Gyorssegélyt kap hat nehéz helyzetben lévő egyetem

A kabinet által elfogadott dokumentum szerint a felsőoktatásért is felelős humántárca hat, már a csőd szélén imbolygó állami felsőoktatási intézmény esetében gyorssegélyt csikart ki. Az előterjesztés célja az állami felsőoktatási intézmények fizetőképességének helyreállítása, hosszú távú gazdaságos és hatékony működésük előkészítése, biztosítva ezáltal az alaptevékenységük ellátását, írja a 168 óra.

„Hat állami fenntartású felsőoktatási intézmény – Dunaújvárosi Egyetem, Eötvös József Főiskola, Eszterházy Károly Egyetem, Kaposvári Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Soproni Egyetem – a demográfiai viszonyokból fakadó folyamatosan csökkenő hallgatói létszám, a finanszírozási rendszer rugalmatlansága (a hallgatói létszámváltozásra késleltetve reagál), az egyes képzések alulfinanszírozottsága (az önköltséget nem fedező költségkeret-maximum) és ennek következményeként a csökkenő állami támogatás mértéke miatt nehéz gazdálkodási helyzetbe került”

– olvasható az előterjesztés okait taglaló bevezetőben.

A súlyos pénzügyi gondok már a nyár folyamán ismertek voltak, emiatt az Emmi a hat érintett felsőoktatási intézmény „tényleges gazdasági helyzetének, belső gazdálkodási mechanizmusainak feltérképezése érdekében” kancellári munkacsoportokat hívott életre.

A kancellári munkacsoportok arra jutottak, hogy a 2018. év végére súlyos likviditási problémák elé néző hat érintett esetében gyorssegélyt kell kérni a kormánytól. Ez az összeg 2 milliárd 767 millió forint. Ezt szavazta meg decemberben a kormány. Ez az intézkedés demoralizálóan hathat azokra az intézményekre, amelyek a nehéz körülményeik ellenére próbálnak jól gazdálkodni, nem pedig veszteséget felhalmozni. A Miskolci Egyetem például küzd azért, hogy ne legyenek mínuszai, spórol, átalakít, miközben ott van Nyíregyháza vagy Eger, amely úszik az adósságban.

Nem csak a felsőoktatási szféra szorul konszolidációra. Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es hatalomra jutása óta káros következményekkel járó intézkedések tucatjait hozta a közoktatásban is. Az egyik ilyen intézkedése – a 18 éves tankötelezettség leszállítása 16 évre – olyan helyzetet teremtett, ami ma már a gazdaság működését is bénítja. Fiatalok tömegei kerülnek ki ugyanis úgy az iskolapadból, hogy nincsenek a munkaerőpiaci boldoguláshoz nélkülözhetetlen alapkészségek – írás, olvasás, számolás, nyelvtudás – birtokában, és végzettség nélkül kerülnek ki a közoktatásból.

A legfrissebb statisztikák szerint a helyzet, mindenféle túlzás nélkül, drámai: a korai iskolaelhagyók aránya a 18–24 évesek körében a legfrissebb Eurostat-adatok szerint 12,5 százalék (az uniós átlag 10,6 százalék). És az elhibázott oktatáspolitika illusztrálására: míg 2000 és 2010 között a magas 13,9 százalékról 10,5 százalékra javult ugyanez mutató, 2011-ben újra emelkedni kezdett (ekkor 11,2 százalékra), és azóta is folyamatosan romlik.

A kormány kísérleti programokat indított, és uniós projektekben akarja megoldani a problémát. Az egyik ilyen kísérleti programot nem az oktatásért felelős Emmi, hanem a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium indítja Tanítsunk Magyarországért Mozgalom címmel. Az alapja egy harmincéves amerikai civil mozgalom, a Teach For America. A magyar változatot György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára jelentette be, még december közepén. A programot a december 5-i önkéntesek világnapja alkalmából az ITM és az Emmi hívta életre a Klebelsberg Központ és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közreműködésével. A program célja a lemorzsolódás csökkentése, a továbbtanulási hajlandóság növelése, hogy a későbbiekben minél több hátrányos helyzetű fiatal kapcsolódhasson be sikerrel a munka világába. A kísérlet a 2019/20-as tanévben – Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar és Baranya megyében – ötven település kisiskolájában indul el. Alappillére, hogy egyetemisták mentorálnak 7. és 8. osztályos iskolásokat, amiért havi 30 ezer forintos ösztöndíjat kapnak. Amennyiben a mentorált diákok eredményei javulnak, és megállják a helyüket a középiskolai továbbtanulás során is, akkor a mentorhallgatók további juttatásra számíthatnak.

Fontos elem, hogy a középiskolások is bekapcsolódhatnak a mentorálásba, a kötelező ötvenórás közösségi szolgálat keretében választhatják ezt a tevékenységet. A kezdeményezés sok szempontból előremutató, sokat ad a mentoráltaknak és a mentoroknak egyaránt.