Egy omladozó parasztház új élete: 350 ezres viskóból varázsoltak csodás otthont

Az Ormánság különös szeglete az országnak, a legcsodálatosabb települések, helyi védelem alatt álló épületek találhatóak itt, de bizony szegény zsákfalvak is akadnak bőséggel. Bőköz nevű csücskében, a 200 lélekszám alatti Tésenfa településen áll az a ház, amire Bozsits József talált rá párjával, és nem kis idő- és pénzbefektetéssel alakította lakhatóvá.

Harkány, Palkonya és Villány közel van, így van potenciál a helyben turisztikailag is. Arrafelé jobban karbantartott sváb házakat is találunk, más gazdasági és kulturális háttérrel bírnak, de ezek a kis területek emberléptékűbbek, csöndesek.

A fenti lepusztult házat 2014-ben találták meg Bozsits Józsefék, és 350000 ft-ért meg is vásárolták, egy 4700 négyzetméteres, nagyjából fél hektár holt telekkel együtt került ennyibe, a tulajdonosa már szabadulni akart tőle.

Tipikus ormánsági, vályogtéglából épített, háromosztatú, tornácos parasztház. A 19. század közepe táján emelték pitvarral, szobával és konyhával, majd kiegészült kamrával is a majd' 150 éves hosszú ház, aztán kocsiszínnel, pincével és óllal toldották meg. Az udvar felé nyúlik el hosszan, a századfordulón megtoldották még egy szobával, és klasszicizáló homlokzattal csinosítottak rajta. Érdekessége az errefelé ritkán látható oldaltornác. Az udvarban lévő góré, vagyis csűr és nyári konyha rekonstruálása a következő lépés.

Ilyen lett a tornácos parasztház

Eleinte favázas talpasházakat építettek ezen a vidéken, a gerendaközöket vesszővel befonták és sárral betapasztották. Itt, az Ormánságban sok olyan ház van, amihez száz éve nem nyúltak hozzá, úgy maradtak itt a háború után, ahogy voltak, sokszor se a víz, se a gáz nincs bevezetve bennük. Ugyanakkor előnye is van ennek, hiszen így konzerválódtak, megőrizték a múltat, eredeti formájukat ezek a helyi védelem alatt álló épületek. A hátrányuk, hogy iszonyúan lepukkantak, lehet rájuk locsolni a pénzt, ahogy errefelé mondják.

Ha egy ilyen megvásárolt házra ráköltünk tízmillió forintot, akkor már használható lesz. Minden négyzetcentimétert át kellett ennél is forgatni, a tetőt teljesen felújítani, inkább rekonstrukció, amit végzünk, mint házfelújítás a klasszikus értelemben. Bontott anyagokat vettünk: mész, homok, fa, tégla, teljesen hagyományos építőanyagokat és módszereket használtunk fel, eredeti állapotára állítottuk vissza a házat, természetesen minimálisan azért modernizálva. Picit a mai korhoz igazítottuk, van benne fürdőszoba, wc és modern konyha is a főzésre és fűtésre is alkalmas, épített sparhelt mellett

- meséli József.

Ez a ház is helyi védelem alatt áll, de itt szinte minden második ház védett, csak vevőt kell rá találni, hisz rengeteg pénzt kell beletenni. De van állami segítség, ezért is hozták létre a Népi Építészeti Programot: húsz millió forintig lehet pályázni az ilyen helyi védelem alatt álló épületekre a Teleki László Alapítványnál.

Az összes belső falat újraépítettük, szinte mindent ki kellett javítani. Találtunk elfalazott ablakfülkéket a kemence mellett, ahol leltünk egy Pesti Divat című ősrégi magazinban még néhány millió milpengőt is befalazva. Amikor pedig az egyik szobában újrameszeltük volna éppen a falat, és elkezdtük a régit lekapargatni, a pergő mész alól előbukkant egy mennyezeti díszítőfestés, amilyen a pesti bérházakban is divatban volt annak idején. Valószínűleg történt egy generációváltás a lakóknál, hisz ez a városias attitűd ezen a tájon nem volt jellemző, de megörültünk ennek a festésnek, hisz a ház értékét emeli.

Amikor visszaköltözött József a fővárosból egy vargabetű után az Ormánságba, ahonnan származik, elkezdett a környéken házat keresni. Sellyén született, aztán elköltözött Pécsre, majd Budapestre, de rájött idővel, hogy vidéken jó élni, visszahúzták a gyökerei.

2014 táján először poénból vettünk a párommal egy ilyen lepukkant kis házikót, és onnan jött aztán az ötlet, hogy komolyabban is foglalkozzunk az Ormánság épített örökségével. Néhány év múlva létrejött a Vidéken Jó! Alapítvány, ami többek között helyi védelem alatt álló házak felélesztésével, felújításával és élettel való megtöltésével foglalkozik.

Ez a vidék arra van ítélve, hogy felfedezzék, mások is észrevegyék azt a sok értéket, ami itt jelen van. Ezt az ormánsági épített örökséget népszerűsíti József is az alapítvány elnökeként, és a falusi életformát, mert ahogy mondja, nemcsak szlogen az, hogy "vidéken jó!", hogy a levegő jobb itt, barátságosak az emberek, és gyönyörű a csillagos égbolt, hanem megtapasztalható valóság.

A tésenfai ház udvarában, egy sitthalom alól bontakozott ki az egykori nyári konyha alapja, ennek a helyreállítását is megpályázták, és első körben megnyerték az állapotfelméréshez, tervezéshez szükséges összeget. Ha a kivitelezési pályázatuk sikerrel jár, visszaállíthatják a porta eredeti, több mint 100 évvel ezelőtti állapotát.

Arra nyertük a pályázati pénzt, hogy fenntartsuk az épület ősi állapotát, így egyrészt lakóházként, másrészt pedig közösségi és bemutató térként, egyfajta skanzenként funkcionál majd. Idén nyáron lakható lesz, már csak néhány teendő van hátra odabent

- összegzett József.

A szomszéd faluban, Szaporcán található Szaporcai Cifraházhoz, az alapítvány székhelyére is érdemes ellátogatni, bár felújítás alatt áll, de látványos a szép ódon épület, ami közösségi színtérként fog működni, lesz benne tájszoba, kiállítótér, szövőműhely, faműhely, és ahogy lehetővé válik, ifjúsági táborokat is tartanak majd újra ott.

Érdemes az Ormánságban házat venni rövidebb vagy állandó vidéki elvonulásra, újrakezdésre, bár sokat kell költeni egy régi ház lakhatóvá tételére, de itt, a felkapott helyekhez képest fillérekért lehet ingatlant vásárolni. Így egy népszerűbb helyen lévő régi ház vételárából kijön a vásárlás és a felújítás is.

Címlapkép: Bozsits József, Fotók: Ruprech Judit