Felelőtlenség a köbön: milliókra rúghat egy egzotikus állat tartása, mégis egyre menőbb

A pécsi székhelyű WeFeNn Alapítvány (WeFeNn: a W = wild, F= Free N= Naturally - Vadan, szabadon természetesen) egzotikus állatok mentésére specializálódott, a kéttagú csapat tagjai az orvosi hátteret biztosító, speciális szaktudással rendelkező Dr. Gajcsi Dóra, az alapító, és Szalánczi Judit a kurátor, az alapítvány elnöke, aki egyben gondozza is az állatokat. Mottójuk: vadan szabadon. Mindez annyit tesz, hogy az egzotikus állatoknak szerintük a vadonban van a helyük, szabadon, hiszen nem háziállatok, ebből pedig természetesen adódik, hogy a legkevésbé sem az ember mellett, az ember lakásában lenne a helyük. Mert amellett, hogy rendkívül drága a tartásuk, nagyon nagy rugalmasságot és alkalmazkodási képességet követelnek a gazdáiktól - lévén nem háziasított vadállatok - amit az első fellángolás után általában nem kapnak meg tartóiktól, így sokszor az utcára kerülnek. Ami nemcsak kegyetlen húzás, de büntetendő is. Ilyen esetek miatt jött létre az alapítvány, ahol az el- és kidobott egzotikus állatokon segítenek az országban egyedülálló módon egyetlen ilyen állatmenhelyként, befogadják, meggyógyítják őket, majd nemzetközi kapcsolataik segítségével örökbefogadó, felelős gazdiknál helyezik el, esetleg állatkertbe mentik a rászoruló állatokat.

A természetes szelekció hívei vagyunk, a maga komplexitásában védjük a természetet. Bármilyen fájó is lehet látni, de nem vesszük el a karvalytól a zsákmánymókust, nem bolygatjuk a süniket, nem simogatjuk az egyedül hagyott őzikéket, pláne nem mozgatjuk el a rejtekéből, és sorolhatnám. Erre oktatjuk a gyerekeket is, mert fontos, hogy megismerjék a természet rendjét, és felelősen gondolkodjanak, majd gondoskodjanak az állatokról. Ha kutya vagy macska bántott egy állatot, vagy az emberi felelőtlenség sodorta veszélybe, akkor lépünk közbe. Mi egzotikus állatokat mentünk, kutya- és macskamenhely, madárkórház van több az országban, de egzotikus állatokkal csak mi foglalkozunk itthon, nemzetközi kapcsolatokkal, vagyis a mentett és felgyógyított állatoknak külföldön is keresünk helyet, ha ott van rá olyan kapacitás, ami az állat érdekeit tartja szem előtt

- kezdi Szalánczi Judit.

Az alapítvány szerencséje, írhatnám, de igazából így hozták létre, aprólékosan kigondolva minden részletet, alaposan felmérve a lehetőségeket, hogy állatorvosi rendelői háttérrel dolgozik 2020. január 14. óta. Így segítenek azokon az állatokon, amelyek a kutyának sem kellenek, de nincs rá itthon befogadó közeg. Mérföldkő lesz az életükben, hogy jövő januártól az adója egy százalékát bárki felajánlhatja az önköltségen működő nonprofit szervezetnek.

Mindig hangsúlyozzuk, hogy az egzotikus állatok vadállatok, nem házi kedvencnek valók! De annak ellenére, hogy nagyon sokba kerül a tartásuk, egyre nagyobb divat is sajnos, azt tapasztaljuk. Ám azzal mindenkinek számolnia kellene, hogy egy ilyen állat tartásánál, legyen szó papagájféléről vagy akár leguánról, soha nem a megvásárlása a legnagyobb tétel! Az, hogy minimum megfelelő körülményeket biztosítsanak a számukra, sokszor nem százezreket, de bizony milliós tételeket jelent. Aki ezt nem tudja vállalni, ne tartson ilyen vadállatokat, maradjon a kutyánál és a macskánál! Mert amit mi tapasztalunk, az sokszor már bőven kimeríti az állatkínzás fogalmát a tartók nagy részénél

- mondja el Judit, és határozottan kér mindenkit, ne hirtelen felindulásból, szeszélyből, pláne ne divatból vásároljon állatot.

