A mikroműanyagok alatt az 5 milliméternél kisebb szemcséket értjük, amelyek számos különféle forrásból bekerülhetnek a természetes vizekbe Magyarországon is.
Az elmúlt években 180 tonna hulladékot távolítottak el a Tiszából és árteréből, miközben a folyó a mikroműanyag-szennyezettséggel is küzd. A Tisza üledékében 3-4 ezer mikroműanyag van kilogrammonként, amivel még az indiai Gangeszen is túltesz.
Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.
A Tisza és a Duna után ezekben a vizekben is kimutattak mikroműanyagokat. A legtöbb azonosított részecske polietilén anyagú, de emellett polipropilént, polisztirolt és PVC-t is találtak.
Nem csak hogy jelen vannak a Balatonban a különböző méretű mikroműanyag-részecskék, hanem sajnos kimutatható élettani hatással is vannak a gerinctelen élőlényekre.
Harmadik éve tart a Szegedi Tudományegyetem kutatása, amely a Tisza vízrendszerének mikroműanyagokkal való szennyezettségét vizsgálja. Megdöbbentő eredményeket hozott az eddigi minták elemzése. A kutatáshoz terepi és műholdas adatokat is használnak.
2020 őszéig a teljes folyót végighajózzák, és közben felméréseket végeznek. Önkéntesek, hulladékgazdálkodási szakemberek és kutatók segítségével mérik fel a PET Kupa szakemberei a műanyagszennyezés gócpontjait.
Egy svájci felmérés szerint még nem jelent azonnali veszélyt az európai édesvizekben lévő mikroműanyag.
Budapest 3℃ (borult)