Példát statuált a Nébih: nem érdemes antibiotikumot kiadni vény nélkül

Február végén a Nébih egy budapesti állatpatikában tartott próbavásárlást. Az ellenőrzés során vény nélkül kiadott készítmény egy enrofloxacin nevű hatóanyagot tartalmaz, amely macskák és kutyák légúti, húgyúti és bőrbetegségeinek kezelésére szolgál. A gyakorlat veszélyességét jól mutatja, hogy egy, „nem elsőként választandó” hatóanyagról van szó: csak olyan klinikai esetekben ajánlott, melyeknél az egyéb antibiotikummal végzett terápia nem eredményez gyógyulást, és akkor is kizárólag nagy körültekintéssel.

A szert a WHO humán szempontból a kritikusan fontosnak minősített antibiotikumok közé sorolja. Ennek az az oka, hogy ez az antibiotikum az embergyógyászat számára nélkülözhetetlen, és állatgyógyászati használatának visszaszorítására kell törekedni, hogy még a következő generációk bakteriális fertőzései esetén is sikerrel alkalmazható legyen.

Hatalmas felelőtlenség egy ilyen antibiotikumot állatorvosi diagnózist igazoló vény nélkül, meghatározott dózis és adagolási időtartam nélkül, csupán kérésre kiadni, olvasható a Nébih közleményében. Az állatpatikával szemben eljárást indítottak.

Kizárólag állatorvosi vényre adható ki olyan állatgyógyászati készítmény, amelynek alkalmazása kockázatot jelenthet az állatra, az alkalmazó személyre vagy a környezetre. A receptet csak állatorvos állíthatja ki, a felírt adagot pedig a kezeléshez szükséges legkisebb mennyiségre kell korlátozni. A vényen szerepelnie kell az állatorvos nevének, székhelyének, telefonszámának, működési engedély számának, amit az állatorvos aláírásával és kamarai bélyegzőjének lenyomatával hitelesít.

Gondos szakmai mérlegelést követően az engedélyező hatóság dönti el azt, hogy egy készítmény vényköteles-e vagy sem. Antibiotikumoknál erre nincs lehetőség: Magyarországon valamennyi antibiotikum, akár emberek, akár állatok gyógykezelésére szolgál, szigorúan vényköteles. Minden esetben orvosi vagy állatorvosi vizsgálatnak kell megelőznie az antibiotikumok felírását, és csak szakember döntheti el a gyógyszer adagját és az adagolás időtartamát is, hisz alkalmazása „veszélyes üzem”, nem csupán a lehetséges mellékhatások, hanem az antibiotikum rezisztencia jelentette veszély miatt is. Az antibiotikumok ugyanis nemcsak gyógyítanak, hanem szelekciós nyomást is gyakorolnak a velük találkozó baktériumokra. Ennek következtében a rájuk kevésbé érzékeny törzsek fognak egyre inkább elszaporodni. A rezisztencia kialakulásának esélye az egyes antibiotikum csoportok esetében különböző, de többé-kevésbé valamennyit érinti, és a veszély annál nagyobb, minél kevésbé kontrollált a felhasználás.

Az antibiotikum használatról az állategészségügy területén, valamint az antimikrobiális rezisztenciáról további információk olvashatóak a Nébih Szabad a gazdi programjának weboldalán.

Az ügyben érintett állatpatika adatai elérhetőek az állatgyógyászati termékek jogsértés listáján.