Ennek ellenére a legtöbb tartó kézzel nevelt papagájokat vásárol, vagyis olyan madarat, amelyik a tojásból kelt ki, és emberi kézzel érintkezett először. Hatalmas ebben az állatkereskedők felelőssége, vagyis ebben az esetben inkább a felelőtlensége, mert csak a vásárlói igények kielégítése, a profit a cél, az állat érdekei háttérbe szorulnak.

Az ilyen papagájokról azt kell tudni, hogy identitászavarosak lesznek, idegrendszeri problémákkal, és ivaréretten komoly sérüléseket okozhatnak embereknek is. Ugyanis a tartójukat tartják a párjuknak, és annak a személynek a párját megtámadják, egyszerűen féltékenyek rá. De az is gyakori, hogy az agressziójukat önmaguk ellen fordítják, és a saját tollaikat kezdik el kitépni, szinte teljesen megkopasztják magukat. Kezelünk most egy törpearapapagájt, Kokót, 8 éve van nálunk, tenyészetből került hozzánk, az ujjai is csonkolva voltak, és szinte teljesen kopasz volt. Egy tenyészara rivalizált vele, így a közös röpdéből áttették egy akkora kalitkába, amelyikben fel sem tudott egyenesedni Kokócska, gerincferdülése lett, valamint depressziós lett a magánytól, és kitépdeste szinte az összes tollát. Most már jól van mentálisan, összebarátkozott Totyival, a sziklapapagájunkkal, de repülni sosem fog tudni, mozgássérült marad élete végéig

- meséli Judit a szomorú történetet.

Arra nem gondolnak az emberek, amikor papagájt, varánuszt vagy leguánt választanak maguknak, hogy dicsekedhessenek vele a baráti körben, hogy bizony ezeknek az állatoknak olyan körülményeket kell majd teremteniük, amilyet a vadonban megszoktak, mert nem háziasítottak, egy-két generáció óta kerültek csak hozzánk a trópusokról. Egy papagájnak például napi 30-40 km repülésre van szüksége. Ezt nagyon kevesen tudják neki megadni, hám kell hozzá, hosszú póráz, de még annál is több idő és türelem. Arra sem gondolnak, hogy meddig él egy ilyen madár, mert az bizony nem tíz év! A közelmúltban került hozzánk egy 31 éves jákópapagáj, és bár felelősségteljesen bántak vele a gazdái, végül behozták, mert már nem tudták ellátni. Hozzáteszem, magányosan élt náluk, holott a papagájtartóknak tudniuk illene, hogy a papgájok társas lények, és minimum egy társpapagájra szükségük van ahhoz, hogy mentálisan egészségesek legyenek, a fizikai egészségükhöz pedig legalább egy 8 x 2 méteres röpdére, valamint napi röptetésre

- mondja el Dr. Gajcsi Dóra, az alapítvány állatorvosa.

A doktornő egyébként azt is megosztja velünk, hogy nincs az a röpde, ami elég lenne egy madárnak, ezért az lenne a legjobb, ha inkább le tudnának mondani az emberek a tartásukról, mert ez nagyfokú önzőség a részükről, nem társállatnak valók ezek a vadállatok. A tartástechnológiai hiányosságok kivédésére született egy jogszabály, ami szerint a kakaduk és az arák kizárólag állatkerti körülmények között tarthatóak, külföldön sok helyütt tiltják is a tartásukat.

