Ismét napirendre került, hogy rovarok kerülhetnek összetevőként az élelmiszerekbe Európában. Bár sokan idegenkednek attól, hogy olyan ételt egyenek, amelyekhez rovarokat (is) felhasználtak, valójában már most rengeteg élelmiszer, sőt gyógyszer van.
Az iszonyatos árdrágulás mellett - számos egyéb termékhez hasonlóan – kedvenc forró italunk is lassan luxuscikké válik. Mennyiért kávézhatunk most itthon, mennyiért mérik a top vidéki kávézókban a feketét? Ennek járt utána a HelloVidék.
Kész horror lesz az idei karácsony, ha maradunk a hagyományoknál, és halas fogást tervezünk. Körülbelül 50-60 százalékkal kell többet fizetni érte, mint egy évvel korábban, de az ellátás a termelés jelentős visszaesése ellenére is biztosított.
Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat indul. A szezonálisan népszerű termékkörökből, mint például gyümölcsök, cukrászati kényelmi termékek, fűszerek, és alkoholos italok, több terméktípust is kiemelten vizsgál majd a Nébih.
Búcsúznak olcsó élelmiszerek, a piacon a zöldségek és gyümölcsök esetében is egy magasabb árszintre kell felkészülni a jövőben - – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.
A termelők szerint legalább 5000 forint lesz egy kiló dióbél ára a piacon, de a boltokban ennél is magasabbra emelkedhet. Idén az átlagnál kevesebb termett, a minőség viszont jobb.
A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”, amelynek jelentős része (több mint 25 kg) egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne.
"Elfogyott, legalább egy hónapja nem kaptunk" – a legtöbb üzletben ez a válasz fogadja azokat a vásárlókat, akik Pilóta kekszet keresnek.
A megkérdezettek 5 százaléka rendszeresen fogyaszt növényi alapú húshelyettesítőt, csaknem 30 százalék már kóstolt ilyen terméket, a többiek fele pedig kipróbálná.
Markáns áremelés várható a jövőben, ami valószínűleg egy 20-30%-os fogyasztásvisszaeséssel is fog járni, ez pedig hatással lesz az állatállományok létszámára és az új telepítésekre is.
2023. év elejétől már a schengeni szabályok érvényesek a horvát-magyar határon, ami egyben szabad utat is jelent arra vonatkozóan is, hogy kedvezőbb árak esetén egy országgal „odébb” menjünk például bevásárolni vagy teletankolni az autónkat.
Milyen évet zárt a hazai élelmiszeripar és mennyi mindennel szembe kellett néznie a termelőknek? Az előrejelzések szerint 2023 sem lesz sétagalopp az ágazat számára.
Kapaszkodjatok meg: a fogyasztói árak az idei novemberi hónapban átlagosan 22,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Hazánkban évi 1,5 kg/fő a vaj-, illetve a vajkrémfogyasztás, ami az EU-országok 4,31 kg-os fogyasztásának a harmada. Vajon miért? Nem szeretjük, vagy nem bírjuk megfizetni már?
Ha a termelők nem tudják az önköltséget és a megélhetéshez szükséges árbevételt realizálni, számítani kell a termék hiányára, már középtávon is - figyelmeztet a Magyar Tojásszövetség.
Roppant egészséges, ráadásul igen mutatós, legyen szó szendvicsekről, levesről, tésztákról, salátákról vagy bármilyen főételről, egy pillanat alatt feldobhatjuk a mikrozöldekkel. De hogyan álljunk neki?
Május óta az országos főállatorvos határozata lehetővé teszi a magyar élelmiszer-vállalkozások számára a helyettesítő összetevők felhasználását az élelmiszerekben. Olaj helyett már zsírral készül több konzerv is.
2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során.
A kérdések összetettek, jósolni pedig nem lehet és nem is érdemes, de egy biztos: a magyar vásárlóknak fel kell készülnie arra, hogy ezek az árak egy darabig még velünk fognak maradni.
A somogyvámosi Krisna-völgyben évtizedek óta természetes módon termelnek, a természet rendszerét próbálják másolni, évente több tonna zöldséget- és gyümölcsöt, valamint többféle gabonát „állítanak elő”. De vajon mi a titkuk?
Budapest 2℃ (borult)