Bár a magyar állam az elmúlt évtizedben súlyos milliárdokat költött vár- és kastélyfelújításokra, egy hazai statisztika szerint meghökkentően kevesen látogatják ezeket a történelmi és turisztikai helyeket. Már a múzeumozás is úri luxus, vagy ennyire érdektelenek vagyunk? Ezért is néztük meg, mit kínálnak ezek a vadiúj múzeumok, és mennyibe kerülnek a jegyárak.
Bár, ahogy látni fogjuk, a 2015 óta futó Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban súlyos milliárdokat költött a magyar állam vár- és kastélyfelújításokra, egy hazai statisztika szerint meghökkentően kevesen látogatják ezeket a történelmi- turisztikai helyeket. Az Innotime Hungary Kft. tavaly végzett négyszázötven fős országos online trendkutatásában a válaszokat a két, illetve négy évvel ezelőtti hasonló kutatás eredményeivel is összehasonlították - írta a Pénzcentrum.
A válaszadók 75%-a kirándulás, nyaralás programelemeként keres fel örökségturisztikai bemutatóhelyeket, 85%-a százalékuk a családdal. Azzal kapcsolatban azonban, hogy milyen gyakran látogattak meg az elmúlt évben örökségturisztikai helyszíneket, jelentős különbségek látszódnak. A kutatás szerint a válaszadók 55%-a évi egy-két alkalommal látogatott el egy várba és ugyanennyien kerestek fel egy látogatóközpontot az elmúlt év során. Ugyanakkor 30%-uk egyáltalán nem járt látogatóközpontban, 24%-uk pedig egyetlen várkiállítást sem nézett meg.
A kastélyok még kevésbé voltak népszerűek, a válaszadók 37%-a egyetlen kastélyt sem látogatott meg, s csak a 49% járt évi egy vagy két alkalommal valamelyik kastélyban.
A múzeumok esetében kevésbé kirívóak a különbségek, a válaszadók 21 %-a rendszeresen járt múzeumba az elmúlt évben, 36,5% évi egy-két alkalommal, 29% kettőnél több alkalommal, s csak 13% százalék nyilatkozott úgy, hogy egyetlen múzeumot sem keresett fel.
Mitől jó egy kiállítás?
„Érthetőség, látvány, személyes megszólítás” – ezek az elvárások a vendégek részéről egy jó kiállítással szemben, derült ki a felmérésből. Cserében nem elvárás a magas szintű tudományos tartalom, vagy éppen az interaktív digitális kütyük és egyéb modern bemutatási eszközök használata sem. Sőt, a válaszadók 64%-a százaléka örülne, ha ezek az eszközök mellőzésre kerülnének a kiállítások tervezésekor. 88% szerint egy kiállítás akkor jó, ha audioguide vagy tárlatvezető nélkül is teljes élményt tud nyújtani.
Így áll most a 60 milliárdos Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram
Magyarországon több mint 2 ezer vár és kastély található, amelyek közül körülbelül 700 állami védelem alatt áll. Ezek a történelmi épületek gazdag múltat és kulturális örökséget képviselnek, de nem egy közülük lepusztult állapotban, az enyészetnek van kitéve. Először 2015 júliusában látott napvilágot a nemzeti kastély- és várprogramról szóló kormányrendelet, amelyben akkor még 32 várfelújítást nevesítettek, azóta azonban számos történelmi műemlékünk kikerült a programból. A Széchenyi 2020 program keretében már csak 18 kastély és 12 vár felújítása szerepelt, ezekre a kormány 60 milliárd forint összeget tervezett be. A program alapvető célja a műemlék-helyreállítás és az örökségmegőrzés, mindemellett a látogatók igényeinek kielégítésére szolgáltatások kialakítása volt az adott helyszínen.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként az elmúlt években többek között megújult a Szigetvári Zrínyi-vár, a szögligeti Szádvár, a Kinizsi-vár, a Kereki vár Balatonföldváron, a tatai, a füzérradványi és a nádasdladányi kastély, Sümegen a Püspöki Palota, valamint Bajnán a Sándor-Metternich-kastélyt. 2022-ben Majkon a kamalduli remeteség, a rendkívüli látogatottságnak örvendő szabadkígyósi Wenckheim-kastély, valamint a Festetics-kastélyt Dégen, ahol az egyedülálló angolpark is látogatható már.
