Ezt rengeteg kutyatartó rosszul tudja: 6+1 végzetes hiba, amit te ne kövess el!
Ma Magyarországon több mint kétmillió kutya él, közülük százezernél is több kóbor ebként az utcákon, sokan pedig menhelyeken tengetik a mindennapjaikat. És bár egyre nő a felelős állattartók köre, van még mit tanulnunk. A gazdiknak tudnia kell, mire van szüksége a kedvenceiknek, és mitől érzik rosszul maguk, sőt, mi az, ami károsíthatja is őket. Ezúttal az utóbbi dolgokat gyűjtöttük csokorba.
Magyarországon a háztartások közel felében tartanak kutyát, míg az európai átlag 20-30 százalék körül mozog. Ez a szám lakosságarányosan óriási, hiszen mintegy 2,5 millió kutya él ma hazánkban, közülük több mint százezer kóbor állatként tengeti a mindennapjait. Vagyis hiába a magas szám, a felelős állattartást sokan még most tanulják.
Azt tapasztalom, hogy rengeteget nőtt a kisállat-tulajdonosok száma az elmúlt egy-másfél év alatt, és szerencsére megjelent egy új tulajdonosréteg, akik már nagyon felelősen gondolkodnak az állattartásról. A népszerűségi listát természetesen a kutyák vezetik, itt mindig egyfajta fajtatrendek dívnak, tavaly a francia bulldog tartása volt a menő, idén a tacskók és a törpetacskók vezetik a listát, hatalmas a várólista rájuk. De egyre népszerűbb a menhelyről való befogadás is, aminek nagyon örülünk. A második helyen az állattartók között a cicák állnak, az egzotikusnak számító nyúltartás is egyre divatosabb, ahogy a klasszikus hörcsög, tengerimalac, teknőctartás is megmaradt
- mondta el Dr. Nagy Anna állatorvos a HelloVidéknek.
Ahhoz, hogy jó gazdik legyünk, tisztában kell lennünk azzal, mi az, ami egy kutyának létszükséglet, mi az, amit szeret, és mi az, amitől inkább tartózkodjunk.
A kutyák szeretik a megszokott dolgokat, szükségük van a rutinra a mindennapokban. Biztonságot nyújt számukra, ha tudják, mire számíthatnak a gazditól. Etetés, játék, tanulás vagy edzés, séta és a pihenés ideje – ha mindezek nap nap után megjósolható menetrend szerint zajlanak, kedvencünk is magabiztosabban érezheti magát. Váratlan események persze bármikor adódhatnak, és a napirendben is lehetnek kisebb-nagyobb csúszások, például az időjárás miatt tolódhat a séta, vagy egy hosszasabb bevásárlás után késhet a vacsora. De ha törekedünk arra, hogy betartsuk a megszokott rutint, kutyánk is könnyebben megbirkózhat azzal, ha időnként változás áll be a rendszerben.
1. A következetlenség, a napi rutin hiánya
A kutyák szeretik tudni a szabályokat, és minket is szeretnek boldognak látni, így hát megteszik, ami tőlük telik, hogy megfeleljenek nekünk. Megérdemlik, hogy odafigyeljünk rájuk, és elősegítsük azt, hogy biztonságban érezzék magukat.
Ennek fontos része a következetesség, vagyis tartsuk magunkat az általunk felállított szabályokhoz. Például, ha egyszer eldöntöttük, hogy nem adunk neki az asztalnál, a családtagok és a vendégek se lássák el titokban finom falatkákkal. Ha szeretnénk a közelünkben tudni, de nem szeretnénk, hogy az ágyunkban aludjon, alakítsunk ki számára egy kényelmes kuckót a hálónkban.
2. Zavarja, ha a fejét vagy a szemét simogatjuk
A legtöbb kutyát zavarja, ha az érzékszerveit piszkáljuk, és ezáltal nemcsak a személyes terüket zavarjuk meg a túlzott dominálással - számukra ez az - de megfosztjuk őket attól is, hogy tökéletesen átlássák a helyzetet, érzékeljék a környezetet.
Ettől idegessé, nyugtalanná válnak, és bár engedik a gazdinak, valójában egyáltalán nem kedvelik a szeretetnek ezen megnyilvánulásait. Javasolt inkább hátrébb, a nyakuknál, a hátuknál, illetve a hasuknál simogatni őket, és mindig figyelni a reakciójukat: ha befeszülnek, vagy látni lehet a fülükön, a szemükön, hogy idegesek, akkor egy másik területen vakargassuk, simogassuk, ahol valóban élvezi a kutya.
3. Az ölelés nem a szeretetnyelvük
Tényleg nagyon jó érzés hozzábújni a kedvencekhez, és jól megölelgetni őket, de számukra ez inkább stresszforrás, mint a szeretet kifejeződése. Egy kutatás rámutatott ugyanis, hogy a kutyák stresszhormon-szintje jócskán megemelkedik, ha szorosan átkarolják őket, és nyugtalanná válnak, szorongani kezdenek ennek hatására. Persze, vannak olyan kivételnek számító négylábúak, akiket ez nem zavar, de a szakértők arra figyelmeztettek, hogy óvatosan kell bánni velük: ha elfordítják a fejüket, hátrahúzzák a fülüket, nyalogatják a szájukat, vagy a mancsukkal próbálják eltolni maguktól az embereket, akkor jobb leszokni az ölelésről.
