Felejtsd el a gyógybogyókat: igazi csodaszer ez a növény, rengeteg betegségre lehet gyógyír

A méhvirágfélék családjába tartozó mézontófű, más néven méhvirág vagy hernyóvirág, illetve latin nevén facélia, Észak-Amerikából származik, Európában viszonylag új kultúrnövénynek számít. Magyarországon többnyire a Dunántúlon számít népszerű növénynek, bár a Jászságban is sokszor látni mézontófű táblákat.

A magyar méhészeti ágazat néhány éve leszálló pályára került, míg pár évtizede még az aranykorának örülhetett. Ennek súlyos következményei lehetnek a gazdaságra és az egész természeti környezetünkre nézve, Fulmer Takács Ferenc, aki elhivatott méhész és mézszakértő, a legnagyobb hazai méhészet és a legkorszerűbb csomagoló vállalat, az Aranynektár Kft. tulajdonosa, mondta el aggályait a HelloVidéknek.

Két okra vezethető vissza a mostani lejtmenet, amit inkább neveznék stagnálásnak egyelőre, hisz a korábbi évtizedek sikereinek a tükrében számít ez most leszálló pályának, de hosszú távon, ha így marad a helyzet, komoly gondok lesznek. Az első és legelkeserítőbb ok a növényvédőszerek használatában keresendő: olyan peszticideket használnak országosan tőlünk nyugatabbra is, amelyek nagyon hamar megölik a méheket és a többi rovart. Nemrégiben vesztett el egy ilyen pert az egyik legnagyobb német kémiai cég, amelyik olyan neonikotinoidokat tartalmazó anyagokat értékesített évtizedeken keresztül, amelyeket csávázószerként - vagyis a magot kezelték vele - használtak a növénytermesztők, aminek a mérgezőképessége a 6800 szorosa az "átlagos" növényvédőszereknek. A francia méhészetet például lenullázták ezek a szerek. A másik súlyos ok pedig a hamis méz.

Tudni kell, hogy sokszor a méhek és a méhészek jelentik az utolsó védvonalat a természetpusztítással szemben, ezért nagyon nagy a gyártók, a növénytermesztők, de az átlagemberek felelőssége is abban, hogy mi lesz hosszú távon a méhekkel és a környezetünkkel.

A facéliát nem ismerik mindenhol Magyarországon, de a Dunántúlon egyre népszerűbb a gazdák körében, így méhészeti jelentősége is egyre nő. Az akác után virágzik, és legalább annyira ontja magából a mézet, innen is ered a magyar neve: mézontófű. A facélia régebben vadon termett, de egy ideje vetett növény, a mezőgazdászok is felismerték a benne rejlő lehetőséget, ugyanis kiváló zöldtrágyának is, valamint a méhek táplálása mellett rendkívül finom és jótékony hatású méz pergethető belőle.

A facélia méz itthon

A mézontófűméz (facéliaméz) borostyán színű, enyhén fűszeres aromájú, selymes zamatú méz, magasabb gyümölcscukor tartalma miatt viszonylag lassan kristályosodik. A legmagasabb cukorértékű mézünk, így az édesítőképessége jobb a többi méznél, ezáltal kevesebbet kell belőle használni.

Tavaly nem voltunk facélián a méheimmel, de a többi termelőnél sem láttam sem tavaly, sem most a facéliát, ami még a korábbi évekből maradt, az van most a piacokon. Nem sok mézet pergettek belőle tavasszal az országban, elhanyagolható mennyiséget, pedig rendkívül értékes, finom mézfajta, kicsit pikáns, selymes íze van

- mondta el kérdésünkre Rácz Bálint, a szakolyi telephellyel rendelkező, de évek óta vándorméhészetet folytató méhész. Manapság az álló méhészet ráfizetéses a legtöbb termelőnek, ők is kamionon vándorolnak a legelőkre, gazdaságossági szempontból már csak így éri meg nekik a méhészkedés, a konténerek fel vannak pakolva a kamionra, és mennek oda, ahol épp érik a virág, várható a nektár.