Az alapítványnak van egy mentett leguánja is, Mojito, akit a gazdájuk hozott be. Ők úgy vették az állatkereskedésben, hogy 40 centiméteresre nő majd meg legfeljebb, de már most 1,2 méter, és akár kétméteresre is megnő egy zöldleguán. Hat évig élt víz nélkül egy lakásban, nagyon rossz állapotban volt a mája és a veséje, nem volt se kifutója, se vizes élőhelye, nem tudott úszni és napozni, ráadásul rovareleséget kapott, holott a leguán növényevő.

Azt tapasztaljuk, hogy sokan, miután megveszik az eleve nagyon drága egzotikus állatot, a tartási költségein spórolnak. Például a vízi teknősnek kell UV lámpa, különben angolkóros lesz, és szintén megnőhet nagyra. Nem véletlenül lepték el a tavainkat, az emberek egyszerűen kiviszik, ha megunják, és beleengedik a természetes vizeinkbe. Invazív fajként pedig ellehetetlenítik a hazai mocsári teknőseinket, mert rendkívül agresszív faj. 2016-tól nem is szabad árusítani, de a kereskedők mindig találnak egy kiskaput, ami senkinek sem jó rajtuk kívül, ráadásul az internetes állatkereskedés is nagyon népszerű, még illegális formában is.

Szigorúan tilos ékszerteknőst tartani, és 2021-től magánállatkert nem fogadhatja, csak állami állatkertbe kerülhetne, de ott meg szintén nem fogadják be, mert nem költséghatékony a tartása, patthelyzet. Sőt az is előfordul, hogy mosómedvét és ormányos medvét tartanak emeberek, mivel picin nagyon cukik, de borzasztó veszélyesek ivaréretten, így kiengedik a szabadba, ami hatalmas felelőtlenség, és természetesen büntetendő is.

Jelenleg 15 mentett állatunk van, az utcáról és a szabadból összeszedett kisemlősök, deguk, csincsillák, törpenyuszik, tengerimalacok, egy szíriai aranyhörcsög. A szülők megveszik hirtelen felindulásból a gyereknek, aztán ráunnak, és egyszerűen szabadon engedik őket. Van három papagájunk, teknőseink, egy leguán és egy varánusz. Az orvosi költségeket mi álljuk, a laborköltségeket is. Ha bekerül hozzánk egy állat, szűrjük, majd meggyógyítjuk, és csak ez után keresünk neki örökbefogadót, de szigorú feltételekkel. Adományokból tartjuk fenn magunkat, most egy röpdére gyűjtünk, ami nagyon sfontos lenne a papagájainknak

- összegez Dr. Gajcsi Dóra.

Egzotikus állatok

• A díszmadarak vásárlása már önmagában sem olcsó mulatság, és aki nem akarja egy életre kalitkába zárni a kedvencét, mélyen a zsebébe nyúlhat egy röpde felépítéséhez. Itt is érdemes jól meggondolni, jót akarunk-e az állatnak hosszú távon, vagy csak alkalmi szeszélyünknek hódolunk, ugyanis a tartástechnikai költségek sokszor milliós költséget jelentenek.
• Ez igaz a hüllőkre is, nekik ketrec helyett terráriumra van szükségük, amelynek tökéletes hőmérsékletűnek és fényűnek kell lennie, hogy élhető legyen számukra. Az ő tartásuk drágább, mint a rágcsálóké, hiszen különleges táplálékra van szükségük. Egyes kígyófajok például kisebb rágcsálókat esznek, a gyíkok pedig rovarokat, lárvákat, amelynek beszerzése külön időt vesz igénybe. A hüllőknek szükségük van speciális melegítőlámpákra is, melyekbe az izzók is drágák.

Az állatkereskedőket törvény szabályozza, de sajnos manapság az interneten bármi megvehető, így egzotikus állatokat is árulnak illegálisan. Felelőtlenül hatalmas károkat okozhatunk élő és érző élőlényeknek, valamint a környezetünknek is, amennyiben invazív fajokat engedünk szabadon, amelyeknek nemcsak a vásárlását, de atartását is törvény tiltja sok esetben.

Címlapkép: Getty Images; Fotók: WeFeNn Alapítvány