Elképesztő elismerés: egy szolnoki méz is bekerült a világ legjobbjai közé – vajon mi a titka?

Idén februárban a szolnoki méhészet, Gujka László és Mészáros Angéla nagyot álmodott, három mézükkel is neveztek az USA-ban 13. alkalommal megrendezett Black Jar Honey Contest nemzetközi mézversenyre, melyet az észak-karolinai Asheville-ben, a Center for Honeybee Research szervezett. Idén ősszel kapták aztán a szenzációs hírt, hogy a fajtamézek kategóriájában ámorakácmézük a világ 3 legjobbja között végzett, összességében pedig bekerültek a világ 30 legfinomabbjai közé. Ezt az elismerést - ahogy a szolnoki méhész a HelloVidéknek mesélte - Mészáros Angélával közösen érték el:

Pedig már a levelezés sem volt egyszerű; az időeltolódás miatt minden válaszra egy napot kellett várnunk, így gyorsan kellett reagálnunk, hogy időben feladjuk a csomagot. Végül sikerült: mézünk kijutott, és innentől csak vártuk az eredményeket. Tudtuk, hogy a magyar méz megállja a helyét Európában, de nem gondoltuk, hogy világszinten is. Nem is számítottunk arra, hogy világviszonylatban ilyen sikeresek leszünk.

A mézek összesen 8034 kilométert utaztak postai úton, ezért egyedi szállítódobozt készítettek, amely biztonságban célba juttatta az üvegeket. A Black Jar (Fekete tégely) elnevezés pedig arra utal, hogy a verseny mézeit címke nélküli, egyforma üvegekbe töltik, és fekete textil zsákban mutatják be a zsűrinek, így biztosítva, hogy a bírák kizárólag a mézek ízére hagyatkozzanak. Az értékelésen a 11 tagú szakmai bizottság kiemelten figyelt a mézek tisztaságára, ízére, állagára és minőségére, és a kóstolás során egymással sem kommunikálhatott. A méze három körös, több hónapig tartó értékelésen esett át; az előzsűrizéseket tavasszal tartották, majd a döntőt június 2-án, a Honey Fest keretében rendezték Asheville-ben.

A versenyen a világ számos országából érkeztek nevezések, többek között az Egyesült Államok tagállamaiból, Horvátországból, Uruguayból, Kolumbiából, Indiából, és még sok más helyről. A fajtamézek kategóriájában a magyar ámorakácméz olyan mézekkel versenyzett, mint a spanyol és török különlegességek, és végül fajtaméz kategóriában bekerült a világ három legjobb méze közé.

Pár éve kezdtek mézversenyeken indulni

Ahogy Gujka László mesélte, azért is kezdtek el 3-4 éve versenyeken indulni, mert ugyan biztosak voltak abban, hogy jó minőségű mézeik vannak, de szerettek volna hivatalos visszaigazolást is kapni:

Már az első mézversenyre benevezett mézeink mind arany és ezüst minősítésben részesültek , sajnos helyezésben nem részesültünk. Ez azonban nem szegte kedvünket. Amikor kihelyeztük az első elismerő okleveleinket, a vásárlók örömmel jelezték, hogy milyen boldogok, hogy tőlünk vásárolhatnak és ilyen kiváló mézet fogyaszthatnak. Az ezt követő versenyeken már serlegeket is nyertünk, és a vásárlóink arra kértek, hogy azokat is vigyük ki a vásárba, hogy meg tudják nézni és kézbe venni az elismeréseinket. Büszkék voltak ránk és dicsekedtek a szomszédoknak, hogy tőlünk szerzik be a mézet.

- mesélte Gujka László.

Tavaly is már komoly elismeréseket értek el: az országos gyulai mézversenyen az ámorakác-mézük országos első helyezést ért el a fajtaméz kategóriában, míg a kézműves kiválóságok versenyén a selyemfűmézük kapott különdíjat.

