Nincsenek könnyű helyzetben a magyar paradicsomtermelők, jeleneg a legnagyobb kihívást a növekvő termelési költségek mellett a paradicsom barna termésráncosodás vírus jelenléte okozza a gazdálkodóknak.
Kis, nyitott, export-orientált országként nagyon fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy a külföldi gazdasági kapcsolatok kiválóak legyenek.
Az Orbán-kormányok néhány évvel ezelőtt jókora haderőfejlesztésbe kezdtek, de emellett a hazai hadiipar fejlesztését is elindították. Hat új hadiüzem is létrejön az országban, pontosabban kettő már működik, négy pedig készülőben.
Hazánk az Európai Unió legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol – egyedi zamatának köszönhetően – jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz-és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben.
Az elmúlt időszakban egyre több kanadai vállalat érdeklődik a magyar agrár-élelmiszeripari termékek, illetve a feldolgozóipari fejlesztések iránt, számos magyar élelmiszeripari vállalatot látogattak már meg.
A magyar méz helyzete nemcsak itthon és a nemzetközi piacon is elkeserítő. A kínai és az ukrán méz fokozatosan kiszorítja az exportpiacról, ugyanakkor a mézhamisítás miatt a hazai polcokon is az olcsó utánzat kap egyre inkább helyet.
A piacon most mindenki találgatja, mi következik. Egyes spekulációk szerint elképzelhető, hogy bizonyos értékesebb húsrészek ára emelkedik, megjelenhet az átárazási kényszer.
A halastavakban termelt hal tavalyi mennyisége 9 százalékkal, 20,62 ezer tonnára csökkent. Csökkent tavaly a hazai haltermelés és az export is, a horgászok által kifogott és nekik eladott hal mennyisége azonban jelentősen nőtt.
Miután nemrég egy Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykagazdaságban kimutatták a vírus jelenlétét, több ország is ideiglenesen megtiltotta a magyar baromfitermékek kiszállítását.
Az első nyolc hónapban hazánk a 33,8 ezer tonna export mellett 6,7 ezer tonna élő szarvasmarhát importált a KSH legfrissebb adatai szerint. Az export mennyisége 16 százalékkal nőtt, az importé 31 százalékkal csökkent a tavaly mértekhez képest.
Az itthon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül, döntően Németországba és Lengyelországba. Komoly problémát jelent azonban, hogy jellemzően az alapanyagot vásárolják fel, és nem a készterméket.
Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 204,43 forint/ kilogramm volt 2023 márciusában. Az alapár 5 százalékos csökkenése mellett a nyerstej átlagára 6 százalékkal csökkent februárhoz képest.
Az állattenyésztők takarmányellátása, illetve a lakossági élelmiszerigények biztosítása érdekében a kormány két hónappal meghosszabbítja a gabona- olajos- és fehérjenövény kiviteli bejelentési kötelezettséget – közölte Nagy István agrárminiszter.
Előzetes export regisztrációs kötelezettséget készít elő az Agrárminisztérium a takarmányozáshoz szükséges alapvető terményeknél – közölte Nagy István tárcavezető.
Júniusban az export euróban számított értéke 21,9, az importé 23,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 680 millió euró volt, 2 millió euróval több a tavaly júniusinál.
A hazai élősertés- és sertéshúsexport mennyisége visszaesett tavaly, miközben az árak jelentősen csökkentek. Az áresés már megjelent a feldolgozói átadási árakban és – az előbbinél jóval kisebb mértékben – a kiskereskedelemben is.
A meghatározó európai almatermelő országokban is tapasztalható terméskiesések miatt most külföldről is keresik az étkezési almát.
A hazai földieper jó minőségű, ízletes. Ezért érdemes közvetlenül a termelőtől származó friss, biztonságos, magyar termékeket és élelmiszereket keresni.
A bor értékesítésében a legnagyobb gond a hazai fogyasztás visszaesése.
Magyarország tavaly 18 ezer 900 tonna kolbászt exportált 45 országba, amivel a 12. lett a világon.
Budapest -1℃ (erősen fátyolfelhős)