Őrület: ebben a megyében van a legtöbb koraszülött Magyarországon

Ha a születések számát vizsgáljuk, országos szinten a második legtöbb újszülött Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születik, az elmúlt években 3500-3600 volt ez a szám. A koraszülés aránya 9-10 százelék körül mozog. Bár az utóbbi 15-20 évben nem változott ez az arány, a csecsemőhalandóság, vagyis az 1000 élve születésre jutó egy éves kor alatti halálozások éves számának mértéke 19 ezrelékről 4,5 ezrelékre csökkent a megyében.

Koraszülöttnek számít az az újszülött, aki a 37. terhességi hét előtt jön világra. Ez az arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében durván tíz százalékra tehető, a koraszülött intenzív részlegen egy évben 450-re tehető azon - nem csak koraszülöttek, hanem - újszülötteknek is a száma, akiket kezelünk. Ezek között körülbelül 100-120 az olyan baba, aki a 28. terhességi hét előtt, illetve 1500 gramm testtömeg alatti súllyal jön világra. A nyíregyházi egy hármas szintű koraszülött intenzív részleg, itt a feltételek adottak arra, hogy valamennyi, aktuálisan jelentkező problémát kezelni tudjunk, nagyon ritkán kerül sor arra, hogy szívműtét vagy egyéb ritka beavatkozások miatt más intézményt igénybe veszünk, zömében minden betegségre vonatkozóan az ellátás biztosítva van

- közölte Dr. Marián Erzsébet.

Jelenleg tizenkilenc kisbaba van a Jósa András Okatkóráház Perinatális Intenzív Centrumában, vagyis a koraszülöttek intenzív osztályán, egy úgynevezett utókezelő részlegen pedig kilenc baba várakozik, nekik már befejeződött az intenzív ellátásuk. A kis súlyú születések és a koraszülések gyakoriságát vizsgálva kijelenthetjük, hogy az anya életkorának is nagy jelentősége volt, a túl fiatalon vagy a túl idős korban vállalt gyermekeknél nőtt az előfordulás esélye, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Ha a nők korát nézzük, a 20 és 29 éves kor közötti édesanyák körében volt a legalacsonyabb ez az arány, a veszélyeztett korúakhoz a negyven év fölöttiek és a tizennégy év alattiak tartoztak. Ezek az adatok főleg az 1990-es évekre volt jellemző, 2016-ra javultak ezek a számok. A koraszülések esetében a legjelentősebb visszaesés a legidősebbeknél látható, a korábbi 31 %-os arány 17-re csökkent, azonban a 20-as éveikben járó nők mutatóját enyhe emelkedés jellemzi. Ez azt jelzi, hogy az orvostudomány fejlődésével kitolódott az az életkor, amikor az anyák még biztonságosan, kisebb egészségügyi kockázat mellett vállalhatnak gyermekeket, olvasható a központ kimutatásában.

A rizikófaktorok nagyon szerteágazóak, ez jelenthet egy életmódbeli dolgot, a dohányzástól keresztül, ha az anyának van valamilyen krónikus betegsége, ez nyilván befolyásoló tényező, ha a terhesség közben bármilyen ferőzést kap el a kismama, akkor azt mindig komolyan kell vinni, de akár egy rossz fog, egy fogászati ellátás is hatással lehet a koraszülés esélyeire. Több tényezőnek együttesen kell szerepleni annak érdekében, hogy valaki koraszülöttként jöjjön a világra. A legtöbb esetben ez teljesen váratlan, a kismamák nem tudnak erre felkészülni

- tette hozzá a főorovos.

Dr Marián Erzsébet azt javasolja a kismamáknak, hogy az első sokkból felébredve jó, ha tudják, a felkészült szakmai csoport mindent megtesz az újszülöttekért, az utóbbi években sokat változott a szemléletük. Igyekeznek a családok és az anyák helyzetére többet fókuszálni. Az 1000 gramm fölötti koraszülöttek kezelése ma már rutinszerűnek mondható, ők általában már semmiféle károsodást nem szenvednek. Az 1000 gramm alatti koraszülöttek esetében viszont vannak kockázatok, szemmegbetegedések, halláseltérések és időnként idegrendszeri megbetegedések is kialakulhatnak. A Jósa András Oktatókórház falán számtalan kisgyermek képe mutatja be, hogy ahhoz képest, hogy milyen kis súllyal érkeztek az intenzív részlegre, teljesen egészséges gyermekekké nőttek párhónapos korukra.

