Az utóbbi években hatalmas fejlődésen esett át a vasút, hogy modern szolgáltatásokkal, megújult vonalakkal és szerelvényekkel tegyék vonzóbbá a vasúti közlekedést az utazóközönség számára. Hazánkban 2010 óta több mint 1300 milliárd forintból valósultak meg vasúti projektek uniós társfinanszírozással.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlése szerint pedig idén még több forrást, közel 300 milliárd forintot fordítanak a korszerűsítésekre.
A tervek szerint 2016 és 2024 közötti időszakban összesen mintegy 5000 milliárd forintot szánnak a már befejezett, kivitelezés alatt álló vagy előkészületi fázisban lévő vasúti és közúti beruházásokra. Azonban a kötöttpályás kapcsolatokat elsődlegesen a főváros és a megyeszékhelyek között, illetve Budapest és a vidéki nagyvárosok vonzáskörzetében akarják fejleszteni.
Listájában a Portfolio, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program hatályos éves pályázati menetrendje alapján a legnagyobb közlekedési projekteket gyűjti össze a 2014-2020-as ciklusban. A felsorolt nagy összegű fejlesztések között szerepel a Püspökladány-Debrecen vasútvonal korszerűsítése, a debreceni állomás részleges átépítése és a Szajol-Debrecen vasútvonalon ETCS2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítése. A Püspökladány-Debrecen vonalon kívül vidéken a Szombathely-Kőszeg szakasz fejlesztése is lezárul, valamint befejeződik a kaposvári intermodális csomópont kivitelezése.
2020 más szempontból is mérföldkövet jelentett a vasúti közlekedés életében, hiszen márciusban forgalomba állt az első emeletes motorvonat. Írtunk róla, hogy az első KISS motorvonatot követően, a tervezett ütemezés alapján márciusban, áprilisban és májusban havonta egy, júniusban további hét, végül augusztusban áll forgalomba a tizenegyedik motorvonat.
A pályák javítása, korszerűsítése, az új szerelvények és az elektronikus jegyértékesítés újításai egy kényelmesebb, gyorsabb és színvonalasabb szolgáltatás lehetőségét ígérik az utazóknak. Az eddigi években megvalósuló fejlesztések valószínűleg vonzóak voltak, mivel a KSH adatai szerint 2015 óta emelkedik a vonattal szállított utasok száma. Ennek ellenére a csökkenő felhasználási tendenciát mutató autóbuszos belföldi helyközi személyszállítás adataitól továbbra is jelentősen elmaradnak a vasút utaslétszámai. Ha az utaskilométereket vizsgáljuk hasonlóan alakul a görbe, ám ebben az esetben az autóbuszos közlekedésre vonatkozóan is évről évre egyre nagyobb számokkal találkozhatunk.
Tavasszal már az első melegebb napokon sokan indulnak útnak, hogy egy kirándulással, sétával, természetjárással, vagy egyszerűen a szabadban eltöltött idővel pihenjék ki a téli időszak fáradalmait. Az utazásokat tekintve, a közlekedési eszközök közül évszaktól függetlenül az autó a legnépszerűbb. Személygépkocsival általában a legrövidebb vagy a leggyorsabb útvonalat választjuk annak ellenére, hogy néha már az utazás is az élmény része lehetne.
Látszólag nehezebb helyzetben van az, akinek nincs autója vagy jogosítványa, mivel maximum a tömegközlekedési eszközt választhatja ki. Viszont a célpont eléréséig a jármű egy adott szakaszon halad, így a döntés nem az utas kezében van.
Elmondhatjuk, hogy a folyamatos javulás ellenére, ha nem ülünk autóba továbbra is többen választjuk az autóbuszt célpontunk eléréséhez a tömegközlekedési eszközök közül, mint a vonatot.
Talán nem a leggyorsabb módon érkezünk meg, de néha érdemes lehet az élményfaktort is figyelembe venni az utazási mód és az útvonal megválasztásánál. Ha nem szeretnénk a megszokott utakon haladni egészen új megközelítésből láthatjuk a tájat egy vonatról. Az országot átszelő sínpárok sok esetben egy jóval izgalmasabb, látványosabb perspektívát kínálnak. A HelloVidék összegyűjtötte Magyarország legszebb vasútvonalait azoknak, akik autó nélkül kelnének útra.
Íme a dobogós vasútvonalak:
1. Bakonyvasút: Győr-Veszprém vasútvonal
A Győr–Veszprém vasútvonal a MÁV 11-es számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala, amely a Bakonyt keresztben szeli át. A cuha-völgyi szakasza mostanra az ország egyik turisztikai célpontja lett, így nem véletlen, hogy Magyarország egyik legkülönlegesebb vasútvonala a mi listánkon is az első. A vasút műszakilag is egyedülálló szakasza a Porva-Csesznek és Vinye közti rész, amely három alagúton és két völgyhídon át halad keresztül a Cuha-völgyben.
2. Eger- Putnok (Szilvásvárad) vasútvonal
Az Eger–Putnok-vasútvonal a MÁV 87-es számú vonala, amelnyek teljes hossza 68 km. A Szilvásvárad és Putnok közötti személyszállítás 2009. december 13-ától szünetel, azonban így is Magyarország egyik legromantikusabbnak számít a hegyvidéki vasút, alagutakkal, völgyhidakkal, szűk, kis íves szerpentinekkel.
3. Balatoni szakaszok
Nem maradhattak le a listáról a magyar tenger partján haladó vasútvonalak. Ugyan csak harmadik helyre szorult a vonat ablakon keresztül csodált balatoni panoráma, de ennek a legfőbb oka, hogy továbbra sincs lehetőségünk arra, hogy egy vonalon utazzuk körbe a Balatont. A Székesfehérvár–Gyékényes vasútvonal a MÁV 30-as számú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonala, amely a Velencei-tó mellett is elhaladó 30a számú Budapest–Székesfehérvár szakasz folytatása. A Székesfehérvár-Gyékényes vonalról a Balaton déli partját csodálhatjuk meg.
Az északi parti vasút szerepét a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal, vagyis a MÁV 29-es számú vonala tölti be. A vasút azonban nem csatlakozik a többi balatonparti szakaszhoz, hanem Badacsonytördemictől Tapolca felé halad tovább. Hosszú ideje terv a Balatoni Körvasút megépítése, viszont amíg ez nem valósul meg, addig négy jelenlegi vasútvonal ma is megteremti a balatoni körvasútazás lehetőségét: a Székesfehérvár-Nagykanizsa szakasz a déli parton, Balatonszentgyörgy-Tapolca nyugaton, az említett Székesfehérvár-Tapolca az északi parton, és a Lepsény-Csajág vonal kelet felől.
Címlapkép: Getty Images