4. A legtöbb kutya nem bírja, ha idegenek simogatják
Valószínűleg minden gazdi rendszeresen szembesül azzal a szituációval, hogy sétáltatás közben ismeretlenek kérdezik meg tőle, hogy megsimogathatják-e a cuki kutyust. A helyes válasz azonban ilyenkor a nem lenne, legalábbis a négylábú szempontjából biztosan. Bár vannak olyan társaság- és emberkedvelő állatok, akik minden érintésnek örülnek, a kedvencek jó része nem szereti, ha idegenek érnek hozzájuk. És persze a hangulatuktól is függhet az, hogy mi a véleményük a helyzetről. A legtöbben közülük ezt zavarónak tartják, és egyáltalán nem bírják, így a legjobb, ha csak a gazdi és a családtagok kényeztetik így őket.
5. Utálják a rövid pórázos, "letudós" sétát
A kutyák számára a séta nemcsak arról szól, hogy elvégezhessék a dolgukat, hanem arról is, hogy feltérképezhessék a területüket, megtudják, milyen állatok jártak arra, és megismerhessék a szagukat. Ezért is olyan zavaró számukra az, ha a gazdik nem engedik őket egy picit sem szimatolni. Borzasztóan idegessé válnak, ha állandóan visszahúzzák őket a pórázzal, és emiatt fenyegetve is érezhetik magukat. Ajánlott nekik egy pici szabadságot adni, engedni őket körbeszaglászni, és úgy alakítani az időbeosztást, hogy naponta legalább egyszer ne csak öt-tíz percet, hanem egy kicsit hosszabb időt is kint tölthessenek.
6. Nem értik a kiabálást
Ha rosszat csinál a kutya, sok gazdinak a kiabálás az első reakciója, és nemcsak azért, mert mérgesek lesznek, hanem azért is, mert ettől ledöbben a négylábú, és abbahagyja, amit addig művelt. Az érzékenyebb állatokat azonban borzasztóan megviseli a hasonló viselkedés. Mivel a szavakat nem értik, csak az érzelmeket látják és veszik át, félni kezdenek, bepánikolnak, és teljesen bestresszelnek a hangos kiabálástól. Ráadásul a legtöbbször hosszú távon nem is hatásos ez a módszer, nem szoktatja le őket a tiltott tevékenységekről, csupán idegessé, dühössé vagy éppen szomorúvá teszi őket. A szakértők szerint érdemes inkább csak erősen, határozottan rájuk szólni, és utasító kifejezésekkel, testbeszéddel jelezni, hogy rosszat tettek: néhány határozott kézmozdulat, mutatás is beválhat. Emellett pedig a pozitív megerősítést kell inkább alkalmazni akkor, ha helyesen viselkedtek.
+1 Soha ne nyugtassuk vagy kezeljük emberi gyógyszerrel
Ez az utolsó pont nem közvetlenül a kutya és az ember viselkedéséről szól, de mind közül mégis ez a legfontosabb, mivel ezzel a tettünkkel, ami bár jó szándékból fakad, a kutya életét is veszélybe sodorhatjuk. Az emberi gyógyszerek ugyanis teljesen máshogy hatnak a kutyákra, mint ránk, az adagolásról nem is beszélve. És talán jót akarunk, mégis súlyosbíthatjuk a problémát, aminek akár méregdrága kezelés is lehet a vége.
Vannak olyan betegségek, amikor emberi antibiotikummal kell kezelni egy kutyát is, viszont ebben az esetben is teljesen más az előírt mennyiség és gyakoriság. Ilyen kezelést kizárólag az állatorvos utasítására és szigorú felügyelete mellett szabad folytatni
- figyelmeztetett az állatorvos.
Soha ne adjunk emberi gyógyszert vagy táplálékkiegészítőt kedvencünknek! Gyógyszert csakis az állatorvos tanácsára és az adagolási útmutatást szigorúan betartva adjunk gyógyszert nekik!
Vizsgálati díjak irányára (helységenként és rendelőnként változhat)
A vizsgálati díj nem tartalmazza az alkalmazott gyógyszerek árát, az esetleges laboratóriumi, vagy egyéb kiegészítő vizsgálatokat (pl. ultrahang, röntgen), valamint a bódítással/altatással járó beavatkozások költségét.
- Alap vizsgálati díj (kutya, macska): 10 000 Ft
- Kontroll vizsgálati díj: 5600 – 8000 Ft
- Parvovírus elleni oltás (kutya): 8000 Ft
- Kombinált oltás (kutya): 9000 Ft
- Kombinált + veszettség elleni oltás (kutya): 12500 Ft
- Veszettség elleni oltás (kutya, macska): 8 000 Ft
- Kennelköhögés elleni vakcina (Nobivac KC): 8 000 Ft
- Lyme-kór elleni oltás: 10 000 Ft
- Immunterápia: 45 000 – 65 000 Ft / 6 hó
- Röntgenfelvétel (digitális) készítése és értékelése: 12 500 Ft
- Ismételt röntgenfelvétel készítése: 8 000 Ft
- Videóotoszkópos vizsgálat 7 000 Ft
- Ultrahangvizsgálat (hasi): 14 000 Ft
- Ultrahangvizsgálat (hasi ismételt): 8 000 Ft
- Ultrahangvizsgálat (szív): 14 000 Ft
- Ultrahangvizsgálat (szív és hasi): 25 000 Ft
- Vérvétel, laborvizsgálat: 16000 Ft
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)