A koraszülött transzport mindig készenlétben áll. Ha a megyei kórházban vagy a megye városi kórházaiban történik koraszülés, akkor rögtön jeleznek az orvos-nővér-műtős csapatnak, és az első ellátás helyben, a szülőszobán vagy császármetszés esetén a műtőben történik. Ha ez vidéken történik, akkor értesítik az intenzív részleget. Ha még a születés előtt megérkezik a csapat, akkor az első ellátás helyben történik, a stabilizálás után pedig Nyíregyházára szállítják a babát. Ez a transzport 0-24 órában, folyamatosan üzemben van és bárhol elérhető a megyében

- tájékoztatott Dr. Marián Erzsébet.

Azok a babák, akik kettő kilogramm alatti súllyal születnek, minden esetben az intenzív részlegre kerülnek, de azokat is itt látják el, akik valamilyen intenzív ellátást igénylő betegséggel születnek, súlytól függetlenül. Testtömeg alapján egyébként nem tudják megítélni, hogy mikor kerülnek teljesen biztonságos állapotba a koraszülöttek és a kis súlyú újszülöttek, ez mindig attól függ, hogy milyen súllyal kerültek az osztályra. Például, egy 5-600 grammos koraszülött, amikor eléri a kétkilogrammos súlyt, azt már biztonságosnak tekinthetik a szakemberek. A hazaadás nagyon fontos feltétele, hogy a táplálása megoldható legyen, így nem is mindig csak a gyarapodásuk dönti el, hogy mikor kerülnek haza a kórházból.

Az úgynevezett aranyórának, a születés utáni első órának nagyon fontos élettani szerepe lehet a koraszülöttek túlélési esélyei és szövődménymentesebb későbbi fejlődése szempontjából. A lehetőségekhez képst törekedni kell az édesanyag és a baba minél előbbi bőr-bőr kontaktusára, valamint az anyatejes táplálás miharabbi megkezdésére, hiszen a pszichés kötődés kialakulása mellett nagyon fontos, hosszan tartó kihatásuk van a későbbi életminőségre is.

Nyíregyházán például rutinszerűen használják az úgynevezett kenguru módszert, ez azt jelenti, hogy amikor a lélegeztetésre szoruló koraszülöttet kiveszik az inkubátorból, akkor az anya vagy apa csupasz mellkasára fektetik és így történik a lélegeztetés, amitől általában megnyugszik a kisbaba. A komfortérzést mérő műszerek alacsonyabb értéket mutatnak kenguruzáskor, pedig ekkor ugyanolyan lélegeztetett állapotban van a baba, mintha az inkubátorban feküdne. A Jósa András Oktatókórházban ehhez a tevékenyséhez egy speciális széket is biztosítanak a szülőknek közvetlenül az inkubátor mellett.

Dr. Marián Erzésbet azt mesélte, szeretik tartani a kapcsolatot a kismamákkal, amikor visszahozzák hat és nyolchónapos korban egy-egy kontrollra a gyeremekeket, érdekes dolgokat tapasztalnak a viselkedésükben.

Érdekes megfigyelésünk, hogy, amikor megjönnek a kisbabák először barátságosak, aztán mikor meghallják a monitorok hangját, akkor sírni kezdenek. Ez annak köszönhető, hogy negatív élményként emlékeznek a hangra, hiszen sokat hallották ezt az életüknek egy periódusában, ez pedig sokáig elkíséri őket. A jövőben ezért még jobban kell fókuszálni a fájdalomcsillapításra és arra, hogy ez az időszak minél inkább rövidüljön az életükben. Bármennyire is a noninvazív ellátásra törekszünk, bizonyos vizsgálatok nem kikerülhetők, ezért laborvizsgálatokra még, ha mikromódszereket is használunk, azért a kis lábujjúkból és a sakukból mintákat veszünk. Ezért ezek a területek érzékennyé válnak és még hónapok múlva is érezhető, hogy ha szeretettel is nyúl hozzá egy családtag vagy az édesanya ezekhez a területekhez, a kisbaba akkor is fél, hogy itt valami negatív dolog még történni fog

- mesélte a Jósa András Oktatókórház Gyermekosztályának Újszülött és Koraszülött Intenzív Részlegének vezető főorvosa.

Címlapkép: Getty Images