Budapest 3℃ (borult)
Mi történik a magyar pékségekkel? Ezt a változást minden vásárló meg fogja érezni
A fogyasztók érdeklődését innovatív termékekkel igyekeznek felkelteni az ágazat szereplői.
A fogyasztók érdeklődését innovatív termékekkel igyekeznek felkelteni az ágazat szereplői.
A Lidl Magyarország „Mentsük meg” elnevezésű, zöldségeket és gyümölcsöket érintő élelmiszermentő akcióját tovább bővítette és immár a pékáruk is bekerültek a programba.
Bár megmenekült a bezárástól a magyarországi pékségek többsége, a Magyar Pékszövetség elnöke azt állítja, hogy a kenyér árának drágulása miatt a lakosság jelentősen kevesebb pékárut vásárol.
Érthető a váltási szándék, hiszen ezzel darabonként akár több száz forintot is megspórolhatnak a fogyasztók, főleg akkor, ha például a vajhoz hasonlóan költséges összetevők helyett is megfelelő alternatívát találnak.
A kérdések összetettek, jósolni pedig nem lehet és nem is érdemes, de egy biztos: a magyar vásárlóknak fel kell készülnie arra, hogy ezek az árak egy darabig még velünk fognak maradni.
Hány kalória egy zsemle, 1 db zsemle hány kalória? Ennyi 1 db zsemle kalória tartalma (vizes zsemle kalória, korpás zsemle kalória, teljes kiőrlésű zsemle kalória tartalma).
Emellett a szakemberhiány is komoly probléma, és az üzemanyagköltségek növekedése sem kedvez a vállalkozásoknak, amelyeknek egyre nagyobb nehézségekkel kell megküzdeniük.
Akár kétharmadával is drágulhat a kenyér
Közeleg augusztus 20., vele az új kenyér ünnepe, kézenfekvő hát a kérdés: megéri még pékséget, ráadásul kézműves minőségű helyet nyitni? A szombathelyi Roznár Kenyérház fiatal tulajdonosával erről is beszélgetett a HelloVidék.
A gabonaárak csökkenése miatt sok hazai fogyasztóban alakult ki a várakozás, hogy a pékáru fogyasztói ára is mérséklődhet, ám erre nagyon kevés az esély.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatközlése szerint ugyanis a kenyér 2022 márciusa óta 67%-kal lett drágább, a péksütemények pedig 48%-kal.
Meddig tarthat még ez a trend, meddig emelkedhet a liszt és a kenyérfélék ára? Hol van az a pont, ahol a magyar fogyasztók már nem vásárolják meg az adott terméket?
Az aszály, a növekvő energiaárak valamint helyenként a vártnál gyengébb gabonatermés miatt akár 30-40 százalékkal is drágulhat a kenyér. Ezért is voltunk arra kíváncsiak, mi a helyzet azokkal a vidéki pékségekkel, amelyek nem hatósági áron veszik az „olcsó” lisztet.
Jelenleg a kenyérért 14, a zsemléért majdnem 15 százalékkal kell többet fizetni, mint egy éve ilyenkor. Az új búza pedig új drágulást hozhat, várhatóan június végétől számolhatunk vele.
Szeptemberben nálunk mérték a második legmagasabb inflációt az unióban