Megkongatták a vészharangot a kertészetek: kiderült, milyen lehet a jövő kertje Magyarországon
Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most.
Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most.
A legnagyobb problémát az Alföldön okozza a szárazság, de a Dunántúlon is nagy szükség lenne a csapadékra: a magágy-előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj.
Egyre súlyosabb stresszfaktorként lép fel a szárazság, fokozatosan emelkedik a növényállományok vízigénye, s ezt a csekély talajnedvesség egyre kevésbé képes kiszolgálni.
Az agrárkamara kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ekkor nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat is lehetséges.
A elmúlt időszak csapadékhiányos időjárására tekintettel, melynek következtében a felszín közeli talajrétegek kritikusan száraz állapotba kerültek.
Talán még soha ennyire nem éreztük a saját bőrünkön a klímaváltozás nyári időjárásra gyakorolt hatását, mint idén. A napokig, hetekig tartó forróság nemcsak embert próbáló, de felveti a víztakarékosság, a tudatos vízhasználat kérdését is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezését követően kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel.