Budapest 0℃ (erősen fátyolfelhős)Egy papíron múlhat a barátság (x)
Tudta, hogy a baráti kölcsönök felét egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik vissza? Sok barátság és jószomszédi viszony ért már véget vissza nem fizetett tartozás miatt, de aki időben gondolkodik, egyetlen papírral nemcsak a pénzét, hanem a barátságot is megmentheti. De még akkor sincs minden veszve, ha a barát nem fizet, és írásbeli szerződés nem készült a kölcsönről.
Ki ne kért (vagy adott) volna már kölcsön kisebb-nagyobb összegeket barátaitól, ismerőseitől, hiszen ők a legtöbb esetben sem kamatot, sem jövedelemigazolást nem kérnek, és még heteket sem kell várni a kölcsön folyósítására. A barátoknak, ismerősöknek adott magánkölcsönök többségéről azonban még ma sem készül semmilyen írásos dokumentum, mert sokan írásbeli szerződés nélkül is hajlandóak akár milliókat is kölcsön adni. Persze nem kell egyből azt feltételezni, hogy a barát szándékosan nem tartja be az ígéretét, de főként egy hosszú távú vagy nagy összegű kölcsön esetében számos ok miatt alakulhat úgy, hogy a pénzt nem tudja visszafizetni.
Meghökkentő lehet, de felmérések szerint a baráti kölcsönök csaknem fele végződik rosszul, sok esetben azért mert a pénzt egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik vissza. Bizonyíték nélkül pedig csökken az esélye annak, hogy a hitelező visszakapja a pénzét, ha az adósa bármilyen okból nem fizet.
Egyetlen papír lehet a megoldás
Akármilyen kedves ismerős is kér kölcsön, mindenképpen érdemes írásbeli szerződést kötni. Akár csak egymás között, vagy tanúk, esetleg ügyvéd előtt, ha nagyobb összegről van szó. Különösen a nagy összegű vagy nagyobb rizikójú kölcsönök esetén a legbiztosabb megoldás azonban, ha még azelőtt, hogy egy fillér is gazdát cserél, a felek felkeresnek egy közjegyzőt, és őt kérik meg a kölcsönszerződés elkészítésére. Ha a szerződést közjegyző készíti, az közjegyzői okiratnak minősül, és amennyiben az adós nem fizet határidőben, a kölcsönadónak nem kell hosszasan és költségesen pereskednie, hogy visszakapja a pénzét. Elég, ha kezdeményezi a végrehajtást annál a közjegyzőnél, aki a dokumentumot készítette.
De a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés az adóst is védi, így a kölcsönadó nem kérhet tőle vissza többet, mint amennyiben megállapodtak, és nem követelheti korábban, mint ahogy a szerződésben kikötötték. A közjegyzői okiratban ráadásul mindent aprólékos részletességgel szabályozhatunk, például eleve engedhetünk részletfizetést a barátunknak.
Egy másik módszer is garanciát jelenthet arra, hogy nemfizetés esetén a kölcsönadó a pénzéhez gyorsan és egyszerűen hozzájuthasson, mégpedig, ha a kölcsönt kérő fél közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz, amelyben elismeri a tartozást, illetve kötelezettséget vállal annak visszafizetésére. Ehhez a nyilatkozathoz a kölcsönadónak nem kell jelen lennie, és akár a kölcsönadás után is megtehető, viszont a tartozás ugyanúgy, közvetlenül végrehajthatóvá válik, ha az adós nem fizet időben. Ez a nyilatkozat lehet egy egymás között kötött szerződés biztosítéka, de akár egy gesztus is a kölcsönadó felé, hogy komolyan gondoljuk a tartozás rendezését.
Mit lehet tenni, ha nincs papír?
Ha a kölcsönről nem készült közjegyzői okiratba foglalt szerződés, vagy ha az adós nem tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot sem, és nem fizet, akkor is érdemes közjegyzőhöz fordulni. Ugyanis harmincmillió forintig fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhetünk a lejárt tartozásra. Az eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni magánszemélyként, csak az adós nevét, címét, továbbá a követelés összegét és egyéb adatait kell feltüntetni az erre szolgáló űrlapon, valamint befizetni az eljárás díját. Bizonyítékot nem kell (sőt, nem is lehet) csatolni a kérelemhez, persze egy esetleges perré alakulás esetén nem árt, ha legalább egy átvételi elismervénnyel, tanúkkal vagy bankszámlakivonattal tudjuk bizonyítani, hogy valóban kölcsönadtuk a pénzt.
A közjegyző ezután fizetési meghagyást bocsát ki az adós címére, akinek a kézbesítéstől számítva 15 napja van a követelésre reagálni. Ha nem vitatja a követelést, vagy nem veszi át a küldeményt, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ami olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, és a közjegyző - a jogosult kérelmére - elrendelheti végrehajtást. Ezzel akár néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Ha a fizetési meghagyás címzettje a határidőn belül ellentmondással él, akkor az eljárás perré alakul és a bíróságon folytatódik. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy már a fizetési meghagyás kézhezvétele lényegesen növeli fizetési hajlandóságot, mert sokan inkább kifizetik a jogos követelést, mint hogy végrehajtás induljon ellenük.
(x)
