Elárulta a neves magyar geológus, mi okozza a szélsőséges időjárást
A nagy légtömegek vándorlási irányának változása okozhatja a szélsőséges időjárást.
A nagy légtömegek vándorlási irányának változása okozhatja a szélsőséges időjárást.
Sok helyen okozott károkat a viharos szél, amely tetőket bontott meg, fákat döntött az utakra vagy autókra. Mutatjuk, mely megyékben folytatódik ma is vasárnap óta tomboló vihar.
A jövő héten is sok eső várható, a fagyosszentek idején pedig átmeneti lehűlésre is készülni kell.
Az ország több pontján leszakadt a hó, a Kőszegi-hegységben például hat centiméteresre növekedett a hóréteg. Hófúvás és kidöntött fák jelzik az ítéletidőt.
Elérte Európát az évtized legmarkánsabb szaharai porviharos eseménye. Bár gyakran figyelhető meg szaharai por a Földközi-tenger medencéjében, de ilyen mértékű és ekkora területre kiterjedő epizódot az elmúlt években nem volt tapasztalható.
Már lehet vetni a Dunántúlon a hétvégi esőzésnek köszönhetően, ugyanakkor a csapadékhiány az Alföldön hátráltatja a tavaszi szántóföldi munkákat.
Míg tavaly egy kárbejelentés érkezett ebben az időszakban, idén a termelők már 550 aszálykárt jelentettek be. A termelőket az aszálykár-enyhítési rendszer segíti.
Többfelé 20 fok körüli maximumokkal ér véget a március. Számottevő csapadékra továbbra sem kell számítani.
Ezekben a megyékben érvényes a figyelmeztető jelzés az erős széllökések miatt.
A meteorológiai szolgálat szerint melegebb és szárazabb volt a szokásosnál a tél, azonban a Kárpát-medence klimatikus viszonyai között a melegedés ellenére felléphetnek a szokásosnál jóval hidegebb periódusok akár tartósan is.
A jövő héten is többször lesz eső, a szél is megerősödik, helyenként viharossá is fokozódik.
Az erős szélben kidőlt fák okoznak gondot Somogyban és Zalában, sok munkát adnak a tűzoltóknak a fakidőlések.
Nyugat felől megnövekszik a felhőzet, a Dunántúlon és a középső országrészben éjszaka többfelé várható zápor, helyenként zivatar. Vasárnap is változó időjárásra készülhetünk.
A sok csapadék jót tett a vetésnek, a hideg azonban visszaveti a növények növekedését. Bár két márciusi fagyos éjszaka okozott károkat, úgy tűnik, idén több barackot fogyaszthatunk, mint tavaly.
Április 15-én üzembe helyezték az országos jégkármérséklő-rendszert. Tavaly a rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg.
A zöldségtermelők nagyon várták a péntekre beharangozott és meg is érkezett esőt, az eddigi aszály egyelőre nem okoz gondot, mert nagymértékű öntözésbe kezdtek a termelők.
Az idei évtől meghosszabbítják az öntözési idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez.
Sándor, József és Benedek nem hoztak sok meleget: március utolsó napjaiban is lesznek mínuszok.
A változó éghajlat és az extrém időjárás miatt jelentősen megnőtt a frontérzékenyek száma. Soha nem vonult át annyi front Magyarországon, mint januárban és februárban.
A klímaváltozás miatt hamarabb térnek vissza Európába a költözőmadarak.