Nagyon nem mindegy, hogy foglalót vagy előleget fizetsz: milliókat bukhatsz

Sok a tévhit az ingatlanvásárlás kapcsán fizetendő előleg, illetve foglaló fogalmával és szabályaival kapcsolatban, pedig milliók is múlhatnak rajta.

Az emberek fele nem tudja, hogy az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint hétszáz választ összesítő online felméréséből. A kitöltők kevesebb mint egynegyede tudta csak, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, és ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, mert tízből négy lakásvásárlás esetében probléma van az ingatlan jogi helyzetével.

A kifizetett foglaló kétszeresét kell visszakapniuk, ha az eladó úgy dönt, mégsem adja el nekik az ingatlant.

Az állampolgárok ingatlan-adásvétellel kapcsolatos jogi tudatosságát vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e az emberek, milyen kötelezettségek vonatkoznak rájuk, és milyen jogok illetik meg őket, amikor előleget vagy foglalót fizetnek ki egy ingatlanra. Például, hogy visszakérhetik-e a kifizetett előleget, ha inkább egy másik lakást vennének meg, vagy visszajár-e a foglaló, ha az eladó nem tájékoztatja őket arról, hogy a szomszédos telken egy társasházat kezdenek építeni, ami évekig zavarni fogja a nyugalmukat.

Érdemes ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartást

A kitöltők kevesebb mint egynegyede (24 százalék) tudta csak, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, ezért nem követelheti vissza azt, még akkor sem, ha a tulajdonos nem számolt be róla, hogy az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt. Többségük (69 százalék) tévesen azt gondolta, az eladónak a foglaló kétszeresét kell visszafizetnie, ha nem tájékoztatta a vevőt a haszonélvezeti jogról.

Mindez azért fontos, mert a MOKK egy korábbi felmérése szerint tízből négy lakásvásárlás esetében a foglaló kifizetése után derül ki, hogy az ingatlan zálogjoggal terhelt vagy haszonélvezője van, illetve tisztázatlanok a tulajdonviszonyai.

Ennek oka, hogy az eladók igyekeznek mielőbbi döntésre sarkallni a vásárlókat, és a legtöbb esetben a vevők még az ingatlan tulajdoni lapját sem nézik meg az akár több millió forintos összeg kifizetése előtt.

Az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel

A többség tisztában volt vele, hogy eltérő jogi szabályok vonatkoznak az előlegre és a foglalóra, de azt már kevesebben tudták, hogy pontosan mi a különbség a kettő között. A válaszadók alig több mint fele tudta, hogy a foglalóval ellentétben az előleg minden esetben visszajár, ha meghiúsul az adásvétel, függetlenül attól, melyik fél felelős érte.

Az emberek 70 százaléka azt is helyesen tudta, hogy a foglaló kifizetése után, ha a vevő meggondolja magát, nem követelheti vissza azt. Ezen még egy jól megírt szerződés sem változtat, a válaszadók 21 százaléka rosszul tudta, hogy ha ügyvéddel vagy közjegyzővel készíttetné el a szerződést, visszajárhat neki a foglaló akár teljes összege.

A válaszadók kétharmada helyesen tudta, hogy eladóként a foglaló jelent nagyobb biztonságot, mert ha a vevő felelős azért, hogy meghiúsul az ügylet, elveszti a foglalót, az előleg azonban mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvételi szerződés.

A legtöbb helyes válasz arra a kérdésre érkezett, hogy mekkora összeget kap vissza a vevő, ha az eladó a foglaló kifizetése után dönt úgy, mégsem adja el neki az ingatlant. 79 százalék volt tisztában a szabállyal, miszerint, ha az eladó gondolja meg magát, a kapott foglaló kétszeresét kell visszatérítenie.

Hiába csábító egy új lakás, először meg kell bizonyosodni a tulajdonviszonyokról és az esetleges terhekről, amelyeket a tulajdoni lapról lehet leolvasni. Amíg nem láttuk egy ingatlan tulajdoni lapját, felelőtlenség egy fillért is kifizetni

– mondta el dr. Tóth Ádám.

A MOKK elnöke hozzátette, hogy akár foglalót, akár előleget ad át az ingatlanvásárló az eladónak, lehetőleg kérje jogász közreműködését, mert különben nehezen tudja majd bizonyítani a történteket. A sokféle jogi probléma miatt pedig érdemes már az első kötelezettségvállalás előtt ügyvéddel vagy közjegyzővel konzultálni.

Címlapkép: Getty Images