Íme, 5 közelmúltban felújított kastély és vár, amit meg lehet már nézni
Most pedig lássunk, a teljesség igénye nélkül, mely –a felújítási programban szerepelő – történelmi jelentőségű épületegyüttes látogathatóak már! Arra is kíváncsiak voltunk, mennyi idén a belépés, és milyen látványelemeket sikerült újonnan kialakítani:
1. Széchenyi-kastély Nagycenken
Három évig tartó munkálatokat követően 2023 december 14-től tárult ki a Széchenyi-kastély kapuja Nagycenken. 3,2 milliárd forintból újították fel az épületegyüttest és a hozzá kapcsolódó turisztikai fejlesztéseket. Magyarország legnagyobb emlékmúzeumát hozták létre, ahol Széchenyi életének szakaszai mellett életműve és öröksége is megelevenedik.A nagycenki projektben a rekonstrukciós munkálatok során az Öregkastély, a Széchenyi-szárny, a Virágház, a Pandúrházak, valamint a kastélypark (angolkert) újult meg.
Az Öreg-kastély épületében gépészeti, villamossági rendszereket újítottak fel és tűzvédelmi rendszert építettek ki. A kastélypark főbejáratánál álló két őrházban (Pandúrházak) jegypénztárt, információs pontot, múzeumshopot és mosdóhelyiségeket alakítottak ki. A kastélyparkban egyebek mellett a barokk parter sétányait állították helyre, szökőkutat és tematikus játszóteret alakítottak ki. A kertbe ülőbútorokat, hulladékgyűjtőket, világítótesteket helyeztek ki, öntözőrendszert telepítettek, valamint megújították az északi, falazott kerítést.
A projekt alapvető célja egy olyan nemzeti emlékhely létrehozása volt, mely Széchenyi István “a legnagyobb magyar” emlékét és eszmeiséget modern környezetben, új, friss hangokat megütve szólítja meg a látogatókat.
Az interaktív elemekkel gazdagított tárlat 3900 Ft / fő belépődíj ellenében látogatható, a teljesárú jegy mellett diákok és nyugdíjasok számára 1900 Forintos belépő váltható. A 70 év felettiek és pedagógusok számára a látogatás ingyenes. A téli nyitvatartás szerint keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között tekinthetik meg az érdeklődők. A kastély kertje 500 Forint ellenében látogatható.
2. Benczúr-kúria Nógrádban
2023. augusztusában adták át a Nógrád vármegyei Benczúrfalván található Benczúr-kúriát, amire a magyar állam, uniós forrásból 1 milliárdot költött – erről a HelloVidék is beszámolt.
A nógrádi dombok között, a Megyer-patak mellett fekszik Szécsény-Benczúrfalva, ahol Benczúr Gyula élete utolsó éveiben élt és alkotott. A község neve 1927-ig Dolány volt, ekkor vette föl tiszteletből a híres festőóriás nevét. 1963-től közigazgatásilag Szécsényhez tartozik. A régi kastély egy dombtetőn állt, sűrű erdővel körülvéve, az alig százötven házból álló falu felett. Benczúr beleszeretett a fehérre meszelt kúriába, melyt Mikszáth tanácsára vett meg. Felújította az elhanyagolt épületet, és a csendes kúriából családjával ritka szép otthont vará-zsoltak. Reneszánsz és rokokó bútorokkal, valamint értékes műkincsekkel, keleti szőnyegekkel. A kastélytól alig néhány lépésre Benczúr önálló műtermet alakított ki egy eredetileg mag-tárként funkcionáló épületből. Olyan művek születtek itt mint az Európa elrablása vagy Krisztus az Olajfák hegyén.
A család Benczúr Gyula halála után a kastélyban panziót üzemeltetett 1945-ig, az államosítást követően tsz-rodaként, moziként, iskolaként, kultúrházként és raktárként is használták. A rendszerváltás után a kastély állapota leromlott.
A felújítás során az volt a cél, hogy a 21. századi igényeknek és trendeknek megfelelő komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakciót hozzanak létre, amely a látogatók számára Benczúr Gyula művészetének megismerését és a szabadidő minőségi eltöltését nyújtja. A fejlesztési központi eleme az interaktív kiállítás, amelyben megismerhető a festőművész élete és munkássága. Új kiszolgáló tereket – fogadótér, ruhatár, kávézó, ajándékbolt, megújultak a vizesblokkok – is épültek. Olyan teret is létrehoztak, amely alkalmas workshopok és alkotótáborok megtartására, újjászületett a kúria közvetlen környezete, korszerűsítették a kerti úthálózatot és parkolót is kialakítottak.
Jegyárak
- Felnőtt jegy: 2 500 Ft.
- Helyi lakosoknak: 1 000 Ft.
