Budapest 2℃ (eső)Csaknem befejeződött a tanárok első ellenőrzése: hiány van tanfelügyelőkből
Az Oktatási Hivatal ráerősít a tanfelügyelők képzésére, mert a pedagógiai-szakmai ellenőrzést végző szakértők közül sokan vonulnak nyugdíjba a következő egy-két évben, és nem minden szakterületen van elegendő utánpótlás — írja a Magyar Nemzet. Egy szakértő szerint az eddig lefolytatott eljárások nagy többsége pozitív eredményekkel zárult, és a tanárok sem félnek már annyira az ellenőrzésektől.
Már csaknem az összes pedagógus átesett az első tanfelügyeleti ellenőrzésen, ugyanis a pedagógiai-szakmai ellenőrzés ötévente mindenkinek kötelező. 2015-ben, a rendszer bevezetésekor még volt ellenállás a tanárok részéről, hiszen sokakban élt az 1985 előtt működő szakfelügyelet emléke, amikor különösebb felkészítés és egységes eljárási rend nélkül ellenőrizték a munkájukat.
A külső ellenőrzéstől mindenki tart egy kicsit, és a korábbi rendszer miatt volt némi rossz íze a „tanfelügyelet” kifejezésnek, de az utóbbi években egyre inkább rájöttek a kollégák, hogy abszolút fejlesztő célú vizsgálatról van szó, amelyben nem is az ellenőrzés a lényeg, hanem a szakmai támogatás, a jó gyakorlatok feltárása.
– mondta Bánkiné Kiss Anikó, a fővárosi XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezetője.
Bánkiné Kiss Anikó az elsők között lett tanfelügyeleti és minősítő szakértő, és a kezdetektől részt vett a szakértők képzésében is. Szerinte fontos tudatosítani az érintettekben, hogy a rendszer a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét hivatott javítani, és nem azért van, hogy nyomást gyakoroljon vagy felesleges többletterhet rakjon a pedagógusok vállára.
Többek közt az értékelési szempontok között szerepel, hogy mennyire biztos a pedagógus módszertani felkészültsége, tudja-e érvényesíteni az egyéni bánásmódot, mennyire kelti fel és tartja fenn a tanulók érdeklődését, figyelembe veszi-e a gyerekek aktuális fizikai, érzelmi állapotát, megértő módon reagál-e a hibákra, ösztönzi-e a gyerekek közti véleménycserét, előítélet-mentességre nevel-e vagy hogy jól kezeli-e a konfliktusokat. Emellett vizsgálják a kommunikációt, a problémamegoldást és szakmai felelősségvállalást is.
A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a legtöbb pedagógus kiváló szakmai tudású. A tanítási órák megfigyeléséből kapott információk bizonyítják, hogy a tudatos tervezőmunka és annak megvalósítása a tanórán szinte valamennyi pedagógus esetében kiemelkedő területnek tekinthető. Különbségek inkább a szakmai fejlődés iránti elkötelezettség és felelősségvállalás területén szoktak előfordulni. Ezek azok a szempontok, amelyek kicsit túlmutatnak az általános pedagógusi szerepen. Idetartozik például, ha valaki az iskolai élet aktív szereplője és szervezője, példaértékű a tudásmegosztó tevékenysége, esetleg publikál, előadásokat tart.
– magyarázza Bánkiné Kiss Anikó.
A tanfelügyeleti és minősítő szakértő elmondása szerint az ellenőrzés nem von maga után szankciót. A tanfelügyelők által megjelölt területekre vonatkozóan fejlesztési tervet kell készíteni – intézmény esetében intézkedési tervet –, melynek megvalósulását a következő tanfelügyeleti ellenőrizésen vizsgálják. Arról viszont szó sincs, hogy bárkinek az állása veszélybe kerüljön a tanfelügyelet miatt. Az ellenőrzés menete során külön eljárásban értékelik a pedagógusokat, a vezetőket és az intézményeket.
Miután áttekintettük a dokumentumokat (önértékelések, pedagógiai program, mérési eredmények anyagai, helyi tantervi sajátosságok), meglátogatunk két tanórát, illetve interjút készítünk az érintettel és az intézmény vezetőjével. Ha nem egy-egy kollégát, hanem egy egész intézményt ellenőrzünk, akkor a folyamatba a szülők képviselőit is bevonjuk. A tapasztalatok alapján egy nagyon részletes, nyolc kompetenciaterületre kiterjedő értékelés készül, és minden területen megállapítjuk, hogy melyek a pedagógus erősségei, illetve melyek a fejleszthető területek.
– magyarázza Bánkiné.
Bánkiné Kiss Anikó szerint a tanfelügyelők közt eleinte a szakképzés és az óvodapedagógia területén volt hiány, ez mostanában inkább a természettudományos szakokon érezhető. A közeljövőben várhatóan növelik a szakértői létszámot, több képzés indul és módszertani megújulás is várható.
Sajnos tény, hogy az aktív korosztály kiöregedőben van, a szakma krémjéhez tartozó mesterpedagógusok közül sokan vonulnak nyugdíjba egy-két éven belül. A rendszer, illetve a jogszabályok sem teszik lehetővé, hogy nyugdíjasként szakértői feladatot lássanak el. Már a felmentési időszak alatt sem kaphatnak újabb megbízást. Szerintem hasznos lenne, ha itt megengedőbb lenne a jogszabály.
– állapította meg Bánkiné Kiss Anikó.
Senkinek sem jár külön díjazás a tanfelügyeletért, ezt a többletet a mesterpedagógusi bér garantálja, ami jelentősen magasabb az alsóbb kategóriákénál. Húszéves szakmai gyakorlattal pedagógus I. kategóriában 274 ezer forint a bruttó bér, ám egy mesterpedagógus ugyanennyi tapasztalattal 416 ezer forintot is kaphat. Munkaidő-kedvezmény is jár: a szakértőknek heti 22-26 helyett csak 18 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
