, és az üzemeltetők sem jelentettek erre utaló jeleket a szezon során. A hőmérséklet csökkenése és a légmozgás pedig jelentősen csökkenti a burjánzás esélyeit, így a nyári szezon után még kevesebb az esély erre.