Még egy olyan viszonylag kis országban, mint Magyarország, is vannak mézterületek, vagyis az egyik tájegységen ilyen, a másikon olyan fajtaméz terem. Az Alföldön sok a napraforgó, tudtuk meg a méhésztől, aki azt is elmondta, hogy azon telelnek errefelé szokásosan a méhek, pótlásnak itt cukrot sem kell nekik adni. Olyan méhészek élnek azzal az átteleltetési módszerrel, a méhetetéssel, akiknél nem terem elég mézelő napraforgó vagy mezei virág, de tavasszal, mielőtt jönne az első pergetés az akáccal, mindig kitisztítják a kaptárt, nem marad benne cukor, ezt tisztító pergetésnek is hívják, és nem értékesítik, ha lenne is bármilyen maradék. Nyugat-Magyarországon viszont szinte egyáltalán nem foglalkoznak napraforgómézzel, ott a facélia megy helyette.

A facéliát a mezőgazdászok 100-200 hektáros területekre vetik talajjavításra, ugyanis kiváló zöldtrágyaként betárcsázva. Mivel a gyökerének magas a nitrogéntartalma, így megspórolhatják vele a műtrágyát. Addig pedig, míg virágzik, a méhészek kihasználják a lehetőséget, és mézet pergetnek belőle, vagy virágport gyűjtenek be a méhek etetésére. Mivel egyre drágább a vetési költsége a növénynek, ezért nem ültettek belőle jelentős mennyiséget tavaly

- sorolta a szakember.

A mézontófű méze drága ritkaság és nagyon finom. Magas gyümölcscukor tartalma miatt lassan kristályosodik. A mézontófű méz jó fertőtlenítő, bőrápoló hatású, kiválóan gyógyítja az égett bőrt. Jelentősen befolyásolja a vér koleszterin szintjét.

Négyszeres hasznosítású növény

• A virágai gazdag nektártermeléssel tűnnek ki, a róluk gyűjtött méz kellemes zamatú, halványbarna színű. Szakaszosan vetve sokáig, 4–6 hétig virágzik és ad méhlegelőt.
• Az érett magját – termelési szerződés birtokában – biztonságosan és kedvező áron lehet értékesíteni. A betakarítása nagyobb területen kombájnnal történhet.
• Nagy mennyiségű szerves anyagot termel, ezért zöldtrágyának is gazdaságos a vetése.
• A házikertben termelt facélia virágai megszárítva igen tetszetősek és a lakás téli díszítésére kiválóan alkalmasak.

A mézontófű (facélia) méz főbb hatásai:

Számtalan jótékony hatása van: fertőtlenítő hatású, kiválóan gyógyítja az égett bőrt, ajánlott szív és érrendszeri betegségek esetén, javasolt a vér koleszterinszintjének csökkentésére, bőrápoló hatású.

• bőrápoló hatású
• égési sérülésekre kiváló
• jó fertőtlenítő
• koleszterinszint-karbantartó
• érrendszer-karbantartó
• szívműködést szabályozó

A méz jótékony hatása, bármelyik mézé, a benne található 100-nál is több aromaanyagnak, 28 féle aminosavnak, 12 féle ásványi anyagnak, 10 féle szénhidrátnak, 8 féle vitaminnak, továbbá enzimeknek, szerves savaknak és baktériumölő anyagoknak köszönhető.

Minden méz - igazi méz! - rendkívüli hatással van az emberi szervezetre. Olyan összetevőket tartalmaz, amelyek ebben a formában semmi másban nem lelhetőek fel, sok százféle mikromennyiségű anyag. A méz a természet varázsa, nagyon komplex, a szerves anyagok közül rengeteget nem is tudtak még detektálni belőle, nem is tudják még, mi is az. Sok értékes eleme van, és az emberiség története során mindig ott volt mellettünk, az immunrendszerünk támaszaként, ahogy a természetből származó egyéb nyers élelmiszerek. A méz olyat tud, mindegy, melyik fajta, amit semmilyen más, mesterséges anyag nem. Manapság azonban már nincs ott mellettünk, elveszítettük vele a kapcsolatot, a mindennapjainknak már nem szerves része

- mondta el lapunknak Takács Fulmer Ferenc.

Címlapkép: Getty Images