- Kedvezményes jegy: 1 250 Ft.
- Családi jegy: 5 000 Ft.
3. Becsky–Kossuth-kúria Komlódtótfalun
2023. augusztus 22-én került sor a komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúria ünnepélyes átadójára. A beruházásnak köszönhetően teljesen megújult a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Komlódtótfalun található épületegyüttes. Az épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja, a földesúr és családjának otthona, a vár-megyei társasági élet jeles színtere volt.
A későbarokk kúria a későbbi átalakításkor klasszicista részletekkel gyarapodott. A magasföldszintes, mandzardtetős épület főhomlokzatának tengelyében elhelyezett nyitott tornácszerű portikusszal védett bejárat ovális fogadótérbe vezet. Innen nyílnak a nagyméretű helyiségek. A főépület körül egykor tágas udvar volt, jobbra és balra gazdasági melléképületek álltak, amelyeket kiterjedt kert övezett. A kúria 1900 körül már Kossuth birtok volt. Kossuth István fia, Lajos Gábor tulajdona lett, majd annak két leányáé 1945-ig. Az államosítás után a kúriát a helyi termelőszövetkezet raktárként használta.
A felújítás 658 millió forint vissza nem térítendő európai uniós és 50 millió forint hazai forrásból valósult meg. A fejlesztés során a kúria épülete, mint kiállítótér újult meg. A telken egy új, az utcafrontra néző melléképület biztosítja a látogatók fogadását és kiszolgálását. A kúria kertjében a központi tematikához igazodva, a köznemesi élet és gazdálkodás kerül bemutatásra - olvasható az ismeretőben.
A kúria falai között „Régi történetek a tekintetes urakról” címmel nyílt interaktív kiállítás. Műtárgyak, hiteles műtárgymásolatok, ábrázolások, és nem utolsó sorban játékos feladatok segítségével mutatja majd be a módos birtokos nemesi réteg hétköznapjait és ünnepeit.
Jegyárak
- Kombinált jegy (kúria és park látogatására érvényes):
- Kombinált teljes árú jegy: 2 500 Ft/fő
- Helyi lakosoknak: 1 000 Ft (lakcímkártyával igazolandó)
- Kombinált kedvezményes jegy: 1 250 Ft/fő
- Kombinált családi jegy: 5 000 Ft/család.
- 1 vagy 2 felnőtt + 2 gyermek (6-18 év között)
- Parkjegy: 500 Ft.
4. Szigetvári Zrínyi-vár
2023. május közepén adták át a megújult szigetvári Zrínyi-várat, amelyen több mint kétmilliárd forintos turisztikai fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt három évben. A Zrínyi Miklós és mártírtársai 1566-os, törökök elleni hősi helytállásáról ismertté vált vár a Nemzeti kastély- és várprogram részeként, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 2,063 milliárd forintos támogatásával újult meg.
A Dél-Dunántúl egyik legmeghatározóbb, 2016 óta a Nemzeti emlékhely címet viselő, idén pedig az Év emlékhelye díjat is kiérdemlő műemlékén elvégzett fejlesztések részeként új, egész évben látogatható attrakciókkal bővült, de megújult a várkert, a várfalsétány, különleges, interaktív kiállítást építettek, sőt, a korábban használaton kívüli kazamata épületébe is új múzeumi funkciókat telepítettek.
Négy különböző projekt kapcsolódott a vár fejlesztéséhez az elmúlt tíz évben: ennek keretében előbb látogatóközpont épült, majd megújultak a sétautak, az utcabútorok, a vár mellett lévő tó, illetve a kazamatasor, végül pedig új kiállítótér, vendéglátóhely és konferenciaterem jött létre.
Jegyárak (többféle kategóriájú jegy van, ezért érdemes belépés előtt külön is tájékozódni):
- Felnőtt jegy: (A vár teljes területére): 3500 Ft
- Diák- és nyugdíjas jegy: (A vár teljes területére): 2800 Ft
- Családi jegy: (A vár teljes területére): 7000 Ft
5. Somlói vár
A felújított dobai somlói várat 2023. március 25. óta vehetik birtokba a várlátogatók. Megújult a délnyugati kaszárnyaszárny, az odavezető híd és a sütőház, valamint interaktív kiállítást rendeztek be – ehhez zárt tereket is kialakítottak, melyek eddig nem voltak a várban –, és az alsóvárat is megerősítették. A felújítás egy évig tartott, és a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében valósult meg, több mint 310 millió forintból.
Címlapkép forrása: http://nkvp.hu/