Méregdrága lesz idén télen a méz: ennyi lesz a kilóár a boltokban, piacokon

A méz drágulása nem most kezdődött, míg 2002-ben átlagosan 878 forintért vehetett az ember egy kiló mézet, ez 2021-re közel a háromszorosára emelkedett, de az idei évben is folyamatos az emelkedés. Mindeközben a felvásárlási árak is nőttek, bár ennek mértéke elmaradni látszik a fogyasztói árakétól – írta az Agrárszektor.

A méhészek és a méztermelés szempontjából a szezon véget ért, ám nem okozott egyértelműen örömöt az ágazat valamennyi szereplőjének. A 2022-es év ugyanis hihetetlenül felemás eredményekkel zárul: voltak olyan dunántúli méhészetek, amelyek rekordévet zártak, míg az ország keleti felében munkálkodó kollégáik az ágazat egyik legrosszabb évén vannak túl, amint arról korábban Bross Péter, az OMME elnöke is beszámolt. A Hellovidék a Komárom-Esztergom megyében, Dadon élő méhészt, Pintér Józsefet kérdezte arról, ő hogyan látta, milyen évet zárt a hazai méhészet.

Mennyivel fog drágulni idén a méz?

A méz kétségkívül soha nem tartozott a legolcsóbb élelmiszerek közé, már 2002-ben is átlagosan 878 forintot kértek el a fogyasztóktól kilójáért. Azóta is jóformán folyamatosan emelkedett a méz fogyasztói ára, és ha volt is egy-egy kis csökkenés (2006-ban és 2016-ban), az nem bizonyult tartósnak. 2002 és 2021 között a méz 177%-kal drágult meg, vagyis csaknem háromszorosára emelkedett az ára - derült ki a KSH, az MTVA Sajtóarchívum, és az MTI legfrissebb grafikonjából. Ez idő alatt, bár határozottan emelkedett méz felvásárlási átlagára is, ott jóval nagyobb kilengések voltak – írta az Agrárszektor. 2002-ben kilóját még 505 forintért vették át a termelőktől, ami a fogyasztói árnak az 57,5%-a volt. Ez 2021-re 1248 forintra nőtt, ami 147%-os növekedést jelentett a felvásárlási árak tekintetében. Ha azonban összehasonlítjuk a felvásárlási és a fogyasztói átlagárat, azt kell látnunk, hogy az előbbi az utóbbinak csak 51,2%-a, vagyis arányosítva a termelőknek kevesebbet fizettek a mézükért, mint 19 évvel ezelőtt.

A mézárak emelkedése azonban nem állt meg 2021-ben, idén több tényező is befolyásolta azokat, így például a termés mennyiségét és minőségét nagyban befolyásoló aszályos időszak, valamint az üzemanyagköltségek és az energiaárak elszabadulása. Ahogy arról korábban Mészáros János, a Zselic Méhészeti egyesület elnöke az Agrárszektornak nyilatkozott: a piacon 3000-3800 forint között lehet akácmézet kapni,

a reális ár 3200-3500 forint között mozog, amely már az infláció követését is tartalmazza.

Egy másik méhész, Juhász Zsolt tavaly 4 ezer, idén pedig 4500 forintot kér el az üveges akácméz kilójáért. Eközben a felvásárlási árak is nőttek, a szakemberek szerint idén 1800-2000 forint körüli áron vásárolták fel az akácméz kilóját.

Célja, hogy az emberek jobban megismerjék a mézek jótékony hatásait

Pintér József több mint 15 éve foglalkozik ezzel, még apósa mellett kezdett el méhészkedni. Később elvégezte a méhésziskolát, Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemre járt, a gyakorlat mellé ott szerezte meg az elméleti tudást.

Onnantól kezdve, hogy végeztem az iskolával, kezdtem el teljes erőbedobással méhészkedni. Jelenleg 84 családdal dolgozom, de az, hogy épp hány családom van, annak függvénye, hogy mennyire kedvez a méhészkedésnek az időjárás. Van amikor csak 60 családom van, de 80-nál többel nem is bírnék el. Nem gépesítettem, mind a mai napig hagyományos technológiával dolgozom, a kaptárakat is magam csinálom fából. Számomra nem is a mennyiség, sokkal inkább a minőség az, ami fontos. Egyedül méhészkedem, a feleségem az, aki besegít.

– mesélte Pintér József méhész, aki időközben olyannyira megszerette szakmáját, hogy minden héten két alkalommal online videóban is népszerűsíti a mézek jótékony hatásait, emellett rendszeresen méztúrákat szervez. Ahogy mesélte, azért is tartja fontosnak az ismeretterjesztést, mert lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy az emberek alig két, esetleg három fajta mézet ismernek. Többnyire csak azokat, amiket a boltokban kapni: az akácot meg a vegyes virágmézet. A célja az, hogy az emberek jobban megismerjék a mézek jótékony hatásait, és tudatosan és rendszeresen fogyasszák a mindennapjaikban.