Szinte érthetetlen, miért nem terjed tovább a magyar méz piaca az Unión kívülre

Gujka László 27 éve méhészkedik, sokat járnak vásárokba, háztól is árulják a mézeiket, és heti hat napon nyitva tartanak. A legutóbbi vásáron japánok vitték el a termékeit, korábban pedig kínai vevők vásároltak tőle. Ahogy meséli, látható, hogy az Unión kívül is lenne kereslet a magyar mézre, mégis kérdéses, miért nem jutnak el a hazai termelők könnyebben ezekre a piacokra. Valószínűleg a magas szállítási költségek, vámok és az exportálás bonyolultsága jelent akadályt, hiszen ebben nincs közvetlen tapasztalata, de az érdeklődés egyértelműen megvan:

A közelmúltban megrendezett országos kiállításon és vásáron is sok méhész megjelent, és ott is próbálták felkelteni az arab országok érdeklődését a magyar méz iránt. Igény lenne rá, hiszen ezek a gazdag országok nem kilószámra, hanem kamionszámra vásárolnának, de egyetlen méhész sincsen felkészülve ilyen mennyiségre. Ehhez összefogásra lenne szükség: több méhész együttműködésével lehetne kamionnyi mennyiségeket küldeni. Ez egyelőre a jövő kérdése.

Gujka László – még hozzátette –nagy tételben ő nem is ad el mézet, csak időnként, amikor összegyűlik annyi feleslege. Jelenleg épp tervezné, mivel egy új beruházáshoz szüksége lenne a bevételre, de úgy hallotta, hogy leállt idehaza is a mézfelvásárlás, ráadásul, ha veszik is, csak igen alacsony áron vennék át a mézet. A probléma egyébként már két-három éve tart, így a méhészeknél jelentős készletek halmozódtak fel. Az új hordók beszerzése és a méz hűvös helyen tárolása – hogy ne legyen kitéve a nyári nagy hőségnek, mivel a méz nem szereti a túl nagy hőingadozást – egyre nehezebb feladat, és a többi méhész számára is komoly kihívást jelent.

Jó lenne, ha helyreállna a felvásárlási piac, különben sok méhész csődközelbe kerülhet

- emelte ki.

Jelenleg 240 méhcsaláddal dolgoznak

Kilencféle mézük van, de különféle ízesített mézkészítményeket is készítenek már. 26 éven át – ahogy meséli a szolnoki méhész - ragaszkodtak ahhoz, hogy csak a tiszta mézet forgalmazzanak, azonban a vevőik igényeit és a kéréseiket figyelembe vették.

Három éve csinálnak már levendulás és bodzás akácmézet. Eleinte csak saját célra, kis mennyiségben, de annyira jól sikerült, hogy néhány üveggel adtak belőle barátoknak és régi törzsvásárlóknak is. Ők pedig annyira megkedvelték, hogy követelték, hogy jövőre is szeretnének belőle.

Igazi különlegességként áfonyás, málnás, epres, ribizlis, almás-fahéjas ámormézeket, és csokis mézeket is készítenek.

A gyümölcsös mézeikben a gyümölcsöket nem sziruppal vagy ízesítőkkel keverik a mézhez, hanem magát a gyümölcsöt használják.

Az idei tavasz nehezen indult, de aztán nem lehetett panaszuk

Általában hajlamos vagyok panaszkodni és mérgelődni, ha valami nem sikerül, de idén szerencsére jobb évünk volt.

– mesélte az idei szezonról a szolnoki méhész, majd hozzátette:

A tavasz nehezen indult, mert a repce felénk nem nektárzott valamint virágporból is elenyésző mennyiséget adott, de mivel tavaly jól sikerült, volt még mézünk, így nem okozott gondot a hiánya. Az akác virágzása a kezdeti időjárási problémák miatt (fagy ás nagy hideg a virágzás alatt) nagy aggodalmat okozott, de szerencse csoda történt, az időjárás jóra fordult és a virágok átvészelték ezt a nehéz időszakot. Három akácon is voltunk: helyben, középakácon és északi akácon.

Az ámorakácra is kedvező volt az időjárás, habár akkor mézel jobban, ha virágzás előtt több csapadékot kap, de nem panaszkodhatunk.

