A Herman Ottó Múzeum régészei egy 58 síros szarmata temetőt tártak fel a bükkábrányi lignitbánya területén, a nyár végén. . Az elhunytak gazdag, sajátos ízlésvilágú közösséghez tartoztak.
Több mint háromezer éves bronzkori leleteket, köztük bronztűt, miniatűr agyagkanalat, és feltehetően az egykori települést védő erődítés nyomait találták meg a régészek Jászszentlászló határában.
Egyetlen őskori sírban 169 aranygyűrűt, egy réz karperecet és mintegy 800 gyöngyházból készített gyöngyöt találtak a régészek Bihar község határában - jelentették be egy csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón.
Korábban a déli elkerülőút építésekor a Budapest úti csomópont közelében középső avar kori temetőrészre bukkantak a szakemberek. A hetedik századi régészeti leletek mellett azonban második világháborús emlékek is előkerültek a területről.
A templombelsőben folytatott régészeti és helyreállítási munkálatok során egy XIII. századi épített téglasírt tártak fel, amely a templommal egy időben épült és egy idősebb, nagy termetű férfi csontjait rejtette.
2015-ben egy amatőr helytörténész szúrta ki, hogy az asszony kaspója valószínűleg még Jézusnál is idősebb. A kelta edény tizenegy évig kaspó volt, néha olajjal kenegették, hogy szebb legyen.
Bár az ékszerek külön-külön már ismertek a régészek számára főképpen kincsleletekből és egy-két típus néhány csontvázas sírból, de ilyen gazdag együttesben, viseleti szempontból is jól rekonstruálható módon még nem kerültek elő.
Idén szeptemberben egy mezőgazdasági beruházás alapozási munkálatai során egy csontváz került elő, ezért indult meg a régészeti leletmentés. Több, másodlagosan temetkezési céllal is használt hulladékgödröt találtak.
A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során.
Szkíta kori, a Kr.e 7.- 4. század közepéről származó település maradványaira bukkantak Szolnokon a Damjanich János Múzeum régészei egy üzemcsarnok építését megelőző feltárás során.
Dunavecse-Öreg-hegy elnevezést kapta az az újonnan feltárt régészeti lelőhely, melyet a Schneider Electric okosgyárának építését megelőző régészeti kutatás során találtak a beruházás helyszínén a szakemberek.
A 7. században eltemetett 30-40 év körüli avar nő háborítatlan sírjára találtak a régészek a 441. számú főút felújításához kapcsolódó régészeti feltárások során - közölte Fazekas András Kristóf régész az MTI-vel.
A lignitbánya területén több mint 10 éve dolgoznak a régészek. A most talált ékszereket a régész szerint vélhetően tehetős nők viselhették a bodrogközi kultúrában.
Egy Zsigmond-aranypénz korabeli hamisítványát is megtalálták a régészek az egykori Ság nevű település emlékeit őrző területen, az épülő tiszaugi híd mellett.
A mai Magyarország területén vélhetően ez az egyetlen előkerült Karoling kori harci eszköz, a kard egy frank lovas katonáé lehetett.
A kincset az akkori emberek a településükön, valószínűleg egy támadásnál rejthették el a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén.
Már az első sírok kibontása után megállapítható, hogy a közép-avar kor egy jelentős közösségének emlékeivel dolgozhatnak a Laczkó Dezső Múzeum régészei, restaurátorai.
Lakáskutatás során akadtak a régészeti leletre, ami egyelőre ismeretlen időpontban és helyen, valószínűleg földmunka során kerülhetett elő. Feltehetően egy kelta sírból való.
A Koszta József Múzeum régészei Szentestől délre Berekhát térségében találtak rá a szarmata kori temető nyomaira. A kislányt a Krisztus utáni 3-4. században temethették el, mellkasán egy vas fibulát, a lábfejeinél pedig egy fekete fényezésű, sérült kerámiaedényt helyeztek el.
Budapest 3℃ (borult)