A tavaszra még kevesebb volt a panasz

A tavaszi szezon a mandulavirágzással indul. Megfelelő volt a hőmérséklet, a méhek rendesen tudtak gyűjteni, de kevés mennyiséget - mesélte Pintér József, aki hozzátette, az első igazi nagy méhlegelő aztán a repce, ahol már jócskán elmaradt a szokott mennyiség:

Az őszi aszály miatt a repce már ősszel is kevés csapadékot kapott, így jócskán elmaradt a növekedésben. Volt ahol csak térdig nőtt meg, a szokott derékig érő magasság helyett. Így nem lett annyi oldalhajtása sem, amiről tudtak volna a méhecskék gyűjteni. Ebből észrevehetően kevesebb lett a méz.

Pintér József szerint az átlagos évekhez viszonyítva a repceméz egyharmada hiányzik, 25-30%-kal kevesebb de ez területtől is függ, hova, milyen földbe vetették a magot.

Az akácosokban rekordévet zártak

A következő nagy méhlegelő az akác. Idén nagyon szerencsésen alakult a helyzet az akácosokban. A statisztikák is azt mutatják, hogy az akácméznek kiemelkedő éve lesz a mostani, egészen konkrétan 10 éve nem született olyan jó akácméztermés:

Idén nem fagyott el a virágzat, ahogy tavaly sok helyen. Amikor aztán virágozni kezd az akác, fontos, hogy ne legyen szél és ne essen az eső! Idén ez is optimálisan alakult, a virágzat nagyon jól adta a nektárt, a méhek is szépen fejlődtek

– összegzett Pintér József, aki szerint nem csak minőségben, de a mennyiséget nézve is rekordot hozott 2022.

A nyár már kevésbé alakult ilyen szerencsésen

A rendkívüli aszályos nyár és a nagy hőség nem kedvezett aztán a virágok fejlődésének, a hárs-erdőkben kevesebb lett a nektár. Ahogy Pintér József méhész mesélte, a hársasokban az volt a probléma, hogy szépen alakult a virágzás, viszont jött egy égetően meleg időszak, szinte ráégtek a fára a virágok. Nagyon jól indult, csak maga a virág sérült, így nektárt sem hozott úgy. Összességében 20-30%-kal kevesebb lett a idén hársméz.

Hasonlóképp alakult a helyzet a facéliánál és a napraforgónál is –a nektártermelődés ezeknél is nagyban függ a csapadéktól. A facélia sem tudta megfelelően nagyságúra növeszteni a virágzatát, ennél a mézfajtánál 30-40 százalékkal esett vissza a termés. Ugyanez volt a helyzet a napraforgóval is: kisebbre nőtt a feje, jóval kevesebb lett a virágban a nektár is.

Ahogy Pintér József elmondta, a selyemfű is nagyon bírja a szárazságot és a meleget, de a virág itt sem tudott rendesen kifejlődni. 30-40%-kal kevesebb lett a méz a selyemfűnél is.

A legnagyobb kiesést az aranyvessző (szolidágó) méznél tapasztalta a méhész. Szinte alig lehetett találni olyan lápos, vizes területet, ahonnan gyűjteni tudtak volna a méhek. Ennél a mézfajtából a méhész és a méhei a tavalyi évi mennyiség felét tudták begyűjteni.

A nyár folyamán a vegyes virágmézzel is hasonlóképp alakult a helyzet. A réteken nem nőttek a mezei virágok, ki volt száradva szinte a fű is, nagyon megcsappant a nektárhozam.

Idén harmatméz sem nagyon lesz

Van egy olyan mézünk, hogy édesharmat méz, amit a méhek nem virágokról, hanem leveleken élősködők nedveiből gyűjtenek. Az idei évben, mivel nem volt csapadék, az élősködők sem szaporodtak el, így ebből a mézfajtából lett a legkevesebb, 70%-kal csökkent az átlagos mennyiség.

- tette hozzá Pintér József, aki még kiemelte, a gesztenye és levendulaméznél is hasonló volt a helyzet, kisebb lett a virág és a szokásoshoz képest nagyon hamar levirágzott.

Összességében – foglalta össze, valóban felemásan alakult az év. Ha az akác remekül is hozott, összességében 30%-kal kevesebb méz termett.

Minőséget tekintve extra évet zárnak a méhészek

A méhcsaládoknak nem okozott gondot az aszályos időjárás. Szeretik és bírják is a hőséget, a kaptárban a 30-40 fok sem probléma. Pintér József szerint inkább az volt a gond, hogy megfelelő helyet találjanak a méhlegelőkön a kaptáraknak: ne tűzze őket állandóan a nap, hogy a bennük lévő viasz ne olvadjon meg. A nagy meleg amúgy könnyebbség is a méheknek, mert a nektár nedvességtartalma hamarabb elérte a 70%-ról a kívánt 16-17%-ot, amikor már a méhek el tudják raktározni a kaptárba a mézet. Kevesebbet kellett dolgozniuk a szárítással. Bár kevesebb lett a nektár, ami megtermett, amit össze tudtak gyűjteni a méhek, abból a szokottnál is kiválóbb minőségű méz lett.

Mennyivel drágult idén a méz?

Pintér József ahogy a HelloVidéknek elmondta, az ő mézei idén átlagosan 5-8-%-kal drágultak:

Nem olyan drasztikusan, ennél jóval nagyobb mértékben nőttek a költségeim, és kiszámíthatatlan mi lesz, de ennél többet nem akartam emelni. A célom egyrészt az, hogy megtartsam a vevőköröm, másrészt, hogy egészséges mézet fogyaszthassanak az emberek, hogy megfizethető

Címlapkép: Getty Images