A vándorállomány egy részével, ámorakácon történő felerősödés után még a selyemfűre is sikerült elvándorolnunk. A méhészek szempontjából nem a legkedveltebb mézelő növény, hiszen csak nektárt ad, virágport nem ad a növény, így a méhcsaládok népességét nagyban visszafogja. Viszont méze kedvező a virágporra érzékenyek számára. Továbbá a selyemfű ragacsos virágzata miatt a méhek lába beleragad, és elpusztulnak. Emiatt a selyemfűre vitt méhcsaládok már napraforgó virágzásra legyengülnek. Mindezek ellenére méze rendkívül különleges, nagyon erős gyulladáscsökkentő hatással bír.

A napraforgó is jól sikerült számunkra. Aszályos évnek néztünk elébe, de ismét csoda történt, a napraforgó, virágzása előtt rengeteg csapadékot kapott. Idén a vegyes virágmézünk kiemelkedően jól sikerült. Nálunk a méhcsaládoktól a tavasztól egészen a napraforgó virágzás végéig gyűjtött mézek összessége a vegyes virágmézünk. Ezért az idén tényleg hátradőlhettünk már az akác után, mert tudtuk, hogy a méztermés biztosított. Ez ritka, mert máskor mindig a napraforgó után derül ki, hogy sikeres volt-e az év. A titkunk, hogy mindig tartalékolunk, így ha egy év gyengébben sikerülne, is van elég mézünk a vásárlók kiszolgálására. Ez a biztos háttér segít, hogy nyugodtan végezzük a munkánkat, és ennek köszönhetően a pozitív hozzáállás is jobb eredményeket hoz

- sorolta a szolnoki termelő.

Hogyan alakulnak idén az árak? Lesz áremelkedés a mézpiacon?

Ahogy a szolnoki méhész elmondta, egyre több méhész próbál üvegesen értékesíteni, ami letöri a piaci árakat:

A felvásárlási árakat nem mi szabjuk, és sajnos ezek elég alacsonyak. Jelenleg a vegyes mézünket 2000 forintért áruljuk (a fajtamézek ára 3000-3100 forint körül van), pedig szerettünk volna egy kicsit emelni, hogy a méz is kövesse az inflációt. Azonban mivel sok méhész kezdett üveges értékesítésbe, az árak még mindig alacsonyak maradtak, így mi sem tudtunk árat emelni.

Ha a mézfelvásárlás helyzete nem rendeződik, akkor a következő egy-két évben nem is lesz lehetőségünk árat emelni.

Ez viszont azt jelenti, hogy a méz eladása csak annyira lesz elég, hogy eltartsuk magunkat és a méheinket, de növekedni és beruházni nem tudunk. Pedig fontos lenne például, hogy fejlesszük vállalkozásunkat. De ehhez tőkére lenne szükség, amit nem tudunk biztosítani, ha az árak nem emelkednek.

Országos viszonylatban sem dolgoznak magas árakon. Viszont az elmúlt évek tapasztalata, hogy eltűntek a nagyobb törzsvásárlóik. Nehéz ugyanis felvenni azokkal a versenyt, akik vödrösen árulják a mézet, és 1200 forintért adják a kilóját. Így azok, akik nagyobb mennyiséget vásárolnak, inkább ilyen eladókat választanak, akik alacsonyabb áron kínálják a mézeket.

Ez a túlélés záloga: minden bevételt visszaforgatják a méhekre, és vándorhelyeket vásárolnak

Sokan mondják, hogy inkább tegyük a pénzt a bankba, de mi inkább földet/telket/ tanyát vásárolunk. Nem magunknak, hanem a méheknek! Nincs szükségem nagy területre, 1-2 ezer négyzetméteres hely is elégséges, de fontos, hogy olyan hely legyen, ahol a méhek számára megfelelőek a körülmények egész évben. Én így, évről évre, folyamatosan bővítem ezt a hálózatot.

- mesélte még Gujka László, aztán még hozzátette, olyan telephelyeket próbálnak hát megvenni, amelyek a méhek tartásához ideális helyek lehetnek. A hosszú távú céljuk is az, hogy álló méhészeteket alakítsanak ki az ország különböző pontjain, így a méhek vándoroltatását fokozatosan megszüntetnék.

Fotók, címlapfotó: Gujka László

Címlapkép: Getty Images