Budapest 18℃ (kissé felhős)Nyomot hagyott a járvány az oktatásban is: megugrott a sajátos nevelési igényű tanulók aránya
A Központit Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, több mint hatezerrel emelkedett meg a sajátos nevelési igényű (sni-s) gyerekek, tanulók száma egy év alatt. A KSH 2021/2022-es tanévre vonatkozó, előzetes összesítéséből kiderül, hogy jelenleg több mint 100 ezer sni-s gyermeket, tanulót nevelnek, oktatnak a köznevelési és szakképző intézményekben. A hivatalos adatok szerint a számuk az előző tanévben még 93,7 ezer volt.
Ahogy a Népszava írja, az sni-s gyerekek azok a különleges bánásmódot igénylő gyerekek, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, autizmus spektrum zavarral, vagy más pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdenek, ezért különleges nevelésre, fejlesztésre szorulnak.
A portál beszámolója szerint, a KSH adatai alapján az látható, hogy a legnagyobb arányban a tanulási zavarral küzdők vannak az sni-sek körében, számuk pedig közel 40 ezerre emelkedett. Hozzátették, hogy ugyan az sni-s gyerekek száma évről évre növekszik, ilyen arányú emelkedésre, mint ami az elmúlt egy évben történt, arra eddig nem volt példa.
Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ Alapítója a portálnak azt mondta, szerint csoda lett volna, ha nem növekszik jelentősen a zavarokkal küzdők aránya.
Ebben a járvány okozta “oktatási káosznak” is szerepe van, ugyanakkor a kormány által 2019-ben módosított köznevelési törvény is érezteti hatását, amely hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást, így 2020 januárjától már sem a szülők, sem az óvodák, csak az Oktatási Hivatal dönthet arról, egy kisgyermek iskolaérett-e. A hatévesek több mint 20 százalékának nincs meg például a beszédhang megkülönböztetésének képessége, így kellett sokaknak iskolát kezdeni. Ez egyenes út a diszlexiához. Az erőltetett beiskolázás miatt ez többeket érintett, sokan éretlenül kerültek be. Ehhez jött a rosszul megoldott távoktatás, majd a második, harmadik, negyedik járványhullám oktatási káosza. Akinek csak egy kis hajlama is volt a zavarok kialakulására, annál nagy eséllyel ez meg is történt.
- fogalmazott Gyarmathy Éva, aki hozzátette, hogy mindehhez hozzákapcsolódott még a lelki teher, amin a gyerekek is keresztül mentek, a távoktatással is voltak gondok, ezze kapcsolatban nem történ érdemi beavatkozás, a szakértők hiába jelezték a bajt.
A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület tavaly felmérést is készített fogyatékossággal élő és sni-s gyerekek szülei körében, amelyből kiderült, hogy a gyerekek több mint 8 százaléka semmilyen távoktatásban nem részesült az első járványhullám alatt, 15 százalékuk pedig csak hetente egyszer számíthatott kapcsolatfelvételre a pedagógussal. A szülőknek csupán 13 százalékuk számolt be arról, hogy videóhívásos foglalkozásokon tudtak részt venni, sok esetben maguknak kellett megoldaniuk a gyerekek oktatását, fejlesztését is
- közölte a lap.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
